2022. január 6-án, 7-én és 8-án, Zalaegerszeg Kertváros részén, az erkélyemre kitelepülve készítettem a felvételt. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420 mm-es ED refraktorral, ASI294MM hűtött monokróm csillagászati kamerával, 0,85x-ös reduktor-flattenerrel és Optolong Ha-S-O szűrővel készült, 3X30×240 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
2022. február 9-én, Zalaegerszeg Jánkahegy nevű részén készítettem a felvételt az NGC 2359 katalógusszámú “Thor sisakjának”, “Nyuszi-ködnek” és “Kacsa-ködnek” is nevezett emissziós ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 2x40x150 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
VCSE – NGC 2359 (Thor sisakja-köd) – Ágoston Zsolt
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén és oxigén szűrők segítségével. A hidrogén szűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket és zöldet, így a kapott felvétel a valós színeket adja vissza.
Egyes nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai elpusztítják a csillagukhoz közel keringő bolygókat. Ugyanakkor a szupernóva-robbanásban kidobott anyagból új bolygók is születhetnek (halál utáni bolygók (ang. after-death planets) vagy második generációs bolygók).
Hasonlóképpen születhet új hold egy már elpusztult, korábbi hold maradványaiból. Lehetséges, hogy a Cassini űrszonda egyes képein éppen ennek nyomait láthatjuk, bár magát a holdat nem.
VCSE – A lehetséges születőben lévő új szaturnuszhold keltette sűrűsödés és a Prometheus nevű szaturnuszhold a Cassini felvételén – Forrás: NASA/JPL
19. századi elméleti számolásokból (Maxwell, 1859) tudjuk már és spektroszkópiai mérésekből (Keeler, 1895) bizonyíték is lett rá, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere apró, a mikrométerestől a méteresig, esetleg a nagyobb átmérőjű tartományba eső törmelékből áll. A Szaturnuszt meglátogató űrszondák képei ezt megerősítették. A törmelék úgy keletkezett, hogy az árapályerők és/vagy gravitációs perturbációk hatására egy vagy több szaturnuszhold túl közel került a Szaturnusz ún. Roche-határához, és az árapályerők darabokra tépték. A darabok törmelékként folytatják útjukat, és közel körpályára állva a Szaturnusz körül létrehozták a szinte mindenkit lenyűgőző szép gyűrűrendszert.
VCSE – A Gassendi-kráter és környéke – Schmall Rafael felvétele
A Gassendi-kráter a Holdon 110 km átmérőjű, mely a Mare Humorum északi oldalán keletkezett. Nagyobb holdfázisnál tökéletes célpont a távcsöves bemutatóknak. A felvételen 1 km-es részleteket is sikerült megtalálni. Nagyon jó hangulatú volt az éjszaka egészen 21 óráig, amikor erős szél támadt. Dérnek, párának nem volt helye és olyan erővel világított a Hold, hogy alig lehetett ránézni direktben.
Megérkeztek a felhők, de a felhőréseken át azt az alkalmat vártam, amikor a fényes holdsarlót eltakarja a felhő, de az árnyékosat még nem. Így a részletek egy képből is előbújhatnak. Felhők nélkül fotózva lett volna a legjobb a vékony holdsarló, ám akkora dinamikatartománya nincs a fényképezőgépnek, hogy egy képből meg lehessen oldani.
Ha már jöttek a felhők, akkor egy ilyen sejtelmes holdsarló képe volt a cél. Távcső: SkyWatcher BD 120/900 ED APO Időpont: 2022. február 4. 17:35 KözEI tájban Helyszín: Zselici Csillagpark Átlátszóság: 2 Nyugodtság: 5 Kamera: Canon EOS 6D Mechanika: SkyWatcher EQ5-GOTO Expozíciós adatok: 1×10 sec RGB, ISO400, f/7,5
