2020. március 27-én, Zalaegerszeg belvárosának széléről készült fotómat szeretném megosztani veletek, mely az NGC 2403 galaxisról készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Nikon D5300 fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  52×240 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt. Még az IDAS D2 szűrővel is nehéz volt a fényszennyezés nyomait eltüntetnem.

VCSE - NGC2403 - Ágoston Zsolt
VCSE – NGC2403 – Ágoston Zsolt

A Caldwell 7 néven is ismert spirális galaxison megfigyelhetőek a spirálkarok, melyeknek alakja hasonlít az M33 galaxis spirálkarjainak alakjához. Magját, illetve középső fényes régióját egészen halványan veszik körül a külső, halvány spirálkarok. Több helyen fényes vöröses foltok kiterjedt emissziós ködöket jeleznek.

A Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben található galaxist 1788-ban fedezte fel William Herschel. Az M82-M81 csoport egy távolabbi tagja. 10 millió fényévre helyezkedik el a Földtől, 65 000 fényév az átmérője, mintegy 50 milliárd csillag alkotja. Több mint száz emissziós ködöt azonosítottak benne, ezek némelyikének átmérőjét 800 fényévre becsülik.

Ma 30 éve, 1990. április 24-én, 12:33:51 UT-kor (vagyis magyar idő szerint 14 óra 33 perc 51 másodperckor) indult el a Hubble Űrtávcsövet (HST) a világűrbe szállító rakéta. Ezt tekintik a Hubble Űrtávcső születésnapjának. Túlzás nélkül állítható, hogy a HST (Hubble Space Telescope) forradalmasította a csillagászatot.  A 30. évfordulóra az ikonikus Hubble-fotókból itt készítettek egy válogatást: https://hubblesite.org/hubble-30th-anniversary/images. Érdemes a linkre klikkelni.

VCSE - FORRÁS: HST Heritage, https://hubblesite.org/contents/media/images/2004/10/1491-Image.html
VCSE – A V838 Monocerotis nevű szperóriás csillagot körülvevő ködösség a HST felvételén – Forrás: HST Heritage, https://hubblesite.org/contents/media/images/2004/10/1491-Image.html

 

 

VCSE - A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én - Kép: Kapiller Zoltán
VCSE – A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én – Kép: Kapiller Zoltán

Én is nagy izgalommal fogtam hozzá az együttállás észleléséhez. Ezt az eseményt otthon, a kertből fotózva örökítettem meg. Amint lehetett, pólusra állítottam a mechanikát. Ezután a mechanikára szerelt fényképezőgépet a teleobjektívvel a kívánt irányba állítottam. Ezután még egyszer ellenőriztem a pólusra állás pontosságát. A szállemezen a Sarkcsillag pontos helyét a Polar Aligment telefonos applikáció segítségével állítottam be. Korábbi esetekből okulva, páramentesítő fűtést is alkalmaztam az objektíven. A Hold fénye sajnos bezavart, ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a Vénusz és az M45 közötti fényesség különbséget nem lesz könnyű kezelni. Szerencsére azért viszonylag sok csillag látható a végső kidolgozott képen, szerintem a Fiastyúk is jól kivehető, illetve a Vénusz sem vitte túlságosan telítésbe a képen a környezetét. Sajnos egy zöldes becsillanás is megjelent a kép jobb alsó részén. Először arra gondoltam, hogy a helyi utcai világításból származhat. Mivel azonban a mechanika követésre volt állítva, a becsillanás pedig minden egyes képen ugyanott volt, így azt csak a Vénusz okozhatta. A Hold nem zavarhatta az objektívemet, a napellenzőt is használtam. A kidolgozáskor külön nehézség volt a Vénusz és a csillagok megfelelő megjelenítése együtt, a fényesség különbség miatt. Kompozit technikát és szelektív kidolgozást nem alkalmaztam.

Eszközök:
Objektív: 70-300mm, F/4.0-5.6 (Tamron)
Detektor: Canon 700D – átalakítatlan
Mechanika: Star Adventurer full set fotóállványon – vezetés nem volt
Egyéb: távkioldó, páramentesítő fűtés
Készítés helye, ideje: Pókaszepetk (Zala megye), 2020.04.04. NYISZ 20:54-21:29 (light képekre)
Expozíciós adatok
Objektumkép (light): 36x30sec, ISO800, F/8.0, 300mm – 62 képből válogatva
Sötétkép (dark): 15x30sec, ISO800
Nullkép (bias): 24×1/4000sec, ISO800
Mezősimítás (flat): 10x2s, ISO100, F/8.0
Használt szoftverek: Siril (stackelés), RawTherapee (tónusok átskálázása, képkivágás), Gimp (elforgatás 90 fokkal)
A kép 4×3 fokot fog át, nyugati irányba néz.
Légköri adatok: átlátszóság 6/10, nyugodtság 6/10

VCSE - A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szörös megközelítése 2020. április 2-án este - Fridrich János
VCSE – A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szoros megközelítése 2020. április 2-án este – Fridrich János

2020. április 3-án a Vénusz és a Fiastyúk (M45) nagyon szoros együttállást mutattak, vagyis egymás közelében látszottak az égen. Ilyesmire kb. nyolcévente kerül sor. A legszorosabb látszó égi kölcsönös megközelítést megelőzően egy nappal próbálkoztam a jelenség megörökítésével.

Egy Canon EOS 4000Da átalakított fényképezőgépet használtam (50-250 mm-es zoom-objektívvel), amit EQ-5 GoTo állványra rögzítettem. Az expozíciós idő 30 sec volt ISO 100-on, és hat darab ilyen képet adtam össze a végeredményhez. DSS programmal illesztettem össze őket, és bizony nagyon meg kellett harcolnom a Photoshop Express programmal, hogy a Vénusz körüli csillogást megpróbáljam elhalványítani. A kép mutatja, mennyire sikerült.

VCSE - A két fehér vonal metszéspontjában látszik az SN 2020fqv jelű szupernóva az NGC 4568 extragalaxisban. Tőle balra - a valóságban északra - lévő galaxis az NGC 4567, a képen egészen balra pedig az NGC 4564 látszik. Az eredeti képről a szerkesztő által kivágott részletkép. - fotó: Mezei Balázs
VCSE – A két fehér vonal metszéspontjában látszik az SN 2020fqv jelű szupernóva az NGC 4568 extragalaxisban. Tőle balra – a valóságban északra – lévő galaxis az NGC 4567, a képen egészen balra pedig az NGC 4564 látszik. Az eredeti képről a szerkesztő által kivágott részletkép. – fotó: Mezei Balázs

Miközben a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában többekkel közösen az NGC 4568-ban robbant SN 2020fqv jelű szupernóvát észleltük 2020. április 12/13-án, addig a saját távcsövemet is elindítottam, ami szintén Zalaegerszegen található. Így készült ugyanarról a szupernóváról egy fotó, amiről a fenti képkivágást mutatjuk be. A kép 110 perc összexpozícióval készült, 122/722 APO-val, QHY174Mono kamerával. A feldolgozáshoz Astro pixel processor-t használtam. Több kép sajnos nem készülhetett, mert megérkeztek a felhők.

A szerk. megjegyzése (Cs. Sz.): az NGC 4567 – NGC 4568 galaxisok párosát néha “Sziámi Ikreknek” vagy “Sziámi Ikergalaxisoknak” is nevezik. A nem hivatalos becenév érthető: a két galaxis mintha össze lenne nőve. Mindkét galaxist W. Herschel fedezte fel 1784-ben. Az SN 2004cc szupernóvát (a száma a felfedezés évére utal) szintén az NGC 4568-ban látták. Mindkét galaxis kb. 60 millió fényévre van tőlünk, a Virgo Galaxishalmaz tagjai. Jelenleg éppen ütközés előtt állnak: a számítógépes szimulációk szerint egyesülni fog ez a két horgas (más szóval: küllős) spirálgalaxis. A 11 magnitúdó körüli, 4×2 ívperces területen látszó két galaxist a tavaszi hónapokban, a Szűz csillagképben lehet észlelni.