Képek készítésének dátumai: 2020.09.23-10.23-ig (a képeken az időpontok NYISZ-ben vannak).
Képek készítésének helye: Boba és a Ság-hegy
Expozíciós idő: általában 5x~6000 frame
Érzékenység: 60-70 gain
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: ASI120MC-S
Vezetés: Lacerta MGEN
Nagyítás: 2x + 3x Barlow
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 7:00 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed november 8-án, újhold november 15-én, első negyed november 22-én, telehold november 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
11.05. 04:07 A Hold súrolva fedi az 5 Geminorumot
11.08. 14:40 A Merkúr dichotómiája (dichotómia: 50%-os fázist mutat, ez most 19°-os nyugati elongációnál, 7″ látszó átmérőnél következik be)
11.10. 05:07 A Merkúr hajnali legjobb láthatósága: 11° horizont feletti magasság szürkületkor, 57% fázis
11.14. 05:27 24 órás holdsarló 9° magasan, 5°-ra a Merkúrtól
11.19. 17:21 A Szaturnusz és Jupiter 4°-ra és 5°-ra a 25%-os fázisú Holdtól
11.26. 19:03 A Hold mögé belép a ν Piscium (4,5 magni, 90% holdfázis) kilépés: 20:06
A Merkúr a hónap során jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. A hónap elején egy órával kel a Nap előtt, 10-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.
A Vénusz keleten, 3 órával napkelte előtt kereshető. -3,9 magnitúdós, 88%-ra nő a fázisa, átmérője 12″-re csökken.
A Mars az éjszaka nagyobbik részében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége -1,2 magnitúdóra, látszó átmérője 14,7″-re csökken.
A Jupiter megfigyelhető a Nyilas csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,1 magnitúdós.
A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,6 magnitúdó.
Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
Kép készítésének dátuma: 2020. szeptember 4-7-8-9-11.
Kép készítésének helye: Zalaegerszeg
Expozíciós idő: 48×6 perc H-alfa, 35×6 perc OIII, 32×6 perc SII szűrőkben.
Érzékenység: gain240
Távcső és mechanika: 250/912 Newton, AZ-EQ6 Pro GoTo
Kamera: QHY174Mono
Kómakorrektor: TS Maxfield
Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki ellátogat az effelsbergi rádióteleszkóphoz.
Egy interneten közvetített előadás keretében a VCSE is beszámolt arról – éppen a Csillagászat Napján -, hogy foszfint találtak a Vénusz színképében, ami mindenképpen természetes eredetű, de az nem világos, hogy életnélküli vagy vénuszi élet folyamata hozza létre. Az előadás elérhető itt bejelentkezés után: https://www.facebook.com/galileowebcast/videos/660726901511065 (12:55-től van szó a Csillagászat Napi rendezvényekről, azután következik a vénuszi élet lehetőségéről szóló előadás).
Egy 2020. október 19-én megjelent tanulmány kétségbe vonta, hogy észleltek-e egyáltalán foszfint a Vénusz színképében. Ez a másik kutatócsoport szerint adatfeldolgozási hibáról van szó, ami miatt tévedésből jelent csak meg a foszfin színképvonala a rádiócsillagászati mérésekben.
