Zalaegerszeg Andráshida városrészéről észleltem, 2017. február 25/26-án, vizuálisan és fotografikusan is. Ekkor készült a most bemutatott asztrofotó.

Abell 426 – Ágoston Zsolt. Az azonosított galaxisok katalógusjelükkel vannak megjelölve. NGC: New General Catalogue, IC: Index Catalogue, UGC: Uppsala Galaxy Catalogue. A hosszabb nevű 2MAXS nevek nem férnének el kényelmesen a képen, ezért a képen rövidítéseket alkalmaztunk, feloldásuk a kép alatti táblázatban érhetők el. A kép feliratmentes változata lejjebb látható.

A megfigyeléshez a Skywatcher cég HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750-es Newton-távcsövét, Baader MPCC Mk III kómakorrektort és Canon EOS 6D fényképezőgépet használtam. A vizuális észleléshez  28 mm-es APEX okulárt, illetve 4 mm-es Planetary okulárt tettem be a távcsőbe.

Nagyon tiszta volt az ég Zalaegerszeg-Andráshida fölött, a fényszennyezés is visszafogott, a hőmérséklet elviselhető volt. A fényképezőgép csatlakoztatása előtt a Vénuszt sikerült vizuálisan megfigyelnem a 4 mm-es “Planetary” okulárral, 188x-os nagyítással. Vékony éles sarlóként jelent meg a felénk eső megvilágított terület. 28x-os nagyítás mellett az APEX okulárral diffrakciós tüskék voltak  megfigyelhetők.

A fotografikus megfigyelés során a Perzeusz-galaxishalmazról (Abell 426) készítettem 44×240 sec objektum (light), 10 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 1600-on felvett képet.

Az időjárás miatti hosszabb – hetek – kihagyás után, nagyon tiszta égbolt alatt készítettem a felvételt,  de ahogy a halmaz egyre közelebb süllyedt a horizonthoz, egyre erősebbé vált a nyers képeken megfigyelhető háttérgradiens, elsősorban emiatt nem tudtam jobban előhozni a halmaz tagjait. A múltkori alkalomhoz képest egészen simán sikerült a felszerelés beindítása, az MGen gyorsan talált vezetőcsillagot (némi fókuszálás után), és tartotta is azt, nagyon könnyen használható, és pontos az egész rendszer.
Abell 426 – Ágoston Zsolt
Az Abell 426 az egyik legnagyobb ismert galaxishalmaz, ezer feletti taggal. Perzeusz-halmaznak is nevezik. A halmazt alkotó galaxisok kb. 200-250 millió fényévre találhatóak a Földtől, legfényesebb tagja az NGC 1275 elliptikus galaxis 12,6 magnitúdóval, mely egyben az egyik legerősebb ismert röntgen- és rádióforrás. A kb. 230 millió fényévre található extragalaxis erős sugárzását a magjában elhelyezkedő nagyon nagy tömegű fekete lyuknak köszönheti: ez a fekete lyuk 340 millió naptömegű.
A fenti kép a teljes képmező kb. 1/6-a, ez tartalmazza a halmaz legsűrűbb részét, nagyobb kép esetén teljesen elvesznek a galaxisok. A halmaz kb. 40 tagját sikerült azonosítanom, néhány halvány galaxisnak nem találtam katalógusszámát, de a képet kinagyítva egyértelműen látszanak.
A leghalványabb galaxis, amit azonosítani tudtam, az UGC 2626 galaxis, 15,7 magnitúdóval.
A Perzeusz-halmaz teljes kiterjedése az égen 863 ívperc, azaz 14 fok. A képen csak a legsűrűbb belső része látható, a kép mérete átlósan kb. 43′.
A galaxisokról és galaxishalmazokról a VEGA korábbi számaiban is lehet olvasni:
Csizmadia Szilárd: Galaxisok, VEGA (1995) 20. szám, 4-14. oldalak http://www.vcse.hu/vega/vega20/page4.html

Eicher, J. David: A galaxisok arcai, VEGA (1996) 27. szám 7-9. oldalak, Astronomy 1995 dec. Fordította: Csizmadia Ákos. http://www.vcse.hu/vega/vega27/page7.html

Csizmadia Ákos: M87 extragalaxis, VEGA (1997) 32. szám 4. oldal http://www.vcse.hu/vega/vega32/page4.html

Csizmadia Szilárd: Galaxis szuperhalmazok, VEGA (2004), 69. szám 12-19. oldalak
http://www.vcse.hu/vega/vega69/vega69.pdf

Nagy Zsófia: Az elliptikus galaxisok kozmológiai jelentősége az M86 tükrében, VEGA (2005), 70. szám, 5-12. oldalak http://www.vcse.hu/vega/vega70/VEGA70.doc

Csizmadia Szilárd: Közeli galaxisok, VEGA (2014), 102. szám, 3-5. oldalak, https://drive.google.com/open?id=0B5vbbBRLdg3sSUZWc1pMdi1sdk0

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévő pontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

A fenti videón egy animáció látható arról, hogyan fog lezajlani a félárnyékos holdfogyatkozás – természetesen élőben kell megnézni!

Félárnyékos holdfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

VCSE – Landy-Gyebnár Mónika felvétele a 2016. szeptember 16-i félárnyékos holdfogyatkozásról. A baloldali kép a fogyatkozás legnagyobb fázisa idején készült: látható, hogy csak apró elsötétülés figyelhető meg a Hold egészen pici (a képen bal felső) részén. A jobboldali kép jóval a fogyatkozás befejeződése után, ugyanazon az éjszakán készült: a Hold visszanyerte teljes fényét.

A legutóbbi, Magyarországról látható félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án volt, a következő pedig 2017. február 10/11-én lesz, az éjfél körüli órákban, így Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A fogyatkozás adatai:

A félárnyékos fogyatkozás kezdődik: 2017. február 10-én 23:34:16 óra:perc:másodperckor

A legnagyobb fogyatkozás időpontja: 2017. február 11. 01:45:43

A félárnyékos fogyatkozás vége: 2017. február 11. 03:53:26

A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei kb. 20 perccel a fogyatkozás kezdete után, tehát olyan 23:54 körül kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak baloldali része kezd elszürkülni, kevésbé fényes lesz.

A félárnyékos fogyatkozás hajnali háromnegyed kettő körül lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold kb. 4%-a azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy vele szemben állva az alsó részén egy apró sarlócska rész – a holdkorong kb. 4%-a, alig-alig észrevehető része – fényesebb, a többi halványabb.

Kb. negyed kettőtől negyed háromig lesz igazán látványos a Hold fényének csökkenése. Maga a félárnyékos fogyatkozás egy egyre fényesedő Holddal hajnali 3:53-kor ér véget, így a jelenség teljes hossza 4 óra 19 perc 10 másodperc. A Holdat a félárnyék vele szemben állva a jobboldali felső-középső oldalán hagyja el. A mostani jelenség nagyobb fogyatkozást jelent, mint a tavaly szeptemberi volt, ezért a Hold jobban elhalványodik, mint a legutóbbi hasonló jelenségnél. (Akkor a Hold egytizede maradt ki a félárnyékból, most, mint írtuk, csak 4%-a.)

Az időpontok téli időszámítás szerint vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabadszemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken is van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok nem téli időszámítás szerint, hanem UT-ben vannak, ez egy órával kevesebb, mint amit fentebb írtunk.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

A Tejútrendszerbeli Palomar 4 (Pal 4) gömbhalmazt egymástól függetlenül fedezte fel Edwin Hubble 1949-ben és Albert George Wilson 1955-ben. Távolságát tőlünk 356 ezer fényévre becsülik. Noha a Tejútrendszer gömbhalmaza, messzebb van jelenleg tőlünk, mint a 163 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-Felhő vagy a Sagittarius-törpegalaxis! Ennek oka, hogy nagyon elnyúlt pályán kering a Tejútrendszer centruma körül.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4 

A Palomar 4 tömege csak mintegy 30 000 naptömeg, a halmazban élesen elválnak a nagytömegű csillagok – amik a magban vannak – a kistömegűektől (amik inkább a szélére húzódtak). Ezt a jelenséget hívják tömegszegregációnak. De kistömegű csillagokból nagyon kevés van benne más halmazokhoz képest Az Univerzum élettartama alatt még nem válhattak volna ennyire szét a nagy- és kistömegű csillagok, egy picivel nagyobb keveredést várnánk benne. A Pal 4 tehát vagy így született eleve, vagy a nagyon elnyúlt, erősen excentrikus pályáján érték hatalmas árapályerők, amik ilyenre alakították.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4

Egy iráni-német-cseh-amerikai kutatócsoport alaposan megvizsgálta ezt a második lehetőséget. Arra jutottak, hogy a Pal 4 pályájának excentricitása e=0,9 körül lehet (ilyen erős elnyúltsággal a Naprendszerben pl. csak az üstökösök rendelkeznek), és amikor pericentrumban jár, akkor 5 kiloparszekre található a Tejútrendszer centrumától. Amikor megszületett, a Pal 4 tömege 100 000 naptömeg lehetett (ez hasonló a többi gömbhalmazéhoz), és a kezdeti tömeg fele 4-5 parszeken belül lehetett a magjában (ez is hasonló más gömbhalmazokéhoz). Amikor pericentrumban – a Tejútrendszer magjához legközelebb – jár, akkor a Galaxis árapályereje okozhatta a megfigyelt tömegszegregációt. Ha az árapályerők okozta tömegszegregációra a modellszámításaik helyesek, akkor van egy érdekes következménye a kalkulációiknak: a Pal 4-nek a Tejútrendszer körüli, sok évmilliónyi keringésidejű mozgása miatt az égen el kell mozdulnia (ahogy a bolygók is elmozdulnak látszólag az égen számunkra a Nap körüli keringésük során), mégpedig deklinációban -0,52… -0,38 milliívmásodperc/év, rektaszcenzióban -0,30…-0,15 milliívmásodperc/év közötti nagyságú sajátmozgást kellene mutatnia. Bármekkora kicsi szögekről is van szó (a milliívmásodperc az ívmásodperc ezredrésze, az ívmásodperc pedig kb. a telehold látszó méretének 1800-ad része!), a jelenleg is észleléseket végző Gaia asztrometriai műhold kb. 200 mikroívmásodperc/év szögelmozdulásokat már tud mérni, így a várt szögelmozdulás a Pal 4 esetében mérhető ma is. A Gaia végső katalógusa 2019 környékén jelenik meg, így a kutatócsoport jóslata ellenőrizhető lesz a közeli jövőben. Érdekes, hogy a tömegszegregációból a halmaz sajátmozgására is lehet következtetni. (Forrás: https://arxiv.org/abs/1701.06168)

Frissítve: 2017. jan. 30.

A VCSE nyári táborai plakátjain eddig valamelyik űrtávcső felvétele szerepelt asztrofotóként általában. A 2017. évi tábori plakáton most egyik tagtársunk asztrofotóját vagy asztrotájképét szeretnénk megjeleníteni, és azzal reklámozni a tábort. A pályázati kiírás szövege a következő:

A Vega Csillagászati Egyesület elnöksége pályázatot ír ki a 2017. évi nyári tábori plakáton szereplő asztrofotó kiválasztására. A pályázaton csak azok az egyesületi tagok indulhatnak, akik a pályázati anyag benyújtása idejéig tagdíjukat rendezték.

A 2016-os nyári tábor plakátja. A pályázatra küldött képeket nem kell, nem szabad feliratoznotok!

Pályázni legalább egy, legfeljebb három asztrofotóval lehet személyenként. Többen együtt is benyújthatnak egy fotót, mint közös alkotást: ebben az esetben a közös alkotást a benyújtók mindegyikénél egy-egy darab benyújtott képnek kell venni. A benyújtott asztrofotónak saját alkotásnak kell lennie, de bármelyik megelőző évben készülhetett; felbontása minimum 1024×768 képpont legyen, de törekedni kell a minél nagyobb felbontásban történő benyújtásra. Csak standard képfeldolgozáson átesett fotó nyújtható be, montázs, mesterséges beavatkozáson átesett stb., ún. „fake” asztrofotó nem. (Az elnökség fenntartja a jogot ennek értelmezésére vita esetén.)

A pályázat során kérjük megadni a kép adatait: készítője neve, az ábrázolt objektum azonosítója, a képen ábrázolt terület mérete vagy a képskála; a készítés dátuma, ideje, helye; a használt műszer adatai (távcső esetén szabad nyílása, fókusza vagy fényereje, típusa, esetleg extra adatként gyártója), a használt fényképezőgép vagy CCD-kamera típusa, gyártója és egyéb adatai; használt érzékenység ISO-ban, expozícós idő, egyedi képek száma összegkép esetén, hazsnált szűrők. képfeldolgozó programok stb.

A pályázatot kizárólag e-mailben, a szokásos képformátumok egyikében, 2017. február 28-ig kell benyújtani a vcse@vcse.hu e-mail címre; a határidő után beérkezett pályázatok csak akkor vehetők figyelembe, ha a határidőig benyújtott anyagok között az elnökség egyetlen megfelelőt sem talált.

 A pályázat benyújtói a pályázat benyújtásával egyidejűleg vállalják, hogy a képüket a VCSE a tábori plakátokon, a tábor propagandájában, hirdetéseiben, honlapján és facebook-oldalán stb. ingyenesen, térítésmentesen, szabadon felhasználhatja (a kép készítője nevének feltüntetésével egyidejűleg).

A pályázatokat az elnökség tagjai és külső szakértők bírálják el. A bírálati folyamatban nem vehet részt az, aki maga is pályázatot nyújt be, vagy az alapszabályban és a törvényekben megállapított kizáró ok vele szemben fennáll (pl. pályázó rokona stb). Külső szakértőnek legkésőbb 2017. február 15-ig kell önkéntesen jelentkezni, díjazás, egyéb jutalom nincs; legfeljebb három külső szakértő vehet részt a munkában. Az első külső szakértő Francsics László. 

Az itt nem szabályozott kérdésekben a VCSE elnöke dönt az alelnök és a titkár véleményének kikérése után.

Érdeklődve várjuk pályázatotokat!

Szervusztok!
Idén is fel lehet ajánlani a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-át a VCSE-nek. A felajánláshoz szükséges tudni az adószámunkat, ami: 189 537 21 – 1 – 20. Kérjük, támogassátok ilyen módon is Egyesületünket! Ha tudtok olyan szülőről, testvérről, rokonról, barátról, munkatársról, aki nem adja máshová az 1%-át, akkor hívjátok fel a figyelmét arra, hogy a VCSE-nek is adhatná.

A 2022. évi VCSE-tagdíjak befizetési határideje 2022. január 31-e, de érdemes minél korábban elintézni. Részletesebb információk ezen a linken találhatók, itt csak a legfontosabbakat írom le.
Olvasd tovább