Ugyan ki tudná megjósolni egy szupernóva-robbanás pontos időpontját? Csillagfejlődési elméleteink nincsenek azon a szinten, hogy másodperc, perc, óra vagy akár egy év pontossággal megjósolhassuk a robbanás időpontját. Jó, ha százezer-millió év pontossággal tudunk valami előrejelzést tenni erre vonatkozólag – ha ismert a szülőégitest. (Ráadásul a robbanás fényének időre van szüksége ahhoz, hogy elérjen minket. Minél távolabbi objektumról van szó, annál pontatlanabbul ismerjük a távolságát. Ha pl. egy 1 milliárd fényévre lévő extragalaxis távolságát 1% pontossággal (vagyis nagyon pontosan!) ismerjük, akkor a robbanás fénysebességgel haladó fénye beérkeztének időpontjában 1% szorozva 1 milliárd év = 10 millió év bizonytalanság lesz. Ember legfeljebb 2 millió éve, távcső 1609, mintegy négy évszázada létezik…)
Mégis vannak előre jelezhető szupernóva-robbanások!
Az ember szíve megáll a szépségtől egy pillanatra, ha ránéz Schmall Rafael csodálatos napfotóira: annyira részletgazdagok, hogy az ember nem is tudja, mit nézzen rajta először. Alig hinni el, hogy egy amatőrcsillagász ilyet képes alkotni. Pedig lehetséges! És Rafael be is mutatja, hogyan kell ezt csinálni. Minden egyes képét hosszasan kell szemlélni, bele kell nagyítani, és el kell méláznunk a Nap felszínének kavargásain, amit a mágneses tér és a turbulens fel-le áramlások okoznak. Érdemes egy-egy képét klikkeléssel kinagyítani, és számtalan apró, halvány vagy pici részlet felfedezésével tölteni az időt! Nemcsak napunkat ismerjük meg jobban, hanem a Természet művészi csodákat meghaladó szépségét is felfedezhetjük. Ehhez a jól elkapott pillanatokon túl hatalmas kitartás, jó felszerelés, sok tudás kell, hiszen a képei nemcsak élesek, hanem a kontrasztviszonyokat is jól eltalálják, így sok halványabb jelenség is megfigyelhető rajtuk. Most az ő képeiből mutatunk be egy válogatást. (A főszerk.)