Hosszabb – rövidebb tanakodás után elkészült az Alnitak környéki asztrofotóm ahol a Láng köd és a Lófej köd látszódik. A felvételeket 5 napig gyűjtöttem (Január 12.-13.-14.-28.-30.) – ugye amikor volt derült ég, illetve arra is oda kellett figyelnem, hogy az Orion délnyugaton már fényárban úszik a díszkivilágítás miatt. A felvétel sajátos satnyasága az IR/UV block szűrő hiánya azaz a “téglaság” – egy narancsos szín látszata a képen. Ezt ahogy tudtam, úgy csökkentettem.

VCSE - Láng köd és Lófej köd - Schmall Rafael
VCSE – Láng köd és Lófej köd – Schmall Rafael

A felvétel technikai adatai:

Skywatcher 150/750 Newton
Skywatcher AZ-EQ6 – oszlopon
Canon EOS1100D fullspektrum
Baader MPCC Mark III-as kómakorrektor
Lacerta Mgen autoguider
9×50-es kereső
(ha azt vesszük, a mechanika lehet egy fokkal kisebb ,de bizony kb így áll össze egy mélyég asztrofotózás)

EXIF adatok:
– 100×300 sec light / 20 dark / 20 flatdark / 20 flat / ISO800 / f5 / 750mm

Feldolgozás:
– stackelés Nebulosity-ben (akinek kiakar folyni a szeme – végezheti Registarban is, azzal szerintem gyorsan megy de én nem ismerem)
– utómunka PSben

Égbolt tulajdonságai (faluból készült felvétel):
– nyugodtság 3-6 (változó – főleg ha kéményhőn keresztül vonult az objektum illetve volt front is bőven)
– átlátszóság 3-4,5 (szintén – köd – pára – felhő)
– hőmérséklet 3°C-tól egészen 10°C-ig mindenféle tényező volt

Tanulságaim amiket megosztanék:
– első a flat… nagyon vigyázni kell vele, hogy hogyan készítsük el – szívem szerint írnék egy regényt róla, de aki VCSE táborba jön, kap egy kiadós segítséget asztrofotózás terén tőlem. (mert a tavalyi az csak az alapokba ment bele, de hogy mit hogyan készítünk, abba nem úgyhogy azt ki fogjuk vesézni) – nálam iszonyat küszködés volt vele – de végül sikerült úrrá lenni rajta. Érzékeny dolog sajnos.
– minél több az expódarabszám, annál jobban kisimul a kép – tehát a 100 képes sorozat “simább lesz”, mint a 20 képes sorozat aminél marad egy kevéske zaj
– nem mindegy, hogy valami f4-en készül, vagy f5-ön. Bizony sokat számít. Egy Orion ködnél elég az f5, de haloványabb objektumoknál a nagyobb fényerő az előny
– nem mindegy, hogy hány perces expóval készül – nálam egy 10°C alatti éjszakánál már lehetett akár 10 percet is exponálni – főleg ha halvány a téma – akkor nagyon sok infót összeszed. Hogy mennyit azt a következő – hónapban elkészülő fotóm elvileg bebizonyítja
– lehet több éjszakát is fotózni, de hogyan? Én lefotóztam a fényképezőgép orientációját a tubuson. Az Alnitak pedig az egyik képharmad alá került, így könnyű dolgom volt. Illetve annnyi, hogy levédtem egy képet a fényképezőgépemen, amit kártyatörlés után is benttart magában, tehát ahhoz az egy referenciaképhez viszonyítottam a többit is.
– hiba sajnos bármikor lehet, és sajnos igen bosszantó is lehet a dolog. egy törött kábel akár napokra is tönkreteheti a fotózást, vagy akár hetekre is, főleg ha várni kell rá. Én három alkatrésszel is így jártam. Sok türelem és kudarc árán sikerült ezt a képet megcsinálni ami valójában 3-as kategória, ha jegyet érdemel, de nagy örömöt és lendületet adott a továbbiakban.
– az asztrofotózás nyeli a pénzt az elején, igen sokat aztán utána már nemnagyon kell költeni rá – egyszer kell megvenni mindent – inkább a kábelek a fogyóeszközök
– a távcső jobban érzi magát kint a hidegben, mint a benti párás melegben 🙂
– mivel nem karbon hanem csak sima nyúton… rettenetesen érzékeny a hőmérsékleti változásokra. Ami azt jelenti, hogy félóránként állítottam fókuszt egy olyan éjszakán ahol a délutáni 10°C-ból lett 3°C… Tubus merevedik, zsugorodik, mozog, stb – utána kell állítani
– feldolgozásnál nagyon óvatosan kell kezelni a görbéket és a színeket (ez egy eléggé bonyolult téma – nehéz, küszködős, nem egyszerű, remélem tudok segíteni nektek)

Nagyjából ennyi volt ez az igazi klasszis Láng – Lófej köd – lesz még alkalom akkor luminanciarétegként felhasználom ezt és fotózok hozzá a sötét Zselicből színréteget. 🙂

Köszönet PeterF-nek, Tarczi Patriknak, Fényes Lórándnak és nemutolsósorban HOZÉnak a technikai és utómunkás segítségért. 🙂 Nélkülük nem jött volna össze ez a kép.

Üdvözlettel:

Schmall Rafael

Az ESA weboldalán 2016. január 29-én jelent meg új információ 67P/Churyumov–Gerasimenko üstükösről.

VCSE - Rosetta NAVCAM képe január21.-én - ESA / Rosetta / NAVCAM - CC BY-SA 3.0 IGO
VCSE – Rosetta NAVCAM képe január 21-én – ESA / Rosetta / NAVCAM – CC BY-SA 3.0 IGO

A felvétel készítésekor a Rosetta űrszonda 78,9 km távolságra volt a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös magjától. A felvételen egy képpont 6,7 m-nek felel meg. Olvasd tovább

2016. január 29-én publikálta a NASA a Dawn űrszonda küldetését bemutató weboldalon az (1) Ceres törpebolygó felszínét bemutató legújabb animációt. Az eddigi szürkeárnyalatos animációk után a mostani színes animáción jobban érzékelhető a (1) Ceres felszínének részletei. A kutatók véleménye szerint a felvételeken látható kékes árnyalatú területek fiatalabbak lehetnek, mint az (1) Ceres felszínének többi része.


Az animáció célja, hogy bemutassa az (1) Ceres  jellegzetes felszíni képződményeit, mint például a fénylő foltjairól elhíresült Occator-krátert és a különleges kúp alakú az Ahuna Mons-t. A felszíni alakzatokat a kutatók többségében a mezőgazdasághoz kapcsolódó istenekről, szellemekről és a hozzájuk kapcsolódó ünnepekről nevezték el.

A film elkészítésében igen nagy szerepe volt a Német Űrkutatási Központ (DLR) munkatársainak, akik az animációt a Dawn küldetés 2015 augusztus-október időszakában készített felvételekből készítették el. Ekkor az űrszonda megközelítőleg 1450 km távolságra keringett az (1) Ceres felszíne felett.

“A szimuláció segítségével a néző átrepülhet a Ceres jellegzetes felszíni képződményei felett. Megfigyelheti az Occator falát, valamint Dantu és Yalode krátereket.” mondta Ralf Jaumann (DLR). A képen a színek mesterségesen fel bannak erősítve és kiemelve, hogy jobban meg lehessen különböztetni egymástól a különböző színezetű részeket.

Dawn küldetés egy nemzetközi összefogás eredménye, amelyben amerikai, német és olasz szakemberek vesznek részt.

VCSE - Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE – Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE - Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE – Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás

Protuberancia
Dátum/idő: 2016.01.26 . UT 08:46
Felszerelés: mód. 70/700 Coronado PST
Légkör nyugodtsága: 2-5/10
Légkör átlátszósága: 1-2/5
Hőmérséklet: 8°C
Páratartalom: –
Szél : enyhe
Észlelés helye: Canis Maior Solar Observatory, Nagykanizsa , N46° 27′ 13.81″  E16° 59′ 05.57″
Észlelő: Bognár Tamás

Eszközök: DMK 41AU02.AS  (USB) + AviStack 2.0 + GIMP

Az időjárás kellemes volt, de nem kedvezett az észlelésnek. Opálosan derengő Nap volt látható a távcsőben. A felvételen a Nap legaktívabb része látható.

A képen látható Enceladus – a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja – látványa hasonlít a Föld egén látható Holdhoz. De amíg a Holdon sötét, vulkáni tevékenységgel létrejött medencéket és fényes hegyvidékeket lehet látni, addig az Enceladus jeges felszíne egyenletesen fényes. Ennek az egyik oka az, hogy az Enceladus felszíne sokkal fiatalabb, mint a Földünk kísérőjéé.

VCSE - A fél Enceladus - Cassini
VCSE – Az Enceladus negyedben – Cassini

A felvételt a Cassini űrszonda kislátószögű kamerája készítette 2015. szeptember 8-án.

A felvétel készítésekor az űrszonda 129 000 km távolságra volt az Enceladus felszínétől. A képen egy képpont 772 méternek felel meg.

A Cassini küldetés NASA, az ESA, és az olasz űrügynökség közös projektje.

További, részletes információk a Cassini-Huygens misszió weboldalán találhatók.