Egyéb Archives - Page 58 of 61 - Vega Csillagászati Egyesület

A mintegy 4-5 km átmérőjű, 3122-es sorszámú, a Földre potenciálisan veszélyes, Florence névre keresztelt kisbolygó 2017. szeptember 1-én este a Földtől mintegy hét millió km-re (a Hold tőlünk való távolságának kb. 18-szorosára) halad el. Eközben jelentősen kifényesedik, legfényesebb pillanatában kb. 8,5 – 9 mg-s lesz.

VCSE - 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as ttávcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.) — VCSE – **A képre klikkelve az animáció elindul.** 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as távcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)

Online keresőtérkép itt érhető el.

Ilyen fényességgel szabad szemmel nem lehet látni, de nagyon-nagyon jó égről elméletben már egy 6 cm-es távcső is elég lenne megpillantásához. De hogy valaki biztosan be tudja azonosítani a környező csillagokat is, jobb, ha a megfigyeléshez vidéki, sötét égről 9-10 cm-es távcsövet vagy nagyobbat használ. Az első negyed utáni Hold nem zavar túl sokat. A kisbolygó délről észak felé, majdnem pontosan a Sarkcsillag irányába fog mozogni. A távcsőben annyit lehet látni, hogy egy, a csillagokhoz hasonló fénypont lassan elmozdul a csillagokhoz képest. Mozgása PA 345° irányba történik (0°: észak, 90°: kelet), mintegy 23 ívmásodperc/perc látszó szögsebességgel. Ez azt jelenti, hogy a telehold látszó szögátmérőjének megfelelő égi utat – fél fokot – mintegy 78 perc alatt tesz meg. Igen lassan fog tehát mozogni a távcsövek látómezejében. Azt lehet majd megfigyelni, hogy a környező csillagokhoz képest egy csillagszerű fénypont lassan mozog. Érdekes összehasonlítás lenne, hogy ki mennyi idő alatt veszi észre az elmozdulását. 10 perc alatt már 230 ívmásodpercet, vagyis 3 ívpercet is halad, ez a telehold látszó átmérőjének tizede, amit már észre kell tudni venni vizuálisan is.

A kisbolygó környezetének felkereséséhez kisebb nagyítást (25-30x-os) adó okulárt érdemes használni, majd ha a csillagkörnyezetet beazonosítottuk, akkor lehet közepes (60-80x-os), esetleg még nagyobb nagyításra váltani. A nagyobb nagyítás miatt a környező csillagokhoz képest könnyebb az elmozdulást észrevenni.

A felkeresést megkönnyítő alábbiakban órás bontásban közöljük a kisbolygó koordinátáit. Időhiány miatt még nem készítettünk a felkereséshez térképet, ezeket péntek reggel töltjük fel (de a fenti linken közölt online keresőtérkép is jó), akkor érdemes visszanézni erre az oldalra. Érdemes a lentebb közzétett koordinátákat letölteni, és ha valaki laptopot vagy mobiltelefont visz magával, amire planetráiumprogram (pl. a Stellarium) rá van töltve, akkor készíthet magának térképet a Florence kisbolygó égi környezetéről. Így könnyebben beazonosíthatja a látómezőt. Egyes planetáriumprogramokkal vigyázni kell, mert nem veszik figyelembe az összes perturbációt, vagy nem a legfrissebb pályaelemekkel dolgoznak, így nem pontos pozíciókat adnak. Az alább közölt pozíciók az IAU Minor Planet centertől származó legjobb elérhető előrejelzések, ezeket kell használni tehát.

A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában tervezzük a kisbolygó földközelségének közös megfigyelését. Tagtársaink skype-on keresztül csatlakozhatnak, és élőben, néhány másodperces expozíciós idejű képeken követhetik nyomon a kisbolygó mozgását egész éjjel. A nagy – 103×68 ívperces – látómező miatt néhány mélyégobjektum is a LM-be fog kerülni. A különleges észlelés iránt érdeklődők a csizmadia.szilard skype-címen jelentkezzenek.

Kapcsolódó cikk: A Fides-kisbolygó mozgása.

Táblázat: a Florence kisbolygó mozgása. Delta: földtávolság CSE-ben. r: naptávolság CSE-ben. El: elongáció (Naptól mért szögtávolság fokokban). Ph: fázisszög (ilyen szög alatt látszik a Nap és a Föld a kisbolygóból nézve). V: V-sávbeli várt fényesség magnitúdóban. Sky motion: a kisbolygó látszó égi mozgásának sebessége “/percben és iránya PA szerint fokokban. A kisbolygó Azi-val jelölt azimutját és Alt-tal jelölt horizont feletti magasságát (mindkettő fokokban) a 17 fok keleti hosszuságra és a 48 fok északi szélességre számítattuk ki. Nagy változás nincs Magyarországon e tekintetben (Kelet-Magyarországon esetleg fél órával korábban éri el ezeket a horizont feletti magasságokat). Végezetül a Nap (Sun) horizont feletti magassága, a Hold fázisa és fokokban mért távolsága a kisbolygótól az égen van megadva.

(3122) Florence

Dátum       UT      R.A. (J2000) Decl.    Delta     r     El.    Ph.   V      Sky Motion        Object    Sun   Moon                
            h m s                                                            "/min    P.A.    Azi. Alt.  Alt.  Phase Dist. Alt.    
2017 08 31 190000 21 05 30.7 -04 08 23 0.048 1.053 156.2 22.8 8.7 23.49 344.5 320 +30 -14 0.73 043 +22  
2017 08 31 200000 21 05 05.4 -03 45 43 0.048 1.053 156.0 23.0 8.7 23.56 344.4 336 +36 -22 0.73 042 +20  
2017 08 31 210000 21 04 40.0 -03 23 00 0.047 1.053 155.7 23.2 8.7 23.61 344.3 355 +39 -28 0.73 042 +15 
2017 08 31 220000 21 04 14.4 -03 00 15 0.047 1.053 155.5 23.4 8.7 23.65 344.4 014 +38 -32 0.74 042 +09  
2017 08 31 230000 21 03 49.0 -02 37 28 0.047 1.053 155.3 23.6 8.7 23.67 344.5 033 +34 -34 0.74 041 +01   
2017 09 01 000000 21 03 23.6 -02 14 40 0.047 1.052 155.1 23.9 8.7 23.68 344.7 049 +28 -32 0.74 041 -08 
2017 09 01 010000 21 02 58.7 -01 51 49 0.047 1.052 154.8 24.1 8.7 23.67 344.9 063 +20 -27 0.75 040 -17 
2017 09 01 020000 21 02 34.4 -01 28 57 0.047 1.052 154.6 24.3 8.7 23.66 345.3 075 +11 -20 0.75 040 -27 
2017 09 01 030000 21 02 10.6 -01 06 04 0.047 1.052 154.3 24.5 8.7 23.64 345.6 087 +01 -12 0.75 040 -36 
2017 09 01 040000 21 01 47.3 -00 43 10 0.047 1.052 154.1 24.8 8.7 23.61 345.9 099 -09 -02 0.76 039 -46 
2017 09 01 050000 21 01 24.6 -00 20 16 0.047 1.052 153.9 25.0 8.7 23.59 346.2 111 -18 +08 0.76 039 -54 
2017 09 01 060000 21 01 02.4 +00 02 39 0.047 1.052 153.6 25.2 8.7 23.57 346.5 124 -27 +18 0.76 039 -59 
2017 09 01 070000 21 00 40.7 +00 25 35 0.047 1.052 153.4 25.5 8.8 23.55 346.8 140 -34 +27 0.77 038 -61 
2017 09 01 080000 21 00 19.2 +00 48 30 0.047 1.052 153.1 25.7 8.8 23.55 346.9 157 -39 +36 0.77 038 -59 
2017 09 01 090000 20 59 57.9 +01 11 27 0.047 1.051 152.9 25.9 8.8 23.55 347.0 177 -41 +44 0.77 038 -52 
2017 09 01 100000 20 59 36.7 +01 34 24 0.047 1.051 152.6 26.2 8.8 23.56 346.9 197 -39 +49 0.78 037 -44 
2017 09 01 110000 20 59 15.3 +01 57 21 0.047 1.051 152.4 26.4 8.8 23.58 346.8 215 -34 +50 0.78 037 -35 
2017 09 01 120000 20 58 53.6 +02 20 19 0.047 1.051 152.1 26.7 8.8 23.61 346.6 230 -27 +48 0.78 037 -25 
2017 09 01 130000 20 58 31.5 +02 43 18 0.047 1.051 151.9 26.9 8.8 23.65 346.4 244 -18 +42 0.79 037 -15 
2017 09 01 140000 20 58 09.0 +03 06 17 0.047 1.051 151.6 27.2 8.8 23.68 346.1 255 -09 +34 0.79 036 -06 
2017 09 01 150000 20 57 45.8 +03 29 16 0.047 1.051 151.3 27.4 8.8 23.72 345.7 267 +02 +24 0.79 036 +03 
2017 09 01 160000 20 57 22.1 +03 52 15 0.047 1.051 151.1 27.7 8.8 23.75 345.4 278 +12 +15 0.80 036 +10 
2017 09 01 170000 20 56 57.9 +04 15 14 0.047 1.051 150.8 28.0 8.8 23.78 345.1 289 +22 +05 0.80 036 +16 
2017 09 01 180000 20 56 33.1 +04 38 13 0.047 1.050 150.5 28.2 8.8 23.80 344.8 303 +32 -05 0.80 035 +21 
2017 09 01 190000 20 56 07.9 +05 01 10 0.047 1.050 150.2 28.5 8.8 23.80 344.6 318 +40 -14 0.81 035 +23 
2017 09 01 200000 20 55 42.4 +05 24 06 0.047 1.050 149.9 28.8 8.8 23.79 344.4 337 +45 -22 0.81 035 +22 
2017 09 01 210000 20 55 16.7 +05 47 00 0.047 1.050 149.6 29.1 8.9 23.76 344.4 359 +48 -29 0.81 035 +20 
2017 09 01 220000 20 54 51.0 +06 09 52 0.047 1.050 149.3 29.4 8.9 23.72 344.4 021 +46 -33 0.82 035 +15 
2017 09 01 230000 20 54 25.4 +06 32 41 0.047 1.050 149.0 29.6 8.9 23.66 344.5 041 +41 -34 0.82 034 +08 
2017 09 02 000000 20 54 00.1 +06 55 28 0.047 1.050 148.7 29.9 8.9 23.59 344.7 058 +34 -32 0.82 034 +00 
2017 09 02 010000 20 53 35.3 +07 18 12 0.047 1.050 148.4 30.2 8.9 23.52 344.9 072 +25 -27 0.83 034 -09 
2017 09 02 020000 20 53 10.9 +07 40 54 0.047 1.050 148.1 30.5 8.9 23.44 345.2 084 +16 -20 0.83 034 -18 
2017 09 02 030000 20 52 47.1 +08 03 32 0.047 1.049 147.8 30.8 8.9 23.36 345.6 096 +06 -12 0.83 034 -28 
2017 09 02 040000 20 52 23.8 +08 26 09 0.048 1.049 147.5 31.1 8.9 23.29 345.9 107 -04 -02 0.83 034 -38 
2017 09 02 050000 20 52 01.2 +08 48 43 0.048 1.049 147.3 31.3 8.9 23.22 346.2 119 -13 +07 0.84 034 -47 
2017 09 02 060000 20 51 39.0 +09 11 14 0.048 1.049 147.0 31.6 8.9 23.16 346.5 132 -21 +17 0.84 034 -54 
2017 09 02 070000 20 51 17.2 +09 33 45 0.048 1.049 146.7 31.9 8.9 23.11 346.7 147 -27 +27 0.84 034 -60 
2017 09 02 080000 20 50 55.7 +09 56 13 0.048 1.049 146.4 32.2 9.0 23.08 346.8 164 -31 +36 0.85 034 -61 
2017 09 02 090000 20 50 34.3 +10 18 41 0.048 1.049 146.1 32.5 9.0 23.05 346.8 181 -32 +44 0.85 034 -57 
2017 09 02 100000 20 50 13.0 +10 41 07 0.048 1.049 145.8 32.7 9.0 23.03 346.8 198 -30 +48 0.85 034 -50 
2017 09 02 110000 20 49 51.5 +11 03 32 0.048 1.049 145.5 33.0 9.0 23.02 346.7 214 -25 +50 0.86 034 -42 
2017 09 02 120000 20 49 29.6 +11 25 55 0.048 1.049 145.2 33.3 9.0 23.02 346.4 228 -18 +47 0.86 034 -32 
2017 09 02 130000 20 49 07.4 +11 48 17 0.048 1.048 144.9 33.6 9.0 23.01 346.2 241 -09 +41 0.86 034 -23 
2017 09 02 140000 20 48 44.6 +12 10 36 0.048 1.048 144.6 33.9 9.0 23.01 345.8 252 +00 +33 0.86 034 -13 
2017 09 02 150000 20 48 21.3 +12 32 53 0.048 1.048 144.3 34.2 9.0 22.99 345.5 263 +11 +24 0.87 034 -04 
2017 09 02 160000 20 47 57.4 +12 55 07 0.048 1.048 144.0 34.5 9.0 22.97 345.1 274 +21 +14 0.87 034 +05 
2017 09 02 170000 20 47 32.9 +13 17 17 0.048 1.048 143.7 34.8 9.1 22.94 344.8 286 +31 +04 0.87 034 +12 
2017 09 02 180000 20 47 08.0 +13 39 23 0.048 1.048 143.4 35.1 9.1 22.89 344.5 299 +41 -06 0.87 034 +18 
2017 09 02 190000 20 46 42.6 +14 01 24 0.048 1.048 143.1 35.4 9.1 22.82 344.3 317 +49 -15 0.88 034 +22 
2017 09 02 200000 20 46 17.0 +14 23 19 0.048 1.048 142.7 35.7 9.1 22.74 344.1 339 +55 -23 0.88 034 +24 
2017 09 02 210000 20 45 51.2 +14 45 08 0.048 1.048 142.4 36.0 9.1 22.64 344.0 005 +57 -29 0.88 034 +23 
2017 09 02 220000 20 45 25.5 +15 06 50 0.048 1.047 142.1 36.2 9.1 22.53 344.0 030 +54 -33 0.89 034 +20

2017. augusztus 18-án, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 31 (M31) jelölésű Androméda-galaxisról (más nevén Androméda-köd), mely talán a leggyakrabban fotózott mélyég-objektum. Korábban már próbálkoztam is vele, de nem voltam igazán elégedett a korábbi eredményeimmel. Ideje volt már jó sok expozíciót alkalmaznom rá: 56×180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 800 képből készült.

VCSE - Az Androméda-köd (M31, NGC 224) felvétele - Ágoston Zsolt képe — VCSE – Az Androméda-köd (M31, NGC 224) felvétele. A képre kattintva a képméret megnő. – Ágoston Zsolt képe

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

Az M31 magja, és az ahhoz közel eső terület nagyon jó ég mellett akár szabad szemmel is megfigyelhető. A fényképen a beégett mag körül spirális alakban porfelhők rajzolódnak ki, ezt halványabb térség övezi, körkörös sötét porfelhőkkel együtt. Az Androméda-köd spirálgalaxis, ugyanakkor karjai kevésbé vehetők észre, mivel csaknem a peremével fordul felénk. Korongjának fényessége lassan csökken a magtól kifelé, csak a peremen halványul el hirtelen. Megfigyelhető még két nagyobb kísérőgalaxisa: az M32 és az M110 galaxisok.

Első írásos emlékünk egy perzsa csillagásztól, Abd-al-Rahman Al-Sufitól származik, Kr. u. 964-ből. Távcső segítségével Simon Marius figyelte meg elsőként, 1612-ben, majd tőle függetlenül Giovanni Batista Hodierna “fedezte fel” újra 1654-ben. Charles Messier 1764 augusztusában vette fel katalógusába. A legközelebbi önálló galaxis, de még így is két és fél millió fényévre van, átmérője 140 000 fényév.

A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt, illetve Schmall Rafaeltől is kaptam ötleteket a képkidolgozáshoz.

Magyarország felett egyes helyeken több, másutt kevesebb felhőzet nehezítette a 2017. augusztus 7-i részleges hodlfogyatkozás megfigyelését, másoknak egyáltalán nem volt gondjuk az időjárással. Az alábbiakban a VCSE-hez a különböző lehetséges észlelésbeküldési csatornákon (VCSE-levlista, vcse@vcse.hu egyesületi e-mail cím és a VCSE Fórum facebook-csoportunk) érkezett megfigyeléseket ismertetjük.

A jelenség időadatainak és láthatóságának ismertetése itt történt meg.

Kapiller Zoltánnak a jelenségről Pókaszepetkről (Zala megye) készült sorozatfelvételét itt közöltük már.

Az alább közölt képek kattintásra megnőnek.

Mikics Károly, Alexandra és Eszter egy Nagykutas melletti dombtetőről észlelt és fotózott:

VCSE -- Mikics Károly felvétele a már fogyatkozásban lévő, vöröses színű, kelőben lévő Holdról -- Mikics Károly — VCSE — Mikics Károly felvétele a már fogyatkozásban lévő, vöröses színű, kelőben lévő Holdról — Mikics Károly

VCSE -- Mikics Károly felvétele a részleges holdfogyatkozásról - Mikics Károly — VCSE — Mikics Károly felvétele a részleges holdfogyatkozásról – Mikics Károly

VCSE - Zelkó Zoltán felvétele Budapestről készült. A kép hangulata jól visszaadja, hogy a fogyatkozás első lépéseit még világos égen figyelhettük volna meg, ha sok helyen nem takartak volna felhők. - Zelkó Zoltán képe — VCSE – Zelkó Zoltán felvétele Budapestről készült. A kép hangulata jól visszaadja, hogy a fogyatkozás első lépéseit még világos égen figyelhettük volna meg, ha sok helyen nem takartak volna felhők. – Zelkó Zoltán képe

VCSE - Zelkó Zoltán kicsit későbbi képe bemutatja, hogy az idő előrehaladtával sok helyen kitisztult az ég és láthatóvá vált a részleges fogyatkozásban lévő Hold - Zelkó Zoltán képe — VCSE – Zelkó Zoltán kicsit későbbi képe bemutatja, hogy az idő előrehaladtával sok helyen kitisztult az ég és láthatóvá vált a részleges fogyatkozásban lévő Hold – Zelkó Zoltán képe

Ágoston Zsolt a Bánfalvi Péter által szervezett távcsöves bemutatón vett részt, erről küldött szöveges beszámolót és fotót:

Én Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, a Bánfalvi Péter által szervezett közösségi megfigyelés során láttam a részleges holdfogyatkozást. Kb. 30-an vettünk részt az eseményen. A TIT 100/1000-es Zeiss-refraktorával végeztük a Hold megfigyelését, 25x-ös, 40x-es, illetve 80x-os nagyítással. 20:30 NYISZ körül vettük észre a kelő Holdat keleti irányban, egy panelház mellett, alacsony magassága miatt vöröses színű fényben, “jobb alsó” negyedét takarta el a Föld árnyéka. 20:30 és 21:00 között látványos volt a földárnyék közelében a vöröses elszíneződés a Hold felszínén, amit a Föld légköre által megszűrt, azon áthaladó napfény “fest” a Holdra. [A szerk. megjegyzése: a holdkelte vöröses fénye is látszódhatott az első jónéhány percben. Igen nehéz lehetett szétválasztani, mely vöröseselszíneződés jön a teljes árnyékból és mely a Föld légkörében, hiszen a Hold, a Naphoz hasonlóan, erősen vörösen kel fel és nyugszik le a légköri fénytörési effektusok hatására.] Ahogy a természetes szatellitünk kiemelkedett a teljes árnyékból, és áthaladt a félárnyékos területen, vizuálisan megfigyelhető volt az enyhe fényességkülönbség a sötétebb “délkeleti” és világosabb “északnyugati” területek között. Távcsővel 40x-es nagyítással tűnt a leglátványosabbnak a jelenség, mert így a teljes Hold belefért a látómezőbe, bár felszínén minimálisan látszódtak csak részletek a teljesen merőlegesen érkező fény miatt.

A megfigyelés későbbi szakaszában 80x-os nagyítással megfigyeltük a Jupitert és a Szaturnuszt, a Jupiter négy legnagyobb holdja (Ió, Európé, Kallisztó és Ganümédesz) megfigyelhető volt, de alacsony magasságának és Zalaegerszeg magas beépítettségű lakóövezete miatt erősen turbulens légkörnek köszönhetően a Jupiteren nem voltak láthatóak a felhősávok, csak egy nagy világos korongként észlelhettük. A Szaturnusz esetén már kedvezőbbek voltak a körülmények, mivel magasabban látszódott a Jupiternél, gyűrűrendszere egyértelműen elvált a bolygótól, túloldali pereme a bolygó fölé is elnyúlt, a Cassini-rés megfigyelhető volt. A gázóriás legnagyobb holdját, a Titánt szintén láthatták az érdeklődők.

A megfigyelést az ISS 21:35-kor történő áthaladása zárta.

VCSE - Ágoston Zsolt felvétele Zalaegerszegről, távcsöves bemutató közepette, a fogyatkozás korai szakaszában. A kép 1/80s záridővel készült ISO1600 érzékenységgel, Samsung NX300 fényképezőgépre rögzített SMC Takumar 135/2,5 objektívvel. - Ágoston Zsolt képe — VCSE – Ágoston Zsolt felvétele Zalaegerszegről, távcsöves bemutató közepette, a fogyatkozás korai szakaszában. A kép 1/80s záridővel készült ISO 1600 érzékenységgel, Samsung NX300 fényképezőgépre rögzített SMC Takumar 135/2,5 objektívvel. – Ágoston Zsolt képe

Erről a távcsöves bemutatóról a Zalai Hírlap is beszámolt: http://zaol.hu/hirek/hangulatos-nyaresti-holdfogyatkozas-banfalvi-peterrel-1849916?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=zaol_napi_hirlevel.

Schmall Rafael a Zselicből fotozótt, a képeiből általa összeállított sorozatfelvételen a Magyarországról látható teljes jelenség megfigyelhető, a holdkeltétől a maximális, 25%-os fázison át a teljes árnyékból való kilépésig. A szép sorozatképet alább mutatjuk be:

VCSE - Schmall Rafael képe jól mutatja, hogy a fogyatkozásban lévő Hold elvörösödve kelt fel a földi légköri fénytörés jelensége miatt. Ahogy feljebb jutott, fokozatosan elveszítette vöröses fénylését, eközben a földárnyékból is kilépett a Hold. Tőle nem zavartak felhők. -- Schmall Rafael képe — VCSE – Schmall Rafael képe jól mutatja, hogy a fogyatkozásban lévő Hold elvörösödve kelt fel a földi légköri fénytörés jelensége miatt. Ahogy feljebb jutott, fokozatosan elveszítette vöröses fénylését, eközben a földárnyékból is kilépett a Hold. Tőle nézve nem zavartak felhők. — Schmall Rafael képe

Schmall Rafael az alábbiakban kommentálta a képét: “Nemrég elkészülten a részleges holdfogyatkozás fotómmal, mely egy komplett sorozatot ölel fel, egészen addig, ameddig el nem tűnik égi kísérőnkről a vizuálisan látható umbra. A penumbra még fotografikusan azért jött.

Helyszínnek a Zselici Csillagpark előtt elterülő rétet választottam, ahova előre kiszámoltam, hogy hova is kell állni.

Az időjárásról csak annyit, hogy először 7 oktányi felhő volt az égen, aztán pillanatok alatt szétoszlottak. Engem annyira nem is zavart, de megfeledkeztem az időről és háromnegyed órával a holdkelte előtt tiszta koszban, mocsokban, hegesztés kellős közepette eszméltem fel, hogy menni kéne fotózni. Szerencsére fél óra alatt kint voltam a helyszínen.

Az előtér panoráma elkészítése után már csak várnom kellett a holdkeltére, mely nagyon szépen , tisztán kelt fel, de kicsorbultan. Én időt ilyen kapkodásban nem néztem sajnos. A felvételsorozat egy 200mm-es telejobjektívvel és Canon 6D-vel készültek és a Hold minden 3perc 15másodpercenként meg lett fotózva. Az előtér fényesebb, így a korongnál csak a megfelelő expóidőre kellett figyelni. A nagy sietésben, mivel minden eszközt kint hagytam otthon, a felvételt csak ma este raktam össze.”

Az ország keleti részében, Jandó Attiláék tettek kísérletet a holdfogyatkozás megfigyelésére Tokaj melletről, de a felhők miatt nem jártak sikerrel.

Csizmadia Ákos Gödről vizuálisan, binokulárral észlelte a jelenséget: “A tegnapi részleges holdfogyatkozás látványát este 9 körültől tudtam élvezni, azaz már csak a vége felé. Nem ragozom túl az élményt, csak röviden: meglepő volt a horizont közeli teleholdat csonkítva látni. A kiharapott rész ugyanis nagyon sötét volt, binokulárral is. Érdekesség, hogy szabad szemmel jóval feltűnőbb volt, azaz jelentősebb mértékűnek tűnt a fedés, mint 10×50 B-vel nézve.”

Végezetül pedig Fábián Kálmán képét mutatjuk be a jelenségről, amit Balatonlelle melletti észlelőhelyéről készített Canon EOS 700D-vel, 55 mm-es fókusszal F/6,3-as fényerővel. A záridőt folyamatosan igazította a Hold fényességéhez. Itt az észlelés végét zavarták meg a felhők, amikor már magasra emelkedett a Hold (ld. a legutolsó holdképét):

VCSE - Fábián Kálmán sorozatképe a részleges, Magyarországról részben látható volt holdfogyatkozásról — VCSE – Fábián Kálmán sorozatképe a részleges, Magyarországról részben látható volt holdfogyatkozásról

Gratulálunk minden sikeres észlelőnek, és köszönjük szépen a megfigyeléseket!

Bár vannak sűrűbb meteorrajok nála, az év leglátványosabb meteorhullását mégis az ún. Perseida-meteorraj okozza. Ennek oka, hogy a Quadrantidák (QUA) raj ZHR-je¹ ugyan 110 db/óra, de a QUA-raj csak pár órán keresztül igazán aktív, egyébként csak 1-2 meteor érkezik belőle január elején pár napig. Ez a pár órás maximum is eshet nappalunkra, amikor nem látjuk a meteorjait, vagy eshet borult, téli, esetleg havazós-borongós időszakra, ráadásul hideg is van, ami csökkenti a hideg éjszakai ég alá vágyók számát. A Geminidák (GEM) ZHR-je ugyan ennél is magasabb, 120 db/óra, és akár az egész dec. 14-i éjszakán élvezhetjük látványukat, sokkal stabilabb jelentkezésűek, mint a QUA-k, de a decemberi hideg, és esetleges rossz időjárás ugyancsak elriasztja az észlelőket. A Perseidák (PER) raj, bár ugyancsak 110 meteor/óra ZHR-t produkálnak maximumban, azonban augusztus 12/13-a éjszakáján mutatják a legnagyobb aktivitást, amikor gyakran van jó idő, többnyire meleg van, és igen sokan veszik ki ekkortájt szabadságukat, ezért könnyen megfigyelhetjük őket. Ezért váltak a legnépszerűbb és legjobban megfigyelt meteorrajjá.

VCSE - Szlovéniai amatőrcsillagász táborozók felett feltűnt Perseida-meteorok. A Nap Csillagászati Képe (APOD) 2017. a — VCSE – Szlovákiai amatőrcsillagász táborozók felett feltűnt Perseida-meteorok. A Nap Csillagászati Képe (APOD) 2017. aug. 10-én (Petr Horálek képe 2016-ból)

A meteorokat (magyarul hullócsillagokat) kevésbé ismerőknek Csizmadia Szilárd cikkét ajánljuk elolvasásra (in: Meteor Csillagászati Évkönyv 2004, kiadja: MCSE). Az itt nem részletezett meteorcsillagászati fogalmak magyarázatát vagy abban a cikkben, vagy a Meteorcsillagászati fogalomtárban találhatja meg az érdeklődő olvasó (VEGA 99., 15-19. oldal, 2014).

A raj főbb adatai

A PER-raj főbb adatai a következők:

_______________________________

Jelentkezési időszak: minden év július 17-től augusztus 24-ig.

Maximum időpontja: a tradicionális maximum SL=140°-kor van, ami általában aug. 12/13-a éjszakájára esik.

Radiáns pozíciója: maximumkor RA=49°, DEC=+58°, ami az Ikerhalmaztól az égen keletre (augusztusi kora estéken lefelé, hajnaltájban keletre) esik tőle.

A raj szülőégitestje: 109P/Swift-Tuttle üstökös

A rajtagok átlagos pályaelemei (zárójelben a Swift-Tuttle üstökösé):

Fél nagytengely: a = 81 CSE (27 CSE)

Periódusidő: 730 év (133 év)

Napközelpont: q = 0,948 CSE (0,958 CSE)

Excentricitás: e = 0,996 (0,964)

Felszálló csomó hossza: $\Omega$ = 139,61° (139,44°)

Perihélium hosszúsága: $\omega$ = 150,53° (153,0°)

Pályahajlás (inklináció): i = 113,27° (113,43°)

_______________________________

A szülőüstökös

A PER-raj szülőüstököse a 109P/Swift-Tuttle üstökös. Egymástól függetlenül 1862. július 16-án fedezte fel Lewis Swift és az év július 19-ém Horace P. Tuttle. Az üstökös átmérőjét 26 km-esre teszi a JPL adatbázisa.

Felfedezésekor fényessége a Sarkcsillaggal egyező, +2 magnitúdós volt. A 19. századi, felfedezéskori pozíciómérésekből visszatérését 1979 és 1983 közöttre várták, de az üstökös nem mutatkozott az égen. Sokáig figyelmen kívül hagytak egy 1902-ből származó megjegyzést, miszerint az 1862-ben észlelt Swift-Tuttle üstökös azonos lehetett a Keller által 1737-ben látott üstökössel. Brian Marsden komolyan vette később ezt a megjegyzést, és az 1737-es – 1862-es üstököst azonosnak feltételezve új pályát számított, ebből pedig a következő visszatérést 1992-re tette. Ez a jóslat már igazolódott, az üstökös 1992-ben valóban visszatért. (Az üstökösök pályáját a felszínükön lévő gejzírekből kiáramló gázok és por rakétahatása is befolyásolja, amit nagyon nehéz figyelembe venni, mert nem ismerjük e gejzírek elhelyezkedését, működésének idejét, az üstökös forgásidejét és tengelyét, és annak változásait.)

Az üstököspálya 1:11 arányú rezonanciában van a Jupiterrel, ami segít megőrizni a pálya helyzetét. Ez a rezonancia azt jelenti, hogy amíg a Jupiter 11-szer járja körbe a Napot, az üstökös csak egyszer. Ezt a rezonanciát talán csak kb. 1000 évvel ezelőtt érte el a kométa, azelőtt más pályán keringhetett a Naprendszerben.

Míg 1862-ben bőven szabadszemes volt, 1992-ben binokuláris objektumnak mutatkozott az üstökös. 2126-os földközelsége idején 0,7 mg-snek várják. A ma már ismert pálya alapján kimutatható, hogy ókori kínai csillagászok 188-ban 0,1 mg-s objektumként észlelték. Kr. e. 69-ben és 322-ben is látták.

Történeti áttekintés

A rajról az első információ a Távol-Keletről származik. A Perseidákat így legalább 2000 éve folyamatosan észlelik. Angolszász nyelvterületen Szt. Lőrinc könnyeinek nevezik őket, a mártírhalált szenvedett szent ünnepe ugyanis augusztus 10-én volt/van. A Perseidák pályájának a magas pályahajlás és a retrográd (a bolygókéval ellentétes irányú) mozgása igen nagy stabilitást ad. Míg pl. a nagybolygók perturbációs hatására a Leonidák maximuma az utóbbi 1500 évben több hetet elvándorolt későbbi időpontra, hogy elérje mai november 17-i maximumát, a Perseidák maximuma többé-kevésbé igen stabilan megmaradt a mostani dátum idején.

1871-ben Schiaparelli olasz csillagász mutatta meg szimultán meteorészlelésekből, hogy a PER-meteorok és a Swift-Tuttle üstökös pályája megegyezik. Ez volt az első bizonyíték a meteorok és az üstökösök kapcsolatára (a másodikat két évvel később adta meg Konkoly Thege Miklós, amikor a Királyi Csillagászati Társaság ma is megjelenő lapjában megmutatta, hogy a meteorok és az üstökösök színképe megegyezik, vagyis egy anyagból vannak.) 1871 óta minden évben, megszakítás nélkül észlelték a Perseidák jelentkezését.

Az 1970-es évek végétől az észlelők a PER-aktivitás folyamatos emelkedését vették észre, ami évről évre nőtt. Az 1980-as évek elején a mainál sokkal nagyobb volt az aktivitás, a mostanság megfigyelt és idénre is várható 110 meteor/óra ZHR helyett 180-at észleltek! 1980. augusztus 12-én hajnali 3 és 4 UT között voltak olyan percek, amikor percenként (!) 14 darab (!!) PER-meteort láttak a svájci Alpokból. Akkoriban azt gondolták, hogy a szülőégitest akkortájt tért vissza, csak maga az üstökös észrevétlen maradt. Ma már tudjuk, hogy a Swift-Tuttle üstökös csak 1992-ben járt újra napközelben, amit akkor hivatásos és amatőrcsillagászok meg is figyeltek. 1862-ben a Swift-Tuttle ugyan 2 magnitúdós volt, de pályáját mégis gyengén határozták meg; 1992-ben sikerült tehát csak újra észlelni. 1992-ben sikerült csak pontosítani az 1862-ben felfedezett és több, mint egy évszázadra szem elől vesztett üstököst. (1992, a pontosabb pályamérések után az is kiderült, hogy a Swift-Tuttle üstökös olyan közel jár a Földhöz néha, hogy a Földre legveszélyesebb objektumként kell nyilvántartani: pályája legközelebbi pontja csak 130 ezer km-re jár a Földtől, ami a Hold átlagos 384 ezer km-es távolságának töredéke. Az üstökös és a Föld azonban többnyire elkerüli egymást, a következő legszorosabb megközelítés 3044-ben lesz, akkor mintegy 1 millió km-re halad el majd a Földtől. Mivel az üstökösről kiáramló gázok rakétaszerű erőkként hatnak, viszont ezeket a kitöréseket nem tudjuk előrejelezni, a pálya jövőbeni sorsa nem teljesen ismert. 3044-ben egy a millióhoz eséllyel csapódik a Földbe ez a kométa, 4479 után viszont a becslések szerint a becsapódás esélye 50-szer kisebbre csökken. Ha nekünk ütközne ez az égi vándor, akkor az bizony 27-szer nagyobb energiájú becsapódást jelentene, mint annak a kisbolygónak az impaktja, ami a krétakor végén a dinoszauruszok kihalását okozta. Ugyanakkor ennek a jelentős földközelségnek és veszélyességének köszönhetjük, hogy minden augusztus közepén olyan sok meteorral áraszt el minket ennek az üstökösnek az elhullajtott pora, amit Perseida-meteorrajként ismerünk.)

1988-ban és 1989-ben a hagyományos maximum előtt 12 órával egy kisebb mellékmaximumot is észleltek. 1991-ben ez a korábbi mellékmaximum 350 meteor/óra nagyságú kitörést okozott. 1992-ben a kitörés megismétlődött.

Az üstökös akkor már jobban ismert pályája miatt előrejelezték, hogy 1993-ban Perseida-szupermaximum lesz. Az előrejelzések beváltak. A Vega Csillagászati Egyesület (pontosabban akkor még csak Vega Klub) három észlelője és egy írnoka megszakítás nélküli kerek hét óra alatt 842 db meteort látott, köztük 13, a tájat fényesen bevilágító tűzgömböt. Számos horizont alatti tűzgömb fényének villanását is észlelték, két további észlelő pedig meteorokat rajzolt vizuális észlelésük alapján térképre, amiből szépen kiadódott a radiánspont. Az első negyedbeli Hold által visszavert napfény rájutott a Föld és a Hold között elhaladó PER-meteorfelhőre is, ami ismét visszaverte a fényt, így a meteorfelhő mint két teleholdnyi méretű diffúz, elmosódott, elnyúlt, halovány, alacsony kontrasztú felhőcskeként láthatóvá vált. Ezt a különleges megfigyelést a következő észlelők tették Dióskálból (Zala megye): Csizmadia Ákos, Paksa Sebestyén (meteorpálya-rajozolók), Smodics Mónika, Konkoly Péter, Simonkay Piroska (vizuális észlelők) és Csizmadia Szilárd (írnok).

Nemcsak sok fényes meteor volt ekkor, nemzetközi adatok szerint 1993-ban a ZHR meghaladta a 300 meteor/órát.

2009-ben Bázakerettyéről észleltünk ismét egy nagyobb PER-maximumot, akkor 150 meteor/óra érkezett, a 2010-es maximumot pedig – a derült és a borult váltakozásának köszönhetően – csak a bázakerettyei tábor résztvevői látták, igaz, akkor csak 88 meteor/óra volt a maximum mértéke. De azt az észlelést egy, a hajnali szürkületben érkezett -10 mg-s tűzgömb tette feledhetetlenné.

2013-ban egy átlagos, 112 meteor/óra nagyságú maximumot észleltünk Őrimagyarósdról, amit számos hajnali tűzgömb tett emlékezetessé (a legfényesebb -7 mg-s volt).

2016-ban Zselickisfaludról láttunk egy újabb PER-kitörést, ami a normális maximum előtti éjszakán következett be. Ekkor 5 másodperc alatt egy -5, -4 és -6 mg-s tűzgömb is érkezett!

Az 1988-2008 közötti évek nyomán az alábbi diagram tudja szemléltetni a PER-aktivitás menetét SL=115° és 155° között (közelítőleg július 17 és aug. 26 között). Az aktivitás éjszakáról éjszakára lassan emelkedik július közepétől, aug. 12/13-a éjszakáján éri el a maximumot, és utána gyorsan csökken. Aug. 24-e után már nem lehet PER-meteorokat látni.

VCSE - A Per-meteorok aktivitási görbéje kb. júl. közepe - augusztus vége között. A 100 db=óra ZHR-ű maximumot a két függőleges vonal között ki kellett hagyni az ábráról, hogy az aktivitási görbe jobban látszódjék a kis aktivitású szakaszokon is. Az ábra az amatőrcsillagászok 1988-2008 közötti megfigyeléseiből készült. -- Forrás: Rendtel: Meteor Shower Workbook 2014 — VCSE – A Per-meteorok aktivitási görbéje kb. júl. közepe – augusztus vége között. A 100 db=óra ZHR-jű maximumot a két függőleges vonal között ki kellett hagyni az ábráról, hogy az aktivitási görbe jobban látszódjék a kis aktivitású szakaszokon is. Az ábra az amatőrcsillagászok 1988-2008 közötti megfigyeléseiből készült. — Forrás: Rendtel: Meteor Shower Workbook 2014

2017. és 2018. évi kilátások

Lényeges, hogy egy meteorraj keltette hullócsillag-aktivitás akkor figyelhető meg a legjobban, ha a radiáns felé fordul a Föld: ekkor ugyanis a meteorokból a lehető legtöbbet láthatjuk. Ez azt jelenti, hogy ha a radiáns a zenitben van, akkor jön a legtöbb meteor.

“A fénykép [2016. aug.] 12-e éjféltől egészen hajnali 4-ig készült sorozatfelvétellel (ISO 5000, f/2, 24mm) és sajnos leállt követőmechanikával. A markáns párát sajnos nem heverte ki aznap, de a fő rendszer maradéktalanul teljesítette a küldetést. Szinte minden meteort megfogott ami abba a látómezőbe esett.” – írta Schmall Rafael a zselickisfaludi táborban készült fenti képéről. A kép felső részében jól kivehető az Androméda-köd, valamint a rajtagok pályáit visszafelé meghosszabbítva jól látszik, hogy a radiáns az Ikerhalmaz alatt van. Érdemes megkeresni a Per és Cas csillagképeket a képen. A kép jobb alsó sarkában a Fiastyúk látszik.

A Perseidák radiánsa augusztusi estéken kora este még alacsonyan van, éjfél felé emelkedik észrevehetőbb magasságokba, és hajnalban delel. Tehát éjfél után több Perseidát láthatunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyon fényes (-9-nél fényesebb) tűzgömbök vagy kora este, 10 óra előtt, vagy a hajnali szürkületben jönnek a Per-ektől; az éjszaka folyamán azonban bármikor láthatunk -4, -5, -6, vagy akár -7-es tűzgömböt is. Ez azonban nem zárja ki, hogy egy nagyobb fényességű bármikor érkezzen az éjszaka folyamán. Legjobb tehát egész éjjel fenn lenni és figyelni, de ha valaki nehezebben bírja az éjszakát, akkor az javasolható neki, hogy kora este aludjon egyet, állítsa be az ébresztőórát, és éjfél után kezdje el a megfigyelést.

A legtöbb rajtag a radiánstól 40°-ra tűnik fel (referencia ehhez az állításhoz itt, VEGA 101. 11-12. oldal, 2014). Emiatt a legtöbb Per hajnali kettő előtt a zenitben, az And-Peg csillagképek határán, a Göncölszekér “jobb” oldalán, hajnalban pedig az Auriga-Taurus határon tűnik fel.

2017-ben a telehold utáni erős holdfázis fog zavarni, de 2018-ban tökéletes megfigyelési körülmények várnak majd minket a PER-ek észlelésére, ha az időjárás is úgy akarja.

2017-ben a 73%-os, nagyon nagy Hold 22:36 NYISZ (nyári időszámítás)-kor kel fel, és hajnali 04:19-kor delel. Mivel az észlelés 21:30 körültől kezdhető, gyakorlatilag egész éjszaka zavarni fog a Hold. Ekkor halvány meteorok észlelésére nincs esély, de akár vizuálisan, akár fotografikusan a fényes tűzgömböket fel lehet jegyezni/megörökíteni. Mivel a halvány meteorok hiányozni fognak, jó, ha 10 percenként lehet majd egy meteort látni átlagos észlelőhelyről – a Hold miatt. Azért is kellemetlen a nagy holdfázis, mert 2017-re 150-es ZHR-t várnak, nagyobbat a szokottnál, de a halvány meteorok hiánya miatt ebből nem sokat érzékelünk (a rádiós módszer vagy radarok segíthetnek ebben, lásd lentebb).

Az az egyik facebookos amatőrcsillagász csoportban adott tanács, hogy egy esernyővel takarjuk ki a Holdat, fordítsunk hátat neki, vajmi keveset ér. Talán inkább árt – nem tudom. Ugyan ezzel a megoldással a Hold közvetlen zavaró fényét kizárjuk a szemünkből, és ezzel kissé jobb lesz a szemünk érzékenysége, de a halovány meteorokat nem azért nem látjuk, mert a Hold belesüt a szemünkbe, hanem mert a Hold fénye szóródva a légkörön – amit esernyővel sem lehet kizárni, hiszen mindenütt ott van, ahová nézünk – lecsökkenti a meteorok és a csillagok, valamint az ég közötti kontrasztot, és ezért látunk kevesebb meteort és csillagot. Látott már valaki több csillagot esernyővel eltakarva a Holdat az égen? Ugye, hogy nem. Ugyanakkor az esernyő jól eltakarja akár az ég felét, jobb esetben harmadát, ahol így nem fogjuk észrevenni a tűzgömböket. Pedig sok észlelő még akkor is odafordul a nagyon fényes tűzgömbökért, ha a háta mögött vagy oldalt tűnik fel, mert látja őket a szeme sarkából vagy a talaj/ég világosodását érzékeli. Ha azonban a szemed sarkát kitakarod egy esernyővel, annyi a tűzgömb megpillantásának, sőt, akadályoz az esernyő a megfordulásban, a fejed hirtelen – tizedmásodperc alatti – odakapásában…

2018-ban viszont a maximum éjszakáján csak 3%-os Hold lesz, ami 21:02 NYISZ-kor már le is nyugszik, tehát praktikusan nem is fogjuk látni a Holdat akkor. 2018-ban, az időjárástól függően, nagyon szép PER-maximumot láthatunk. Ezért is szervezzük a 2018. évi VCSE-tábort aug. 10-18. közöttre. 2018-ra azonban csak normális, 110-es ZHR-t várnak.

2017-ben aug. 12/13-a éjszakájára várjuk a legtöbb meteort, de aug. 13/14-én is még szép hullás (és kisebb Hold) lesz. 2018-ban aug. 12-én 22 óra NYISZ-től 13-a délelőtt 10 óra NYISZ-ig fog érkezni a legtöbb meteor.

A Holdra megadott időadatok Zalaegerszegre vonatkoznak, Magyarország más részein ennél fél órával korábbi időpontok is előfordulhatnak.

Meteorokat borult, felhős időjárásban szabad szemmel, videósan és fotografikusan nem lehet megörökíteni, ekkor nem láthatunk hullócsillagokat (pláne nem, ha esik és havazik is hozzá, akkor a rendkívül fényes tűzgömbök fénye sem hatol át a felhőkön). Ilyen felhős, borult égen, sőt nappal is működik a rádiós módszer, amivel ekkor is lehet detektálni a meteorokat. A rádiós módszerről és eredményeiről itt lehet olvasni Tepliczky Istvántól.

A meteorok ioncsatornái – amit mi hullócsillagként látunk – visszaverik a radarhullámokat, ezért a meteorok radarral is észlelhetők, éjjel-nappal és akár borús, felhős, esős időben is. A kanadai CMOR meteorradar oldalán is nyomon lehet követni az aktivitást, ha valaki nem saját szemével akarja látni (de valójában a saját észlelés több, jobb, nagyobb élményt és mélyebb ismereteket ad, tehát mindenkit biztatunk, hogy derült idő esetén, a Hold ellenére is menjen ki az ég alá – én fogok!). A CMOR oldala itt érhető el.

Jó megfigyelést és derült eget kívánunk! Megfigyelési beszámolóitokat a vcse@vcse.hu címre, vagy a Tűzgömbök Világa blogra várjuk.

A cikkben külön nem jelölt, felhasznált források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Comet_Swift%E2%80%93Tuttle

J. Rendtel: Meteor Shower Workbook 2014, kiadja: IMO

https://en.wikipedia.org/wiki/Perseids

Gary Kronk: Meteor Showers Online

IMO Meteor Shower Calendar 2017, 2018 (az IMO oldalán online elérhető, én a nyomtatott verzióból dolgoztam)

Jegyzetek:

1 A ZHR az angol Zenithal Hourly Rate kifejezés, magyarul zenitre redukált óránkénti darabszám rövidítése. A ZHR-t meteor (darab)/órában mérjük. A ZHR egy idealizált mérőszám, ami megadja, hogy egy tökéletes észlelő, aki az egész horizont feletti égboltot belátja (tehát a háta mögé is lát), az egész égen hány darab meteort látna egy óra alatt 6,5-es határmagnitúdójú égen, ha a radiáns a zenitben lenne és nem lenne kitakarás fák, épületek, domborzat által. A valóságban ilyen ideális megfigyelési körülmények nincsenek, ezért az észlelt meteorszám kisebb.

Nagyon komoly dolgozatokat kaptunk idén, nagyon magas színvonalúak voltak, és ezért igen sokat töprengtünk a vezetésben, mi is legyen a Vega Csillagászati Egyesület 2017. évi ifjúsági cikkírói pályázatának végeredménye. Végül a bírálók a következő eredményt állapították meg:

I. helyezést ért el Orosz Tímea Irány a galaxisok közepe! – Fekete lyukak nyomában c. írása. (SZTE I. éves vegyész doktorandusz). Jutalma 15 000.- Ft, és, ha elfogadja, egyéves VCSE-tagság.

II. helyezést ért el Szűcs Mátyás WASP-69 exobolygó c. írása. (Puskás T. 14. évfolyam). Jutalma 10 000.- Ft, és, ha elfogadja, egyéves VCSE-tagság.

III. helyezést ért el Szarka Bence tagtársunk Lehet-e élet a Naprendszer holdjain? c. írása. (Gyermekház Gimnázium). Jutalma 5 000.- Ft és jövőre nem kell VCSE-tagdíjat fizetnie.

(Az első két helyezett nem a VCSE tagja – de reméljük, azok lesznek! 🙂 )

A nagyon magas szintű cikkek miatt idén dicséreteket is kiosztunk a legjobbaknak.

Dicséretben részesítjük tehát:

Hodos Katinka tagtársunk Gyorsulva táguló Univerzum c.,

Nagy Felícián tagtársunknak (Pattantyús Á. Gimnázium) #Csorna #Csillagok c.,

Haluska Mirabel (Vajda P. Evangélikus Gimnázium) Vesta kisbolygó c.,

Kelemen Péter (BME) Naprendszerünk holdjai. Lehet-e élet naprendszerünkön belül? c.

írását. Jutalmuk a dicséreten kívül egyéves VCSE-tagság, ha elfogadják, illetve a nyári tábori részvételből is kedvezményt kapnak, ha jönnek az idei VCSE-táborba: a normál jelentkezési időszaknak megfelelő árból adott 5 000.- Ft kedvezményt vehetnek még igénybe.

Benyomásunk az, hogy nagyon magas szintű volt mindegyik írás, de nem túl magas: kiváló ismeretterjesztő cikk lesz mindegyik kisebb-nagyobb (inkább apró) szerkesztés után a VEGA-ban. Nagyon szépen köszönjük nekik, hogy pályáztak, hogy vállalták a megmérettetést. Igazából nagyon nehéz feladat elé állították a bírálókat, néha nüansznyi faktor döntött a helyezésen.

Kategória-archívum: Egyéb

Földközelben a (3122) Florence-kisbolygó 2017. szept. 1-én

Androméda-köd fotografikus észlelése – Ágoston Zsolt

Holdfogyatkozás megfigyelése 2017. augusztus 7-én – Ágoston Zsolt, Csizmadia Ákos, Fábián Kálmán, Mikics Károly, Schmall Rafael, Zelkó Zoltán

Perseida-maximum sok hullócsillaggal augusztusban – Csizmadia Szilárd

A VCSE 2017. évi ifjúsági cikkírói pályázatának eredménye