Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább
Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd
Csillagászati Mértékegységek
(Összeállította: Csizmadia Szilárd)
Távolság:
1 földsugár = 6378 km
1 jupitersugár = 60 000 km
1 napsugár = 692 000 km
1 csillagászati egység (CSE) = 149 600 000 km (A Nap és a Föld közepes távolsága.)
1 fényév = 9,46 billió km (a fény egy év alatt megtett útja)
1 parszek = 40 billió km (az a távolság, ahonnét nézve merőleges rálátás esetén a földpálya fél nagytengelye 1 ívmásodperc szög alatt látszik). A parszek rövidítése: pc.
1 kpc = 1000 pc
1 Mpc = 1000 kpc = 1 000 000 pc
Átváltások:
1 pc = 3,26 fényév.
1 pc = 206 265 CSE
1 fényév » 63 000 CSE
1 CSE » 217 földsugár
Idő:
Az idő egysége a csillagászatban a középnap, amely 86 400 másodperccel egyenlő.
Időnként használatos időegység a julián évszázad is, amely 36 525 középnappal egyenlő.
Tömeg:
1 Naptömeg = 1,9891 × 1030 kg » 1000 jupitertömeg
1 jupitertömeg = 330 földtömeg
1 földtömeg = 5 × 1024 kg
VEGA 4 – 1992 március
Megfigyelések
Kettőscsillagok
ST 747 Orion RA=5h33m d= -6° mgl=4,7 mg2=5,6 S=37″ PA 224
Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg.
Szinek: 0 és 10. PA 240
Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár.
Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.
VEGA 3 – 1992 január- február
A VK Új Hold – Megfigyelési Programja
Földünkhöz legközelebbi égitest, a Hold nagy érdeklődést jelent észlelőink számára. A megfigyelések csupán kedvtelésből is végezhető, de a Hold igazi arcát a figyelmes és rendszeres megfigyelések mutatják be. Ezért hirdetjük meg Hold-programunkat.
A szükséges műszer
Egy jobb minőségű, 30-50X nagyítású távcsővel már el is lehet kezdeni a munkát. Érdemes a kb. l0-11 napos fázis után a 18-19 napig valamilyen fénycsökkentőt tenni az objektív elé. A nagy fényesség ugyanis elmossa a halvány részleteket. A napok az újholdtól eltelt napok számát jelentik. Olvasd tovább
VEGA 2 – 1991 december
Megfigyelések
KETTŐSCSILLAGOK
Csizmadia Ákos. 45/300 L,Zalaegerszeg
Zéta Lyr 38x: jól bontható, széles kettős. A fényesség eltérése közepes, kb. 2 mg. PA 150. Színek: 0 és -1,
Epszilon Lyr 38x: nyílt kettős, egyenlő fényességgel. PA 170, Szinek: mindkettő -1.
Csizmadia Szilárd 45/300L, Zalaegerszeg
Pi And 38x: a társat kissé nehezen pillantottam meg, a nagy, legalább 3 mg-s fényességeltérés miatt. Nyílt, de nehezen bontható pár.
PA 170. Szinek:0 és -3,
77 Psc 38x; nyilt, könnyen bontható kettős, bár a rossz nyugodtság miatt gyakran egybemosódik a pár.
PA 75. Szinek: -1
Zéta Lyr 38x: szép kettős, 2 mg-s eltérssel. Nagyon könnyű pár, első látásra bontott. PA l35. Szinek: 5 és -3.
61 Cyg 38x: a közelben látszó 2 fehér csillaggal szép háromszöget alkot. Könnyen bonthatók , fél mg-s eltéréssel. PA 170. Szinek:10 és -2. Olvasd tovább