VCSE - Szentmártoni Béla és édesanyja sírja Hencsén, a Göncöl Társaság és az Albireo Amatőrcsillagász Klub által állított, napórával ellátott síron - Csizmadia Tamás felvétele
VCSE – Szentmártoni Béla és édesanyja sírja Hencsén, a Göncöl Társaság és az Albireo Amatőrcsillagász Klub által állított, napórával ellátott síron – Csizmadia Tamás felvétele, 2018. aug. 14.

Harminc éve hunyt el a neves amatőrcsillagász, Szentmártoni Béla (1931-1988). A kerek évforduló kapcsán az ő emlékének ajánlottuk a 2018. évi VEGA-tábort. Ez volt az első alkalom, hogy e táborok 26 éves történetében a tábornak alcíme volt, vagy hogy valaki tiszteletének volt szentelve.

A magyar amatőrcsillagászati mozgalom atyjának Kulin Györgyöt szokás tekinteni, e címben a hangsúly a “mozgalom atyján” van. Mizser Attila túlzás nélkül írta le, hogy “[…] jelenlegi amatőrcsillagászatunk mindenekelőtt Szentmártoni Bélának köszönheti létét.” [1] A modern magyar amatőrcsillagászat elindítójának Szentmártoni Bélát tekintjük [2], így okkal nevezte előadónk az idei VEGA-táborban a modern magyar amatőrcsillagászat atyjának [3], hiszen a távcsőkészítésre Kulin György, de a távcső használatára és a vele látható dolgok felkeresésére, megfigyelésére, a mélyég-észlelések mikéntjére Szentmártoni Béla tanította meg az évtizedekkel ezelőtti generációt – és még ma is aktuálisak megfigyelési módszerei, ugyanezeket jórészt használjuk ma is.

Annak ellenére, hogy a magyar amatőrcsillagászok közül elsőként az ő nevét örökítették meg az égbolton, a (3427) Szentmártoni kisbolygóval, kifejezetten kevesen tudnak róla a mai generációban, és emléke egyre fakul. Éppen ezért érdemes felkeresni a róla szóló oldalakat, vagy megvásárolni az életéről szóló Mélyég csodák magyar szemmel c. könyvet:

http://albireo.percek.hu/AAK_SzentmartoniBela.html

http://alpha.dfmk.hu/~albireo/szm/szm.htm

A VCSE – társszervezőivel együtt – a VEGA ’18 nyári amatőrcsillagászati megfigyelőtábort tehát az ő emlékének ajánlotta. Ennek keretében egy előadással emlékeztünk meg tevékenységéről, amit Csizmadia Ákos történész tartott 2018. aug. 12-én. (Sajnos, próbálkozásaink ellenére sem tudtunk olyan előadót organizálni a helyszínre, aki személyesen is ismerte volna Szentmártonit – nem rajtunk múlott.) 2018. augusztus 14-én pedig egy, az MCSE által támogatott buszos kirándulás keretében meglátogattuk Hencsén Szentmártoni Béla sírját, amelyen elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Csizmadia Szilárd rövid, pár perces beszédben emlékezett meg elődünk tevékenységéről, majd Gelencsér János polgármester szólt pár szót. Kiemelte a falu neves szülöttének rendkívüli szerénységét, és melegen emlékezett vissza Bélára, akinek ő viszonylag közeli rokona is volt. Meglepetésének adott hangot, hogy ennyire sokan (35 fő) eljött a megemlékezésre, akik közül sokan azután születtek, hogy Szentmártoni Béla már a csillagok közé költözött. A tiszteletüket tevők az ország minden részéből, sőt, a határon túlról (állandó lakcímük szerint Szerbiából, Romániából és Németországból) is érkeztek.

VCSE - A kép bal alsó részén a VCSE által elhelyezett koszorú áll, szalagjának felirata:
VCSE – A kép bal alsó részén a VCSE által elhelyezett koszorú áll, szalagjának felirata: “Emlékezünk 2018 – Vega Csillagászati Egyesület”. Balról jobbra a képen: Gelencsér János, Hencse (Szentmártoni Béla szülőfalujának, halála helyszínének és sírja falujának) polgármestere, Szarka Bence, Fábián Kálmán (takarásban), Dr. Csizmadia Szilárd, Vámosi Flórián, Nagy Balázs (részben takarásban), Jandó Attila, Jandó Dániel (részben takarásban), Gueth Krisztián. – Csizmadia Tamás felvétele

Éppen az egyik ilyen korú (alig 17 éves) amatőrcsillagász barátunk kommentálta Ákos előadása után: “Ez egy tök’ jó előadás volt!” Mindaddig, amíg az újabb generációk így reagálnak “a Béla” életművére, emléke élni fog, ha gondoskodunk róla, hogy legyenek róla időről-időre megemlékezések.

VCSE - Táborozóink a hencsei temetőben a falu polgármesterével - Csizmadia Tamás felvétele
VCSE – Táborozóink a hencsei temetőben a falu polgármesterével – Csizmadia Tamás felvétele

Ezután a szülőházánál készítettünk csoportképet.

Legjobban pedig akkor emlékezhetünk rá, ha a távcsövünket kivisszük az ég alá és kedves mélyég-objektumait észleljük. Éppen ezt tudtuk tenni az időjárás kegyéből öt éjszakán a hétből a 2018-as VEGA-táborban.

Hivatkozások:

[1] Mizser Attila: Szentmártoni Béla (1931-1988), nekrológ a Meteor 1988/1-es számában, újraközölve a Mélyég csodák magyar szemmel c. könyv 92-93. oldalán

[2] Keszthelyi Sándor: Szentmártoni Béla életének és tevékenységének kronológiája, in: Mélyég csodák magyar szemmel, összeállítója: Sragner Márta, kiadta: MCSE 2009, 51. oldal.

[3] Csizmadia Ákos előadása a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban.

VCSE - A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak - Kapiller Zoltán felvétele
VCSE – A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak – Kapiller Zoltán felvétele
A képen látható Perseida-meteorokat 2018. augusztus 12-én 21:48, 22:04 és 22:38-kor ((NYISZ mindegyik) fotóztam Zala megyében, Pókaszepetk település közelében. Előre kinéztem a helyszínt, a radiánst terveztem nagyjából a kép közepére komponálni. A terepre a fotózás napján (éjszakáján) még az úgynevezett navigációs szürkület közepén, 21 h NYISZ-kor kivonultam, előkészületek végett. A vizuális megfigyelésemet nem nagyon kötötte le a fotózás, mivel a gépet sorozatmódba állítottam, a többi a szerencse dolga volt… A halszemobjektív párásodása miatt, illetve mivel 13-án már dolgoztam, a fotózást még 12-e éjszakáján befejeztem.
Természetesen a közeli éjszakákon is végeztem vizuális megfigyelést az udvaromból. Régebben is néztem már meteorokat, de csak most tűntek fel a tűzgömbök vöröses, zöldes színei! A táborozás lehetősége is felvetődött bennem, talán majd jövőre ott leszek én is.
A kép természetesen montázs, egy tájkép és a meteorok fotóinak összekombinálása. A végeredmény jól mutatja, hogy ha a meteorok pályáit hátrafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy pontból, a raj radiánspontjából jönnek.
Eszközök: Canon 700D, Samyang 8 mm F/3.5, állvány, távkioldó.
Expozíciós adatok tájképre: 8 mm F5.6 8×38 s, ISO3200
Expozíciós adatok meteorokra: 8 mm F/5.6 5 s-sorozat módban, ISO6400 – 3 kép kiválasztva, amelyeken tűzgömb vagy meteor van
Szoftverek: Siril, RawTherapee, Gimp (Linux alatt).
VCSE - Az ALMA rádiótávcső rendszer
VCSE – Az ALMA rádiótávcső rendszer – © ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)

Francia csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózattal kéksavat (HCN, hidrogén-cianid) fedeztek fel  Szaturnusz légkörében. A molekula 354.5 GHz frekvencián történt sugárzását figyelték meg  2018. május 25-én. Ez az első alkalom, hogy a Szaturnuszban a kéksav jelenlétét kimutatták.

A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió CBET rövidítésú elektronikus táviratának 4535. számában jelentették be 2018. július 19-én.

A kéksavhoz hasonló vegyületek viszonylag gyakran előfordulnak az Univerzumban. Itt lehet kémiai tulajdonságairól többet olvasni.

A VCSE most már hagyományosnak nevezhető ifjúsági cikkíró pályázatára a korábbiaknál kevesebb, de nívósabb pályaművek érkeztek 2018-ban. Az eredeti pályázati kiírás megtekinthető itt.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálták el (kivétel: Csizmadia Tamás, aki érintettség okán nem vett részt a bírálati folyamatban, valamint az időhiányban szenvedő elnökségi tagjaink).

A helyezések a következők:

I. helyezett: Szűcs Mátyás: Egy júniusi észlelésem története (244 pont, Budapest, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam)

II. helyezettek holtversenyben: Nagy Felícián: Távoli elérésű virtuális látómező (Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma, 12. oszt.) és Toldi Emese: Az elemek keletkezése a vasig és a vason túl (Kishegyes, Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Iskola, 10. oszt., Vajdaság), mindketten 226-226 ponttal.

III. helyezett: Simon-Zsók Anett: A csillagközi utazásról (225 pont, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy, Erdély, 9. oszt.)

Különdíjban részesültek  Béres Tibor Flórián: “Amatőrcsillagászat? Kérem, ez az ügy nem anyagiakon múlik!” (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc, 8. oszt.) és Szalai-Figder Flóra Emese (Vörösberényi Általános Iskola, 7. oszt.) “A fekete lyuk” c. munkáik.

Minden helyezett és különdíjas egy-egy darab Izsák-könyvet kap ajándékba. Ezen felül az első helyezett ingyenesen, a II. helyezettek 15 000.- Ft, a harmadik helyezett 10 000.- Ft, a különdíjasok 5 000.- Ft kedvezménnyel vehetnek részt a VCSE idei nyári táborán.

Sajnos, a VCSE anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy kettéválasszuk korosztályilag a pályázókat, egy ifjabb és egy idősebb csapatra. Amennyiben a jövőben komolyabb pénzforrásokhoz jutunk, a díjak száma megnövelhető, és több korosztálynak hirdethetjük meg a pályázatot. Idén is a már hagyományos trend győzedelmeskedett: aki idősebb, az érettebben ír. Ez persze azt mutatja, hogy érdemes évről-évre elindulni a pályázaton, a fogalmazványok egyre jobbak lesznek! (Az idei I. helyezett tavaly pl. II. volt.)

Gratulálunk minden nyertesnek, és nagyon szépen köszönjük minden pályázó munkáját! A legtöbbet a VEGA-ban viszont lehet majd látni.

Miközben a kilencedik (tizedik) nagybolygót sehol sem találják a Naprendszerben, az ismert holdfelfedező, Scott Sheppard és az általa vezetett munkacsoport tizenkét új jupiterhold felfedezését jelentette be 2018. július 17-én. Ezekkel együtt a Jupiternek már 79 holdját ismerjük, amely természetesen azt jelenti, hogy a Naprendszerben a Jupiternek van a legtöbb holdja.

A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galileo holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.
A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galilei-holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. A képre klikkelve mérete megnő. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.

A tizenkettő közül tizenegy szokásos holdnak tűnik, de a tizenkettedik mindössze 1 km átmérőjű lehet, vagyis ez a Jupiter eddig ismert legkisebb holdja. Ezt Valetudónak nevezték el, a higiénia és a tisztaság görög istennőjének latin nevéről. Elnevezésével arra akarnak utalni, hogy prográd irányban, vagyis a bolygó forgásának irányában kering, ellentétben a hasonló pályán található holdakkal, amelyek retrográd módon, a bolygó forgásirányával ellenkezően keringenek.

A holdakat a kilencedik bolygó utáni keresés közben találták, amikor a Jupiter éppen a keresési területen járt.

2018. májusában, az amerikaiak chilei 6,5 méteres Magellán-távcsővel felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.
2018 májusában, az amerikaiak 6,5 méteres chilei Magellán-távcsövével felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.

A Jupiter korábban ismert 67 holdja körül 33-nak volt retrográd pályája, a most felfedezett 12 közül kilenc kering ilyen módon.

A legkisebb holdak akár ütközések törmelékéből is származhatnak, de befogott kisbolygók is lehetnek.

Forrás: https://www.space.com/41180-oddball-moon-orbits-jupiter.html

Kiegészítés júl. 18-án: a 12-es szám tartalmaz két korábban – tavaly – már felfedezett és ideiglenes jelöléssel ellátott holdat is. A 12 hold ideiglenes jelölése: S/2016 J2 (Valetudo), S/2017 J2, S/2017 J3, S/2017 J4, S/2017 J5, S/2017 J6, S/2017 J7, S/2017 J8, S/2017 J9, S/2018 J1. Ezeket a jelöléseket 2018. júliusában adták. A következő kettő már 2017. nyarán megkapta ideiglenes jelölését: S/2016 J1 and S/2017 J1. Az S a satellite (hold) szóra, a J a Jupiterre utal a nevekben, az évszámok a felfedezés évét jelölik,  J utáni sorszámok a holdak felfedezésének sorrendjében lettek kiosztva.