A 2023. június 12-én éjszaka Namíbiában, az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Hajógerinc (Carina) csillagképben található IC 2602 katalógusszámú “Déli Plejádok” néven is ismert nyílthalmazról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiából viszont kiválóan látszik. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420mm-es Skywatcher ED apokromáttal, 0,85x-ös reduktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel készült, 62×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Meglehetősen fényes és nagy kiterjedésű objektum, szabad szemmel is látható, binokulárral pedig kifejezetten látványos! A legfényesebb mély-ég objektumok közé tartozik, bár nem olyan látványos, mint az M45 Fiastyúk (avagy “Plejádok”) nyílthalmaz. A húsz legfényesebb tagja egy görbült “V” alakot formáz, ritkás és ragyogó, kékes fényével élesen elkülönül a sűrű vöröses csillagmezőtől a háttérben.
Nicolas-Louis de Lacaille abbé fedezte fel 1752. március 3-án egy dél-afrikai utazása alkalmával. 60-80 csillagból áll, távolsága a Földtől 500 fényév, így az egyik legközelebbi mély-ég objektum. Korát 50 millió évre becsülik, átmérője 7 fényév. A Hajógerinc (Carina) csillagképben található, a Karina-köd közelében.
Egyike annak a kevés nyílthalmaznak, amiben exobolygót találtak. A halmazban lévő TOI-837 csillag körül kering egy fedési exobolygó.
A halmaz körül kisebb sötétködök figyelhetők meg, ahol a köd okozta fényelnyelés miatt a távolabbi csillagok fénye elgyengül, ezért a sötétködök terültén látszólag kevesebb csillag fordul elő. Ezek a sötétködök nem tartoznak a halmazhoz. Nem meglepő, hogy errefelé sok sötétköd látszik, mert a halmaz közel van a galaktikus egyenlítőhöz, ahol sok a csillagközi por- és gázfelhő.