A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban  06:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 15-én, első negyed február 23-án, utolsó negyed február 7-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars, a Jupiter és Szaturnusz napkeltekor déli, délkeleti irányban figyelhető meg, az Uránusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

feb. 8. 01:20: a Jupiter 4,2°-kal délnyugatra látható a 46,2%-os fázisú Holdtól a Mérleg csillagképben.
feb. 9. 05:27: a Mars 3,6°-kal délre látható a 35,2%-os fázisú Holdtól a Kígyótartó csillagképben.
feb. 11. 05:24: a Szaturnusz 4,5°-kal délkeletre látható a 18,6%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
feb. 12. 03:02: a Marstól 5,1°-ra az Antarestől.
feb. 16. 16:40: a Vénusz 1,2°-al északra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
feb. 22. 02:01: az Europa nevű jupiterhold fogyatkozásának kezdete, 04:19 UT-kor ér véget.
feb. 23. 17:15: a Hold mögé belép az Aldebaran.
feb. 28 05:14: a Callisto 9″-cel a Jupiter déli pólusa mellett halad el.

Február során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös.

Olvasd tovább

2018. január 21-én 22:50 és 23:41 KöZEI között, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökösről. A felvétel 38x60s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 10 flatdark, ISO 3200 képből készült. A feldolgozás Deepsky Stacker, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - C/2016 R2 Panstarrs üstökös
VCSE – C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös – Ágoston Zsolt felvétele

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A hosszú ideig tartó folyamatosan borult időjárást január 21-én éjszaka néhány órás derült időszak szakította meg, ráadásul a holdfázis is kedvező volt, ezért kitelepültem szokásos megfigyelőhelyemre, és a heavens-above.com oldalon megadott koordinátákon elkezdtem C/2016 R2 (PANSTARRS) üstököst fényképezni. Sajnos a feltámadó szél nem tette lehetővé az egy percnél hosszabb felvételek készítését, még vezetés mellett sem.

Az üstököst 2016. szeptember 7-én fedezte fel a Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, azaz Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer) égboltfelmérési program PS1 obszervatóriuma a Hawaii-szigetek részét képező Haleakalán. Az Oort-felhőből érkező üstökös jelenleg 2,8 CsE távolságban tartózkodik a Naptól, 2018. május 9-én, perihéliuma idején ez a távolság 2,6 CsE-re csökken. Pályájának legnagyobb távolsága a Naptól 1497 CsE, periódusa 20.550 év a www.theskylive.com honlap szerint. A január eleji 9-10 magnitúdós fényessége 10-11 magnitúdósra csökkent a hónap végére, a nagyon látványos csóvája pedig csaknem teljesen eloszlott. Halvány kóma figyelhető meg az apró mag körül, rövid, kék színű csóvája figyelhető meg.

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

2018. január 31-én lesz egy holdfogyatkozás, ami Magyarországról sajnos nem látható, mert a fogyatkozás 10:51-16:08 UT között zajlik (UT = KöZEI – 1 óra), a Hold pedig magyarországról nézve ekkor nem lesz a látóhatár felett, lévén, hogy csak 15:58 UT-kor kel Zalaegerszegről nézve (az ország keleti részében akár fél órával korábban is), amikor már csak a félárnyékos fogyatkozás teljesen észrevehetetlen és látvány nélküli fázisait nézhetnénk, ha látnénk. (A Hold előtte reggel, 30/31-én meg már 5:15 UT-kor lenyuszik.) A következő látványos, Magyarországról is megfigyelhető holdfogyatkozás 2018. nyarán lesz.

A Nap januárban  07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 17-én, első negyed január 24-én, telihold január 2-án és január 31-én, utolsó negyed január 8-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a Jupiter napkeltekor déli irányban, a Merkúr és a Szaturnusz a Naphoz közel figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Január során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (Pannstarrs) üstökös.

Olvasd tovább

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben  07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 18-án, első negyed december 26-án, telihold december 3-án, utolsó negyed december 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a  Jupiter napkeltekor keleti irányban alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

12.03. 15:47 A 2017-es év legnagyobb (látszó átmérőjű) teleholdja.
12.08. 21:25 A Hold mögé belép a Regulus, kilépés: 22:02.
12.14. 05:48 Mars, Jupiter, Spica és a holdsarló együttállása a Szűz és a Mérleg csillagképekben (Virgo és Libra).
12.13-14.  Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
12.16. 04:33 A 24P/Schaumasse üstökös 26′-cel keletebbre az NGC 5334 galaxistól a Szűz csillagképben (Virgo).
12.21. Téli napforduló, az év legrövidebb nappala, az év leghosszabb éjszakájának kezdete.
12.22. 14:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=15).
12.31. 01:33 A Hold mögé belép az Aldebaran, kilépés: 02:12.

December során – akár már napnyugtától – a Zsiráf csillagképben (Camelopardalis) megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenlegi fényessége 9 magnitúdó, a hónap során lassan veszít fényességéből.

Olvasd tovább

Az alábbiakban mutatjuk be a 2012 TC4 jelzésű földsúroló kisbolygóról a Balaton Csillagvizsgálóból készült felvételünket. Az észlelés 2017. október 11-én este készült, ekkor ez az aszteroida alig 0,1 holdtávolságnyira haladt el a Föld mellett. Később még közelebb került a Földhöz. A 304/3048 SC-ACF távcsőre szerelt Canon 500D-vel készültek 30 másodperces képek, ISO 3200 érzékenységgel. Szerencsére a fátyolfelhők már elég jól eloszlottak és az Aqr-ban látszó kisbolygó már az első képen is könnyen megtalálható “csíkot” húzott. Most ezekből mutatunk be két képet, az első 18:45:58 UT-kor készült, a képkivágás kb. 8×8 ívperces. A Guide 9 programmal a képen látható legfényesebb csillagot a 8,789 magnitúdós TYC5814-514 néven azonosítottuk.

VCSE - A kisbolygó nyoma (középen a hosszú csík) - Balaton Csillagvizsgáló, Kocsis Antal, Gubicza Sándor
VCSE – A kisbolygó nyoma (középen a hosszú csík) 18:46 UT-kor – Balaton Csillagvizsgáló, Kocsis Antal, Gubicza László

 

Egy későbbi időpontban, szintén egyetlen 30 másodperces felvétel készült, amit pozítivban és negatívban is bemutatunk. Készítésének ideje 2017. október 11. 19:21:23 UT, a képkivágás, kb. 9×9 ívperc.
VCSE - A 2012 TC4 kisbolygó nyoma egy 30 sec-es felvételen 2017. okt. 11-én 19:23 UT-kor - Kocsis Antal és Gubicza Sándor felvétele a Balaton Csillagvizsgálóból
VCSE – A 2012 TC4 kisbolygó nyoma egy 30 sec-es felvételen 2017. okt. 11-én 19:21 UT-kor – Kocsis Antal és Gubicza László felvétele a Balaton Csillagvizsgálóból

 

VCSE – A 2012 TC4 kisbolygó nyoma a Balaton Csillagvizsgálóból fotózva 2017. okt. 11-én: az előző kép negatívba átfordítva a kontrasztviszonyok kiemelése érdekében. A kép közepén lévő hosszú csík a kisbolygó nyoma. – Kocsis Antal és Gubicza László képe
A pozíció beállításához az JPL Horizons szolgáltatását használtuk, a Balaton Csillagvizsgáló koordinátáira számoltattuk 10 perces időfelbontásban a pozíciókat. 14,5 – 15,1 magnitúdó körüli lehetett a kisbolygó. 

 

A 2012 TC4 Apollo-típusú földsúroló kisbolygó méretét mindössze 15 méteresre becsülik. A szerk.