Az APOD mai felvétele a Hubble Űrtávcső felvételét mutatja az NGC 2841-es spirálgalaxisról.

 

VCSE - Mai kép - NGC 2841-es spirálgalaxis közelről
VCSE – Mai kép – NGC 2841-es spirálgalaxis közelről

 

Az NGC 2841-es spirálgalaxis közelről, a Hubble Űrtávcső felvételén. A tőlünk 46 millió fényévre lévő galaxis a Göncölszekér csillagképben található. Olvasd tovább

VCSE - Mai kép - Észak-Amerika - köd
VCSE – Mai kép – Észak-Amerika – köd

 

A mai kép az Észak-Amerika – köd (NGC 7000): elnevezését arról kapta, hogy látható fényben készült képeken az alakja a megfelelő földrészre hasonlít. Az NGC 7000 szintén egy csillagkeletkezési régió. Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén Brian Lula felvétele látható a Rosetta-ködről.

 

VCSE - Mai kép - Rosetta-köd
VCSE – Mai kép – Rosetta-köd

 
A mai kép a Rosetta-köd (NGC 2237), egy tündöklő emissziós köd. Porból és gázból (főleg hidrogénből) áll. A köd átmérője 100 fényév, távolsága tőlünk mérve 5000 fényév. Olvasd tovább

Az APOD mai felvétele.

 

VCSE - Mai kép - Jégkocka Neutrínó-megfigyelőállomás
VCSE – Mai kép – Jégkocka Neutrínó-megfigyelőállomás

 

A tudósok a világ aljában lyukakat olvasztanak a jégbe: már több, mint 100 lyukat olvasztottak bele a Déli-sark körüli jégbe. Minden egyes lyuk egy-egy csillagászati obszervatórium? Nem furcsa ez? A legtöbb csillagvizsgáló kupoléban van, benne egy égre irányzott távcsővel – ezek a Déli-sarki obszervatóriumok jégbe fúrt lyukak… Olvasd tovább

Az APOD mai felvétele.

VCSE - Mai kép - Simeis 147 jelű szupernóva-maradvány
VCSE – Mai kép – Simeis 147 jelű szupernóva-maradvány

A mellékelt képen a Simeis 147 jelű szupernóva-maradvány látható. Ugyancsak ismert katalógusneve: Sh2-240. A Bika (Taurus) csillagképben látszik, és közel 3 fok átmérőjű (azaz hat teleholdnyi látszó méretű a kiterjedése!). Olvasd tovább