Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább

(Összeállította: Csizmadia Szilárd)

VCSE

Távolság:

1 földsugár = 6378 km

1 jupitersugár = 60 000 km

1 napsugár = 692 000 km

1 csillagászati egység (CSE) = 149 600 000 km (A Nap és a Föld közepes távolsága.)

1 fényév = 9,46 billió km (a fény egy év alatt megtett útja)

1 parszek = 40 billió km (az a távolság, ahonnét nézve merőleges rálátás esetén a földpálya fél nagytengelye 1 ívmásodperc szög alatt látszik). A parszek rövidítése: pc.

1 kpc = 1000 pc

1 Mpc = 1000 kpc = 1 000 000 pc

 

Átváltások:

1 pc = 3,26 fényév.

1 pc = 206 265 CSE

1 fényév » 63 000 CSE

1 CSE » 217 földsugár

 

Idő:

Az idő egysége a csillagászatban a középnap, amely 86 400 másodperccel egyenlő.

Időnként használatos időegység a julián évszázad is, amely 36 525 középnappal egyenlő.

 

Tömeg:

1 Naptömeg = 1,9891 × 1030 kg » 1000 jupitertömeg

1 jupitertömeg = 330 földtömeg

1 földtömeg = 5 × 1024 kg

 

VCSE - VEGA 4
VCSE – VEGA 4

Megfigyelések

 

Kettőscsillagok

ST 747 Orion RA=5h33m d= -6°  mgl=4,7 mg2=5,6  S=37″  PA 224
Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg.
Szinek: 0 és 10. PA 240

VCSE - VEGA 4 - ST 747
VCSE – VEGA 4 – ST 747

Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár.
Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.

Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.

A VK Új Hold – Megfigyelési Programja

Földünkhöz legközelebbi égitest, a Hold nagy érdeklődést jelent észlelőink számára. A megfigyelések csupán kedvtelésből is végezhető, de a Hold igazi arcát a figyelmes és rendszeres megfigyelések mutatják be. Ezért hirdetjük meg Hold-programunkat.

A szükséges műszer

Egy jobb minőségű, 30-50X nagyítású távcsővel már el is lehet kezdeni a munkát. Érdemes a kb. l0-11 napos fázis után a 18-19 napig valamilyen fénycsökkentőt tenni az objektív elé. A nagy fényesség ugyanis elmossa a halvány részleteket. A napok az újholdtól eltelt napok számát jelentik.  Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.

Megfigyelések

KETTŐSCSILLAGOK

Csizmadia Ákos. 45/300 L,Zalaegerszeg 

Zéta Lyr 38x: jól bontható, széles kettős. A fényesség el­térése közepes, kb. 2 mg.  PA 150. Színek: 0 és -1,

Epszilon Lyr  38x: nyílt kettős, egyenlő fényességgel. PA 170, Szinek: mindkettő -1.

 

Csizmadia Szilárd 45/300L, Zalaegerszeg

Pi And 38x: a társat kissé nehezen pillantottam meg, a nagy, legalább 3 mg-s fényességeltérés miatt. Nyílt, de nehezen bontható pár.
PA 170. Szinek:0 és -3,

77  Psc 38x; nyilt, könnyen bontható kettős, bár a rossz nyugodtság miatt gyakran egybemosódik a pár.
PA 75. Szinek: -1

Zéta Lyr 38x: szép kettős, 2 mg-s eltérssel. Nagyon könnyű pár, első látásra bontott. PA l35. Szinek: 5 és -3.

61 Cyg 38x: a közelben látszó 2 fehér csillaggal szép három­szöget alkot. Könnyen bonthatók , fél mg-s eltéréssel. PA 170. Szinek:10 és -2. Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.