A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap áprilisban 05:40 (NYISZ) körül kel, 19:50 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 5-én, első negyed április 12-én, telihold április 19-én, utolsó negyed április 27-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
04.01. 00:13: A Hold földtávolban 405 575,1 km-re, látszó átmérője 29,5′
04.06. 17:39 33 órás holdsarló 7° magasan
04.09. 20: A Hold az Aldebaran közelében
04.10. A Merkúr naptávolban
04.10: A Jupiter hátráló mozgásba kezd
04.11. A Merkúr legnagyobb nyugati kitérésben, 28°-ra a Naptól
04.14. 19:37 A Hold mögé belép a 8 Leonis (6 magnitúdó, 72%-os holdfázis)
04.16. 22:06: A Hold földközelben 364 207,1 km-re, látszó átmérője 32,8′
04.18: A Vénusz naptávolban
04.19. A Nap a Halakból átlép a Kos csillagképbe
04. 21. Húsvétvasárnap
04.22. Az Uránusz együttállásban a Nappal
04.23. 00:00 A Lyridák meteorraj maximuma (ZHR=18)
04.23. 03:06 A Jupiter 5°-ra a 84%-os Holdtól
04.25. 03:02 A Szaturnusz 6°-ra a 67%-os Holdtól
04.27. 23:13 Az Io fogyatkozásának kezdete
04.28. 02:24 Az Europa fogyatkozásának kezdete
04.28. 18:17: A Hold földtávolban 404 580,0 km-re, látszó átmérője 29,5′
04.30. A Szaturnusz hátráló mozgásba kezd
Az (1) Ceres törpebolygó áprilisban 8,1 mag-ról 7,6 mag-ra fényesedik fel. A hó elején éjfélkor kel és hajnalban nyugszik, a hó végén már este 10 körül felkel és hajnali fél három felé delel. Júniusban lesz szembenállásban a Nappal, akkorra eléri a 7,0 mg-s fényességet is.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. Április 11-én legnagyobb nyugati elongációban, de csak 45 perccel kel a Nap előtt, így gyakorlatilag megfigyelhetetlen a hó folyamán.
A Vénusz a hó közepén Zalaegerszegről nézve 5:11-kor kel és 16:45-kor nyugszik, ezért megfigyelhetetlen. Egyre korábban kel. A hó végén már 4:51-kor kel, és a hajnali égbolton, keleten, alacsonyan elkezd feltűnni a látóhatár felett.
A Mars Zalaegerszegről nézve 8 órakor kel, a hó közepén 23:43-kor nyugszik. Így az esti nyugati égbolton, 1,6 mg-s vörös objektumként még megfigyelhető a Bikában. 16-án 7 fokra az Aldebarantól. Szép asztrotájképek készíthetők a Marssal, a Hyadokkal és a Plejádokkal.
A Jupiter -2,5 mg-s, a Hold és a Vénusz után az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb égitestje. Éjfél után kel a hó közepén (00:38-kor) Zalaegerszegről nézve, az éjszaka második felében jól látszik a Kígyótartóban.
A Szaturnusz 0,4 mg-s, hajnali 2:20 körül kel Zalaegerszegről nézve, és a Nyilas keleti oldalán látszik.
Az Uránusz a Kosban jár, túl közel a Naphoz, nem megfigyelhető.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, hajnali 5 körül kel, nem megfigyelhető.
A Vega Csillagászati Egyesület Alapszabályának V. fejezet 7. pontja mondja meg, melyik tagtársunkból lehet szenior tag, és hogy ez mivel jár:
“V/7. Szenior tag címet adományozhat az elnökség annak a rendes tagnak, aki legalább nyolc éve megszakítás nélkül tagja az Egyesületnek és kiemelkedő csillagászati ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati vagy csillagászati tevékenysége alapján erre a címre érdemessé vált. A szenior tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az elnökség évente legfeljebb egy személynek adhat szenior tag címet.”
Vagyis szenior tagjaink azok, akik hosszabb ideje elkötelezetten szolgálják a csillagászati ismeretterjesztést, az Egyesületet, vagy kiemelkedő észlelő- vagy kutatómunkát végeznek. Korábbi szenior tagjaink listája megtalálható itt.
A 2018. dec. 23-i elnökségi ülésen Dr. Csizmadia Tamásnak adományoztuk a 2019. évi szenior tag címet – doktori címe (PhD-fokozata) akkor még nagyon friss volt, mindössze kb. egy hónapos.
VCSE – Csizmadia Tamás a VCSE 250/1200-as Newtonjával (EQ-6, GoTo-funkcióval) 2010 körül az egyik zalalövői észlelőhétvégén. – Fotó: Csizmadia Szilárd
Véletlen egybeesés, de az 1987-ben született Tomi már hat éves korában részt vett csillagászati táborban! 1993-ban ugyanis a VCSE-tábort Dióskálban (Zala megye, Kis-Balaton közelében) tartottuk Csizmadia Szilárd, Ákos és Tomi közös nagymamájának házán és birtokán. (Szilárd és Ákos testvérek, Tomival pedig unokatestvérek.) Az ún. “felső hegy” felett hatalmas rét terült el, körpanorámával. Kiváló kilátást biztosított. Az akkor bekövetkező Perseida-szupermaximum, ami a raj szülőüstökösének azévi visszatéréséhez kapcsolódott, felejthetetlen élményt nyújtott. Ketten rajzolták a meteorpályákat (Paksa Sebestyén, Csizmadia Ákos), Szilárd írnokként funkcionált, a három további észlelő (Simonkay Piroska, Smodics Mónika, Konkoly Péter) neki diktálták be az adatokat. 842 darab meteort láttak, köztük 13, a tájat bevilágító tűzgömböt hét óra alatt. A lelkesedés mértékére jellemző, hogy a hét óra megszakítás nélküli észlelést jelentett. Még egy nagyon ritka jelenségnek is szemtanúi voltak: a kb. utolsó negyedbeli Holdról visszaverődő napfény rávetült a Perseidák sűrű rajfelhőjére, és a meteoritikus porfelhőről visszavert fény a szemükbe jutott. Így saját szemükkel láthattak egy kb. másfél fok kiterjedésű meteoroidfelhőt a világűrben! Nagyon is egyedi, megismételhetetlen látvány, csak a Hold fázisának szerencsés összjátéka (se túl nagy, se túl kicsi ne legyen) és az üstökös visszatérése idején a raj legsűrűbb részének megjelenése hozhatja össze. Pár évszázadonként ismétlődik ennek megfigyelhetősége.
A következő éjszakákon is többnyire meteoroztak, csak nagyon keveset néztek Szilárd 50/540-es lencsés távcsövébe.
Eközben ott téblábolt egy szintén a nagyszülőre bízott kisfiú köztük, aki még nem járt iskolába. Visszaemlékezése szerint nem nagyon értette, mit csinálnak a többiek, főleg éjjel. Meglehet, ekkor fertőződött meg a tudomány szeretetével?
De lehet, hogy Sármelléken, ahol a gyerekkorát töltötte. Fekete István: Tüskevár és Téli berek c. regényei a Sármellék melletti nádasban – a berekben – játszódnak ott, ahol a Zala folyó a Balatonba ömlik. (A régebbi, még fekete-fehér filmben el is hangzik a kalauz kiáltása: “Sármellék! Sármellék állomás!”, amikor Tutajos megérkezik nyaralása és kalandjai helyszínére.) Itt kirándulva, sőt, gyerekként itt játszva, nincs az az ember, akit a természet szépsége, csodája, működése meg ne érintene.
Tomi a biológiában erős, keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett, és az ELTE biológus szakán végzett. 2018-ban ugyancsak az ELTE-n doktorált a mirigysejtekben zajló sejtes önemésztési folyamatoktanulmányozásával. Védése befejeztével az egyik bírálóbizottsági tag (pontosabban az elnök) megjegyezte, “Bárcsak minden védés ilyen jó lenne!”.
VCSE – A 2002. évi, kustánszegi VCSE-tábor csoportképe. A baloldalon álló ifjonc Csizmadia Tamás. Ekkoriban még csak egy 120/900-as Newton volt a legnagyobb egyesületi távcső. – Fotó: Zelkó Zoltán
Második – hivatalosan az első – csillagászati táborába 2002-ben jött el, 14 éves korában. Ez egy igencsak sorsfordító tábor volt a VCSE életében. Egész tábor alatt esett az eső, mindössze két száraz napunk volt és éjszaka mindössze két óra derült, de az legalább egyfolytában. Megnéztük a 12 cm-essel az Androméda-ködöt, a Mizárt, az Albireót… Mivel ki kellett tölteni az időt, ekkor kezdtünk el előadásokat tartani a táborban – korábban annyi derültünk volt, hogy szimplán aludtunk és pihentünk nappal. Az akkori táborozó fiatalokból többen megmaradtak a VCSE-ben, és később tisztségviselőink is lettek: pl. Bedő Veronika vagy Szente Hajni. De ugyancsak tisztségviselő lett Tomi is, először 2010-ben elnökségi tag, hogy beletanuljon és belelásson a dolgokba, majd 2012-2018 között a rendkívül fontos titkári tisztséget töltötte be. Mivel ezután főként a doktori munkájára kívánt koncentrálni – amely fokozatot meg is szerzett időközben -, 2018-tól ismét elnökségi tag. Titkárként nagyon sok elfoglaltsága volt az egyesületi szervezőmunkában.
2002 óta folyamatosan részt vett a nyári táborainkon, a közgyűlések és az észlelőhétvégék többségén. A 25 cm-es egyesületi távcső szakértőjévé nőtte ki magát. Komoly planetáris köd-programot vitt véghez, vizuális észlelési eredményei itt olvashatók el (az 5. oldaltól kezdve). De nemcsak látta őket, azt is tudta, milyen asztrofizikai természetű objektumokat lát: korábban írt ismeretterjesztő cikket (3. oldaltól) a planetáris ködök kialakulásáról, tulajdonságairól is. Egyéb mélyegeket is észlelt, hol közösen másokkal (például lásd itt a 11. oldaltól) vagy éppen egyedül (lásd itt a 3. oldaltól), de megfigyelt Szaturnusz-fedést is 2007-ben.
Egy biológus, aki érdeklődik a csillagászat iránt, természetszerűleg találkozik az asztrobiológiával. A Csillagászat Magyar Nyelvű Bibliográfiája (CSIMABI) is említi, hogy Csizmadia Tamás is közreműködött Kereszturi Ákos: Asztrobiológia c. könyvének összeállításában. Ezt olvashatjuk a CSIMABI-ban a könyv bevezetőjére alapozva:
“KERESZTURI Ákos: Asztrobiológia. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület. Kármán Stúdió, OOk-Press Kft. 176 p. Lektorok: Szabados László, Csizmadia Szilárd, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Horváth Mária, Kiss László, Kun Ádám, Presits Péter. A könyv összeállításában még közreműködött: Csizmadia Tamás, Dániel Szidónia, Kalmár Dávid, Miklai Péter, Simon Tamás, Mizser Attila. Borítókép: Éder Iván. [KSZ.]”
(A kiemelések a laudáció VCSE-s szerzőjétől.) Tomi természetesen ezek mellett számos biológiai és asztrobiológiai témájú előadással is szórakoztatott minket a táborokban, illetve a táborbeli kirándulásokon biológiai ismeretterjesztést is folytatott. Sokat kérdeztünk tőle – és ő alaposan és pontosan válaszolt mindig.
Természetesen írt biológiai témájú ismereterjesztő cikkeket is, pl. a Természet Világába vagy a Természet Búvárba. De mi azt is nyilvántartjuk, hogy szerinte a legfontosabb teendő a VCSE-ben az, hogy a nyári táborokban az újakat – de alkalmanként bizony a régieket is… – megtanítsuk az elemi távcsőhasználatra: pólusraállásra, a csillagok és csillagképek megismerésére és felkeresésére, az objektumok térkép alapján történő megtalálására, és a vizuális, saját szemmel történő megfigyelés fontosságára, egyszóval az elemi fogásokra. Mindez azt mutatja, hogy miközben az ELTE Anatómia Tanszékének tanársegédjeként a legmodernebb technikákat használja, tudja, honnét indul a tudomány, és az összes mesterfogást át akarja adni.
Vastag kék betűvel szedve a soronkövetkező program vagy határidő!
2019:
január 10-13. távcsöves bemutatások és előadások a 2019-ben az IAU megalapításának 100-ik évfordulójára szervezett 100 óra csillagászat rendezvényen (Zalaegerszeg, Szombathely, Balatonfűzfő)
január 21.: holdfogyatkozás-bemutató (Zalaegerszeg)
február 20., 20 óra: Virtuális Csillagászati Klub (VCSK) – Bánfalvi Péter: Utazás a Naprendszerben
március 20., 20 óra: VCSK – Schmall Rafael: Zselici éjszakák
április 6/7.: Messier-maratonozás és csillagászati egyesületek találkozója – részletek
április 17., 20 óra: VCSK – Jandó Attila: Rakéták 1.
április 27., 14 óra: Közgyűlés Zalaegerszegen – információk
április 26-28.: Tavaszi észlelőhétvége Dobronhegyen – információk
május 11.: Csillagászat Napja alkalmából távcsöves bemutató Zalaegerszegen
május 14.: VCSE-kvíz beküldési határideje
május 15., 20 óra: VCSK – Csizmadia Szilárd: Húsvétszámítás és naptárrendszerek
május 31.: korai (olcsóbb) jelentkezés határideje az idei nyári táborra – információk
június 2.: ifjúsági cikkírói pályázat beadási határideje (információk később)
június 19., 20 óra: VCSK – Ágoston Zsolt: Neutroncsillagok és pulzárok
június 30.: normál (normál áron történő) jelentkezés határideje az idei nyári táborra – információk
július 16/17.: holdfogyatkozás-bemutató
július 21. Az Apollo-11 holdraszállásának (magyar idő szerinti) 50. évfordulója
július 23.: kései jelentkezés a nyári táborba, emelt áron. Ezek után is lehet jelentkezni, de a lehetőségekről, kivételekről kérjük, olvassa el tájékoztatónkat: információk itt.
július 26-augusztus 1.: Nyári tábor Őrimagyarósdon – információk
(augusztus 2-10.: XIX. Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Keszthelyen, számos tagtársunk önkéntes ott! – információk)
szeptember 18., 20 óra: VCSK – Csizmadia Szilárd: Nagy űrfotometriai obszervatóriumok a CoRoT-tól a PLATO-ig (és azon túl)
szeptemberben vagy októberben: őszi észlelőhétvége
október 5.: Csillagászat Napja alkalmából távcsöves bemutató Zalaegerszegen
október 16., 20 óra: Csizmadia Szilárd: A bolygók Love-száma
november 11.: Merkúr-átvonulás távcsöves bemutatása Zalaegerszegen
november 20., 20 óra: VCSK – Jandó Attila: Rakéták 2.
december 18., 20 óra: Bánfalvi Péter: a 2020. év csillagászati látnivalói.
A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kezdeményezésére találkoznak a GCSE, VCSE és BCSE tagjai a Kemenes Vulkán Parkban:
Helyszín: Celldömölk Kemenes Vulkán Park
Időpont: 2019. április 6. szombat 14-15 órától vasárnap hajnalig.
A rendezvény célja, hogy a GCSE, a VCSE és a Bakonyi Csillagászati Egyesület tagjai megismerkedhessenek egymás munkájával, megemlékezzünk közösen Eötvös Lorándról halála 100. évfordulóján, és végül közösen teljesítsük a lehető legtöbb objektum észlelését Messier-maraton keretében.
A tervezett programok:
– vulkántúra és előadások Eötvös Loránd munkásságáról, Ság-hegy geológiájáról
– előadások egyesületek munkájáról
– meteorit kiállítás
– Lego-marsjárók
– távcsöves bemutató látogatók részére (csak ha valakinek van kedve hozzá)
– napnyugta után Messier-maraton
Akit érdekel a kirándulás, kárjük, jelentkezzen Jandó Attilánál a vcse @ vcse.hu címen (a szóközök az e-mail címből törlendők).
Tervezett indulás Zalaegerszegről legkésőbb 13:00-kor (részletes programtól függően még pontosítunk).
Amikor a Voyager-2 űrszonda 1989-ben elrepült a Neptunusz mellett, egy nagyméretű sötét foltot vett észre a Neptunuszon, amit egy ottani időjárási jelenség okozott. Egy most tanulmányozott folt mérete pedig akkora volt, hogy ha a Földön lenne, az Egyesült Államok-beli Bostontól Portugáliáig elérne, átnyúlva az Atlanti-óceánon. Működésbe állása (1990) óta a Hubble Űrtávcsővel (Hubble Space Telescope, röv. HST) folyamatosan monitorozták a neptunuszi óriásviharok fejlődését. Eközben új viharok kifejlődését is látták. Az alábbi képsorozat azt is bemutatja, milyen felbontást érhetünk el a Neptunuszról a 2,4 méter főtükör-átmérőjű HST-vel. Megjegyzendő, a Neptunusz kb. 30-szor távolabb kering a Naptól, mint a Föld.
Míg a Jupiter Nagy Vörös Foltja, egy anticiklon, legalább két évszázada folyamatosan létezik – esetleg még régebb óta -, a Neptunuszon a viharok megjelennek, néhány évig léteznek, majd eltűnnek. Az eltűnést azonban eddig csak onnét tudtuk, hogy egy idő után a vihar okozta foltokat nem láttuk (pl. mert a Nappal történő együttállás, vagyis a bolygó nem megfigyelhető időszaka során tűntek el a foltok, vagy egyszerűen nem volt elég sok mérés az adott időszakban). Most viszont sikerült megfelelő észlelési sorozatot gyűjteni ahhoz, hogy egy ilyen viharfolt eltűnésének folyamatát dokumentálják.
A felvételsorozat 2015-2017 között, két évnyi időszak alatt készült. A bolygó anticiklonjai, mint a fenti képsorozaton bemutatott is, a Neptunusz mélyebb légköri régióiból kever fel anyagot, majd a várakozások szerint később a lesüllyedő folt hirtelen szét is oszlik sok apró felhőre. E folt azonban másképp viselkedett (lásd a képaláírásban). Érdemes megjegyezni, hogy a Neptunusz szelei a legsebesebbek a Naprendszerben, és az ottani szuperszonikus sebességet is elérhetik. A tenger régi istenéről elnevezett bolygón egyébként egyszerre három szélirány is uralkodó: az egyik az egyenlítő mentén nyugatra fúj, a másik kettő keletre, amelyek az egyenlítőtől északra és délre a pólusok felé jelentősek.
A Neptunusz viharait mindössze a Voyager-2-vel és a HST-vel sikerült eddig észlelni. Mivel a Voyager-2 csak elrepült a bolygó mellett, nem készített hosszútávú megfigyeléseket a foltokról. Csak a HST-vel sikerült ezek időbeli fejlődését tanulmányozni.
Az eredményekről az Astronomical Journal c. lap számolt be. A híradás forrása itt található.
Mindeközben ugyancsak a HST-vel 2018-ban egy új sötét folt születését figyelték meg a Neptunuszon.
