A APOD mai képe A New Horizons űrszonda július 14-én, a Pluto legnagyobb megközelítése után 15 perccel készült. A felvétel szeptember 13-án lett letöltve a New Horizonsról.
Tájkép a Plutoról
Címke archívum: Bognár Tamás
Pickering-háromszög
Az APOD mai képén J-P Metsävainio felvétele látható. A képen a Hattyú csillagképben található Fátyol-köd Pickering-háromszög (ang. Pickering-triangle) néven ismert részlete látható.
Az időszámításunk kezdete előtt, megközelítőleg 3-4000 évvel, az őskor és az ókor határán élt emberek számára egy életre szóló élmény lehetett, amikor egy, a Holdnál is fényesebb csillag ragyogott fel az égen. Ez a csillag volt vélhetőleg az emberiség történelmének egyik legfényesebb szupernóvája. A csillag a Hattyú csillagképben ragyogott fel. Fényessége akkora volt (nagyjából -8 magnitúdó), hogy éjszaka árnyékot vetett és hetekig látható volt szabad szemmel.
Ma már csak a teleholdnál hétszer nagyobb látszó területen fátyolszerűen eloszló maradványát láthatjuk. Ez a Hattyú csillagképben látható Fátyol-köd. A köd különböző részei más és más NGC-számot kaptak: NGC 6960, NGC 6992, NGC 6995, IC 1340, NGC 6974, NGC 6979, de a Pickering-csomónak és az ún. délkeleti csomónak nincs NGC- vagy IC-száma. Ezeket együtt nevezzük Fátyol-ködnek. A Caldwell-válogatásba, ami az amatőrök számára az északi és déli féltekén 109 érdekes objektumot ajánl (elsősorban a Messier-katalógus végignézése után már), az NGC 6992 33-as, az NGC 6960 34-es sorszám alatt keürlt be. Az alábbi, angol nyelvű térkép segít eligazodni a Fátyol-köd (angol Cygnus-loop) különböző részei között.
Occator kráter fénylő foltjai
Az APOD mai felvételén a (1) Ceres kisbolygó rejtélyes fénylő foltjait tartalmazó Occator kráter látható.
A NASA legújabb nagy felbontású felvételén az (1) Ceres kisbolygó (vagy törpebolygó az újabb besorolások szerint) híres Occator krátere látható. Ez a kráter a legjellegzetesebb és eddig a legtöbb találgatásra okot adó geológiai képződménye az (1) Ceresnek.
„A különleges felépítésű fénylő foltok miatt a Cereshez hasonló égitestet még sohasem láttunk a Naprendszerben” – idézi a Discovery News hírportál Chris Russelt, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársát, aki a küldetés kutatásvezetője. A szakembergárda jelen pillanatban is a fénylő foltok eredetét kutatja. „A fényt visszaverő jég továbbra is a vezető teória, de most már egyre inkább fontolóra kellene venni a többi elmélet – például a sólerakódás – lehetőségét is” – mondta Russel a NASA június 10-én, szerdán kiadott sajtónyilatkozatában.
Azóta a Dawn szonda megkezdte a felszín felé ereszkedés második szakaszát, és az eddigi felvételeknél sokkal jobb minőségű felvételeket készített. Több és pontosabb mérési adat áll a kutatók részére, de a “fénylő foltok rejtélyét” még mindig nem sikerült minden kétséget kizáró módon megoldani.
A felvételt a Dawn űrszonda 1470 km magasságban készítette a felszín felett. Az újonnan kiadott kép felbontása 140 m pixelenként. Ez megközelítőleg 10-szer részletesebb képet jelent, mint az űrszonda megérkezéskor, áprilisban készültek a felszínről.
Occator kráterről készített 3D-s animáción megfigyelhető a kráter közel 2km magas pereme.
Válogatás az első közeli Pluto-képekből
Az alábbi rövid animáció a Plutoról készített felvételek felbontásának fejlődését ábrázolja 1930-tól, a felfedezéstől a mostani New Horizons-közelítésig (a legkorábbi, fotólemezről készített képeket digitalizálták).
Különösebb kommentárok nélkül néhány kép azok közül, amik már megérkeztek és amiket a NASA a küldetés honlapjára feltöltött. Olvasd tovább
Hívás a Plutoról
A New Horizons űrszonda miután a tegnapi nap során a Pluto mellett, a programjának megfelelően üzenetet küldött a Földi központ számára.
Az előre beprogramozott “telefonhívás”, lényegében egy 15 perces státusz üzenet volt, amely a NASA Deep Space Network hálózatán keresztül érkezett meg a Marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumába. Ezzel az üzenettel egy közel 21 órás várakozási idő zárult le.
A Pluto mellett elszáguldó űrszonda, ez idő alatt az előzetes parancsoknak megfelelően a maximális adatmennyiséget gyűjtötte össze a megközelítés során. A parancs értelmében amíg a Pluto rendszerén áthaladt, csak adatokat gyűjtött. A rendszeren áthaladva vette csak a kapcsolatot az irányító központtal a szonda. Olvasd tovább