2022. július 21-22-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az M57 jelű planetáris ködről, más néven a Gyűrűs-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Messier 57 - M57 - VCSE - Ágoston Zsolt
Messier 57 – M57 – VCSE – Ágoston Zsolt

Talán a legismertebb és az egyik legtöbbet fényképezett planetáris köd, remélem azért sikerül valami újat mutatnom.

Az M57 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett, amikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.

A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.

A ködösség egy fényes, elliptikus alakú vöröses, hidrogénben gazdag külső gyűrűből, és egy zöldeskék, nagyrészt oxigénből álló belső alakzatból áll. A köd közepén egy halvány csillag látható, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.

A Gyűrűs-köd elnevezést azért kapta, mert vizuálisan megfigyelve a fényes külső gyűrű élesen elkülönül a halvány belső területtől, a külső gyűrű ezért kifejezetten szembetűnő.

A Lant csillagképben található planetáris ködöt Charles Messier fedezte fel 1779 januárjában, miközben üstökösöket keresett. Elsőként Gothard Jenő fényképezte le 1886-ban, a központi csillag először ezen a felvételen vált megfigyelhetővé, így annak felfedezője a kiváló magyar csillagász. Látszólagos átmérője 2′, valós átmérője 1,3 fényév. 2500 fényév távol van a Földtől. Kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki.

2022. július 28-án, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6826 jelű planetáris ködről, más néven a Pislogó-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x35x60 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

NGC 6826 - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 6826 – VCSE – Ágoston Zsolt

Az NGC 6826 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A fényes, középső pontszerű objektum a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.

A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.

A ködösség türkízes színű, elliptikus alakja tűnhet fel elsőre, majd ahogy megfigyeljük a ködösség belsejét, egy fényesebb, elliptikus gyűrűt is láthatunk. A planetáris köd magjában egy fényes csillagot figyelhetünk meg, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.

Az elnevezése (Pislogó-köd) annak tudható be, hogy ha vizuális megfigyelés során közvetlenül a központi csillagára nézünk, az azt körülvevő ködösség eltűnni látszik. Ha egy picit az objektum mellé nézünk, akkor pont fordítva, a köd egyre fényesebbnek látszik, míg a központi csillag szinte eltűnik, mintha a köd “pislogna”.

A ködösséget William Herschel fedezte fel 1793 szeptemberében, a Hattyú csillagképben. Látszó átmérője csak 30″, valós átmérőjét 0,2 fényévre becsülik, Távolsága tőlünk körülbelül 2000 fényév.

A planetáris ködökről és vizuális megfigyeléséről Csizmadia Tamás írt egy cikket a VEGA 97. számának 5-9. oldalán, ami ide kattintva ingyenesen elérhető.

A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegen augusztusban a hó közepén kb. 5:50 (KözEI) körül kel, 20:00 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed augusztus 5-én, telehold augusztus 12-én, utolsó negyed augusztus 19-én, újhold augusztus 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. augusztus 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. augusztus 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
08.12. 18:40 A Merkúr esti láthatósága, magassága 1,5°, -0,1 magnitúdó, 73% fázis.
08.13. 01:00 A Perseidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
08.13. 23:11 A 95%-os fázisú holdkorong peremétől 9′-re ÉNY-ra látható a ψ-3 Aquarii (5 magnitúdós).
08.18. 02:40 A Vénusztól 38′-cel északra látható a Praescepe nyílthalmaz, a Rák csillagképben.
08.19. 03:07 A Mars 4°-ra látható az 50%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
08.21. 02:30 A Marstól 5,5°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben.
08.26. 03:18 A Vénusz 4°-ra látható az 1,6%-os fázisú Holdtól a Rák csillagképben.
08.26. 03:18 29 órás holdsarló a Vénusztól 4°-ra, 7° magasan.
08.27. 16:14 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja 27° -ra a Naptól, 7″ átmérő, 53% fázis, Szűz csillagkép.
08.28. 18:09 34 órás holdsarló 2° magasan az esti égen.


A Merkúr a hónap nagy részén háromnegyed órával a Nap után nyugszik. 27-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 27°-ra a Naptól, de továbbra is nagyon alacsonyan van.

A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik. -3,9 magnitúdós, átmérője 11″-ről 10″-re csökken, fázisa 93%-ról 97%-ra nő.

A Mars éjféltől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Fényessége -0,1 magnitúdó, látszó átmérője 9,7″.

A Jupiter a Cet csillagképben látható késő este, délkeleten. Fényessége -2,8 magnitúdó, látszó átmérője 47″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől, délkeleten. Fényessége 0,3 magnitúdó, átmérője 19″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjféltől, délkeleten.

A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
08. 01.H2459792.520:38:2105:3212:5920:2509:0415:5122:2310%
08. 02.K2459793.520:42:1805:3412:5920:2410:1316:3422:4017%
08. 03.Sze2459794.520:46:1405:3512:5920:2211:2317:1722:5825%
08. 04.Cs2459795.520:50:1105:3612:5920:2112:3518:0223:1735%
08. 05.P2459796.520:54: 705:3712:5920:1913:5118:5123:4145%
08. 06.Szo2459797.520:58: 405:3912:5820:1815:1019:45-56%
08. 07.V2459798.521: 2: 005:4012:5820:1616:3020:4300:1067%
08. 08.H2459799.521: 5:5705:4112:5820:1517:4721:4700:4977%
08. 09.K2459800.521: 9:5305:4212:5820:1318:5422:5201:4286%
08. 10.Sze2459801.521:13:5005:4412:5820:1219:4623:5702:5294%
08. 11.Cs2459802.521:17:4705:4512:5820:1020:26-04:1398%
08. 12.P2459803.521:21:4305:4612:5820:0820:5600:5705:39100%
08. 13.Szo2459804.521:25:4005:4712:5720:0721:2001:5507:0499%
08. 14.V2459805.521:29:3605:4912:5720:0521:4002:4608:2495%
08. 15.H2459806.521:33:3305:5012:5720:0321:5903:3509:4288%
08. 16.K2459807.521:37:2905:5112:5720:0222:1704:2110:5681%
08. 17.Sze2459808.521:41:2605:5312:5720:0022:3605:0612:0972%
08. 18.Cs2459809.521:45:2205:5412:5619:5822:5905:5113:2062%
08. 19.P2459810.521:49:1905:5512:5619:5723:2506:3714:2952%
08. 20.Szo2459811.521:53:1605:5612:5619:5523:5807:2515:3642%
08. 21.V2459812.521:57:1205:5812:5619:53-08:1316:3833%
08. 22.H2459813.522: 1: 905:5912:5519:5100:3709:0517:3325%
08. 23.K2459814.522: 5: 506:0012:5519:4901:2609:5618:1917%
08. 24.Sze2459815.522: 9: 206:0212:5519:4802:2510:4618:5710%
08. 25.Cs2459816.522:12:5806:0312:5519:4603:2911:3519:275%
08. 26.P2459817.522:16:5506:0412:5419:4404:3712:2119:512%
08. 27.Szo2459818.522:20:5106:0612:5419:4205:4613:0620:120%
08. 28.V2459819.522:24:4806:0712:5419:4006:5513:5020:301%
08. 29.H2459820.522:28:4506:0812:5319:3808:0414:3320:473%
08. 30.K2459821.522:32:4106:0912:5319:3609:1415:1621:047%
08. 31.Sze2459822.522:36:3806:1112:5319:3410:2616:0121:2314%

Olvasd tovább

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban volt megfigyelhető. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthattuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, legközelebb csak 2492-ben következik be – utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ismét lehet látni az összes szabadszemes bolygót egyszerre, de akkor nem tartják ezt a különleges sorrendet; viszont akkor majd az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 – 04:10 között volt megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban volt, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között helyezkedett el. Részletesen lásd itt.

A következőkben a jelenségről a www.eszleles.hu-ra érkezett megfigyeléseket foglaljuk össze. Az első összefoglalót lásd itt.

Balázs Gábor észlelése 2022. május végéről:

Szép bolygósor, előtérben a La Palmán sok helyen megtalálható különös lila virágok sziluettjeivel. Délebbről sokkal jobb a sorakozó megfigyelése, mint otthonról.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, La Palma, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, ISO 1600 10s
VCSE – Balázs Gábor, La Palma, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, ISO 1600 10s

Ennél a májusi észlelésnél a Merkúr még nem csatlakozott a bolygófüzérhez (ez csak június 17-én történt meg, a Merkúr akkor vált megfigyelhetővé). Érdemes a fenti képen megfigyelni, hogy a Mars még a Jupiter és a Szaturnusz között látszódott. A Naprendszer működését, a bolygók mozgását láthatjuk akkor, amikor júniusban a Mars és a Jupiter látszó mozgása az égen olyan volt, hogy a Mars keletebbre került a Jupitertől, vagyis a Vénusz és a Jupiter között látszódott.

Fridrich János észlelése 2022. június 12-én:

Semmi extrát nem akartam, hogy mindenféle csodát műveljek a képpel. Kimentem a bolygókat fotózni nagy nagyításon, és mivel sokan kérdezősködtek, hogy milyen a média által hatalmasra beharangozott bolygósor, ezért vettem a fáradságot és pár kép erejéig lőttem rá úgy amúgy kézből, mert ugye az állványom foglalt volt. Én alapból esélytelennek találtam, hogy megörökítsem a Merkúrt; ahogy néztem, az objektívem még éppen befogta volna 10 mm-en, de a fénye bőven elveszett volna a fényes égi háttéren. 04:05-kor készült a kép, megvárva, hogy a Vénusz a távoli fák fölé emelkedjen. Ekkor a Merkúr éppen a horizonton tartózkodott csak. Még utána vártam annyit, hogy a 200/1000-es csővel 3x-os nyújtáson megtaláltam a Merkúrt, de értékelhetetlen videót sikerült belőle készíteni. Aznap hajnalban nem volt jó a légkör nagy nagyításon, csak a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot sikerült feldolgoznom. A képet annyit piszkáltam meg, hogy az átalakított gép vörösét kicsit visszavegyem. Személyes vélemény, hogy hajnali 3-kor viszont vizuálisan nagyon szép volt, és bizony a bolygósor kiemelkedett a sötét ég hátteréből.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Fridrich János, Boba, 2022.06.12. Canon EOS 4000Da, Canon EF 10-18
VCSE – Fridrich János, Boba, 2022.06.12. Canon EOS 4000Da, Canon EF 10-18

 

Balázs Gábor észlelése 2022. június 13-án:

Két nap próbálkozás után június 13-án sikerült egy szemléltető értékű fotót készítenem a június második felére beharangozott nagy bolygóparádéhoz. Egyelőre helyszínt nem kerestem, a tiszta horizontú hátsó kertből készítettem az első képeket.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, Dabas, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55 EFS IS STM, 3x ISO 200 4s
VCSE – Balázs Gábor, Dabas, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55 EFS IS STM, 3x ISO 200 4s

 

Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 18-án:

Június 18-a hajnalban, 03:30 és 04:10 között figyeltem meg a bolygófüzért, a Zalaegerszeg melletti Gébárti-tó partjáról. A máskor horgászokkal és strandolókkal teli tó csaknem kihalt volt, csak néhány álmatlan kacsa úszott a tó felszínén.

A helyszínre érkezésemet követően jöttem rá, hogy a Hold már a tavat övező fák takarásában van, a Szaturnusztól “jobbra”. A Jupiter feltűnően fényes volt, mellette a Mars jellegzetesen vöröses színben ragyogott. A Szaturnusz kissé halvány volt, a Vénusz fénye viszont túlvilágította az egyre fényesedő ég alját. A Merkúr sajnos elég későn kelt fel, elveszett a kelő Nap fényében. Négy óra után összepakoltam és hazaindultam.

A fénykép készítéséhez Sony A7s fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8 objektívet használtam, ISO 400 érzékenységgel és 2 s záridővel, f/4 rekeszen.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Ágoston Zsolt, Zalaegerszeg Gébárti-tó, 2022.06.18. Sony A7s, Samyang 14mm f/2,8; ISO400, 2s, f/4
VCSE – Ágoston Zsolt, Zalaegerszeg, Gébárti-tó, 2022.06.18. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 400, 2s, f/4

 

Krischbaum Tamás észlelése 2022. június 19-én:

Egy barátommal elhatároztuk, hogy június 19-én hajnalban észleljük, és ha tudjuk, megörökítjük eme ritka bolygósorozatot. Közben jót beszélgettünk az univerzum csodáiról. Nagyjából hajnali 3 órakor keltünk és 3:15-kor már az észlelőhelyen voltunk, egészen napkeltéig. Az észlelőhelyet előzetes felmérés után választottam a lakóhelyemtől nem messze lévő kis dombon. A légköri nyugodtság, igaz, nem volt a legjobb, de ahogy hajnalodott, egyre tisztább lett a légkör. Egyedül a Hold erős fényszennyezése nehezítette a felvételek készítését. Fotózás közben binokulárral végeztünk hold- és bolygómegfigyelést is. Újabb maradandó élménnyel gazdagodtam.

A felvételt Nikon D610 típusú fényképezőgéppel és egy Tokina ATX 17 mm-es objektívvel készítettem. Kettő “szeletből” lett összeillesztve a végleges fotó. Az utófeldolgozást Adobe Lightroom és Photoshop programokkal végeztem.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Krischbaum Tamás, Nikon D610, Tokina ATX 17MM F/3,5, ISO400 5sec F/10 Kemendollár 2022.06.19
VCSE – Krischbaum Tamás, Nikon D610, Tokina ATX 17 mm F/3,5, ISO 400 5 sec F/10 Kemendollár, 2022.06.19.

 

Makár Dávid észlelése 2022. június 19-én:

Néhány VCSE-s tagtársammal kitelepültünk megfigyelni a hajnali bolygófüzért az egyik kedvenc helyemre az egész megyében. A Bagod és Boncodfölde közötti tisztást választottuk ki remek horizontja és kellemes hangulata miatt.

A Merkúrt szabad szemmel sajnos a halványsága és horizonthoz való közelsége miatt nem tudtuk megfigyelni.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Makár Dávid, Boncodfölde 2022.06.19, Canon 6D & Samyang 20mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s
VCSE – Makár Dávid, Boncodfölde, 2022.06.19. Canon 6D & Samyang 20 mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s

 

Péter Attila észlelése 2022. június 19-én:

Próbálkoztam fotóval is, de nem nekem való az asztrotájképezés, így a rajznál maradtam. Gondoltam, ezt is ki kell próbálni. A vizuális látványt nem tudtam visszaadni, vagy csak nekem nem megy, de talán kezdésnek jó lesz.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Péter Attila rajzos megfigyelése, Boncodfölde 2022.06.19.
VCSE – Péter Attila rajzos megfigyelése, Boncodfölde, 2022.06.19.

 

Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 19-én:

Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a 2022-es bolygófüzért. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7×50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Ágoston Zsolt, Boncodfölde 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4
VCSE – Ágoston Zsolt, Boncodfölde, 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4

Csizmadia Szilárd megfigyelése 2022. június 20-án:

Berlinből, tiszta, felhőtlen ég alól sikerült megfigyelni a Vénusztól a Szaturnuszig szabad szemmel a bolygókat. A Merkúrt sajnos 10x50B-vel sem találtam meg. Erről a városi szmog tehetett, mert hiába mentem ki a városból autóval egy jó horizontú helyre, sajnos, a város felett koszos, ködszerű volt az ég. Hajnali 3:00-tól 4:30-ig végeztem a megfigyelést. Nagyon kellemes látvány volt, főleg, amikor még nem világosodott ki az ég. A Vénuszt azonban már csak a hajnali világosodásban sikerült észrevenni.

Molnár Attila megfigyelése 2022. június 20-án:

Hajnalban a Gellért-hegyre mentünk fel, onnan volt biztos rálátás a bolygókra. A kép 18 mm-en készült. Mivel a látómezőbe nem fért bele, így 6 darab panelből lett összerakva. 03:35-kor készültek a képek. Féltem, hogy a városi fények ellehetetlenítik a dolgot, de meglepetésemre nagyon szép egünk volt. Igaz, csalóka is volt, mert távcsővel már nem nagyon akartak jönni a részletek. Ahogy jött fel a Nap, úgy lettek egyre szebbek a bolygók távcsőben, érdekes élmény volt.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Molnár Attila 2022.06.20. Budapest, Nikon D3200, 18-54mm, ISO800, 1/2s, f3,5
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Molnár Attila 2022.06.20. Budapest, Nikon D3200, 18-54 mm, ISO 800, 1/2s, f3,5

 

Román Dávid észlelése 2022.06.20-án:

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Román Dávid, Budapest - Mátyásföld, 2022.06.20. Canon EOS 77D, Canon EF-S 10-18mm, 10s ISO200, f/4,5
VCSE – Román Dávid, Budapest – Mátyásföld, 2022.06.20. Canon EOS 77D, Canon EF-S 10-18 mm, 10s ISO 200, f/4,5

 

Balázs Gábor észlelése 2022.06.24-én:

24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, a Vénusz még a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez.

A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín.

Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali horizont fényében.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.24. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, 9x ISO 200 2s
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Balázs Gábor, 2022.06.24., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, 9x ISO 200 2s

 

Balázs Gábor észlelései 2022.06.26-án:

Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás együttállást láthattunk. Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit, mert felhők is gyülekeztek pont ott, ahol a célobjektumok kelnek. A mező egészét egy magányos szénabála törte meg. Ez lett végül a fő fotótémám. A holdsarlót és vele együtt a földfényt már csak akkor pillantottam meg, mikor már a felhők mögül ért ki. Utoljára a Vénusz kelt fel a horizonton. Maga a Vénusz és a Hold együttállása is gyönyörű látvány volt, de a látványhoz a Fiastyúk nyílthalmaz jelenléte is nagyban hozzájárult.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.26. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300mm f/4-5.6, Ég: ISO 800 1s, Előtér: ISO 100 2s
VCSE – Balázs Gábor, 2022.06.26., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300 mm f/4-5.6, ég: ISO 800 1s, előtér: ISO 100 2s

Szerencsére időben vettem észre a mellettem lévő növényen hálót készítő pókot, így az együttálláshoz valami előtér is került:

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.26. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300mm f/4-5.6, ISO 800 1s
VCSE – Balázs Gábor, 2022.06.26., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300 mm f/4-5.6, ISO 800 1s

A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. július 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. július 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29′-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben.
07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben.
07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben.
07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága.
07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor.
07.22-30. VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd.
07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen.
07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan.
07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan.
07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.


A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul.

A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12″-ről 11″-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő.

A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2″.

A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten.

A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
07. 01.P2459761.518:36: 805:0212:5720:5106:4214:5422:523%
07. 02.Szo2459762.518:40: 405:0312:5720:5007:4815:4123:198%
07. 03.V2459763.518:44: 105:0312:5720:5008:5616:2623:4113%
07. 04.H2459764.518:47:5705:0412:5720:5010:0417:0924:0021%
07. 05.K2459765.518:51:5405:0512:5720:4911:1217:52-29%
07. 06.Sze2459766.518:55:5105:0612:5720:4912:2218:3500:1739%
07. 07.Cs2459767.518:59:4705:0612:5820:4913:3319:2000:3449%
07. 08.P2459768.519: 3:4405:0712:5820:4814:4820:0700:5260%
07. 09.Szo2459769.519: 7:4005:0812:5820:4816:0721:0001:1470%
07. 10.V2459770.519:11:3705:0912:5820:4717:3021:5701:4080%
07. 11.H2459771.519:15:3305:1012:5820:4618:5323:0002:1589%
07. 12.K2459772.519:19:3005:1012:5820:4620:08-03:0295%
07. 13.Sze2459773.519:23:2605:1112:5820:4521:1000:0704:0499%
07. 14.Cs2459774.519:27:2305:1212:5820:4421:5701:1405:21100%
07. 15.P2459775.519:31:2005:1312:5920:4322:3102:1706:4698%
07. 16.Szo2459776.519:35:1605:1412:5920:4322:5703:1608:1193%
07. 17.V2459777.519:39:1305:1512:5920:4223:1904:0909:3285%
07. 18.H2459778.519:43: 905:1612:5920:4123:3804:5810:4976%
07. 19.K2459779.519:47: 605:1712:5920:4023:5605:4412:0367%
07. 20.Sze2459780.519:51: 205:1812:5920:39-06:2813:1456%
07. 21.Cs2459781.519:54:5905:1912:5920:3800:1407:1214:2346%
07. 22.P2459782.519:58:5505:2112:5920:3700:3307:5615:3236%
07. 23.Szo2459783.520: 2:5205:2212:5920:3600:5608:4216:4027%
07. 24.V2459784.520: 6:4905:2312:5920:3501:2509:3017:4519%
07. 25.H2459785.520:10:4505:2412:5920:3411:5610:2018:4412%
07. 26.K2459786.520:14:4205:2512:5920:3302:4311:1019:377%
07. 27.Sze2459787.520:18:3805:2612:5920:3103:3512:0120:203%
07. 28.Cs2459788.520:22:3505:2712:5920:3004:3512:5020:551%
07. 29.P2459789.520:26:3105:2912:5920:2905:4013:3821:230%
07. 30.Szo2459790.520:30:2805:3012:5920:2806:4714:2421:462%
07. 31.V2459791.520:34:2405:3112:5920:2607:5615:0822:065%

Olvasd tovább