Az APOD mai felvétele a Taurus Molekuláris Felhőt, a Földünkhöz legközelebb lévő csillagkeletkezési régiót ábrázolja.
VCSE – Mai kép – Sötét felhők: sötétködök
A mozaik felvételt Scott Rosen készítette. A 43,3 óra összexpozíciós idejű mozaik képen a LDN 1495, vdb27, Cederblad 30 és az LBN777 objektumok találhatók.
Mik ezek a molekulafelhők?
Ezek az óriás molekuláris felhők porból és molekuláris gázokból állnak, sűrűségük átlagosan 100-1000 db részecske köbcentiméterenként. Anyaguk sötét, nem túl sűrű és hideg is. Gravitációs egyensúlyukat azonban külső hatásra könnyen elvesztik, ilyenkor anyaguk egyre jobban összesűrűsödik. Az egyre sűrűsödő – és ezáltal melegedő – anyagból csomók alakulnak, úgynevezett Bok-globulák keletkeznek, melyekben végül csillagok – és azok bolygóik – születnek. Ezen folyamatokat az infravörös csillagászat kutatja.
A Taurus Molekuláris Felhő a hozzánk egyik legközelebbi ilyen képződmény, átlagos távolsága kb. 400 fényév. Mivel eltakarják a mögöttök lévő objektumok – csillagok, világító ködök – fényét, sötétködöknek is nevezik őket.
Sokadik részleges napfogyatkozásom volt ez a mostani (nem számoltam össze, hányat éltem át eddig, de az elsőt 1982-ben láttam, egy közösen, VCSE-ileg észlelt 1996-os is élmény volt, és még néhány), de még mindig tetszik 🙂 Innen Berlinből kb. 74%-osat lehetett látni, ami jóval nagyobb fogyatkozás, mint az a hatvanegynéhány százalékos, amit Ti láthattatok Magyarországról, ezért az élményeket érdemes összehasonlítani.
A megfigyeléshez napszűrő fóliával ellátott 7×50-es binokulárt használtam, illetve szabad szemmel is végeztem megfigyelést, szintén fóliaszűrőn keresztül.
A megfigyelés helye Berlin délkeleti részén lévő munkahelyem dolgozószobája volt, aminek ablakából jól látszódott a fogyatkozás, illetve el kellett mennem közben egy meetingre, de annak helyéül szolgáló terem ablakából is látszódott a fogyatkozás, gyakran kinéztünk. (Az intézetünk tetején pedig 25 cm-essel folyt a bemutató, de csak belepillantottam, aztán mentem a dolgomra.)
9:37-kor kezdtem a megfigyelést, ekkor már erősen előrehaladott volt a jelenség. A dolgozószobámban végeztem hőmérsékletmérést is:
09:57: 28°C
10:37: 27°C
10:42: 26,5°C
10:46: 26,2°C
(Berlinben 10:48-kor volt a maximális fázis.)
12:00: 28°C (Berlinben 11:56-kor ért véget a jelenség)
Ez nem a külső hőmérséklet (hűvös van kinn!), hanem a szóbankbeli!
Sok mérést nem tudtam csinálni, mert közben dolgoztam…
Egyéb megfigyelések:
Érezhetőn és határozottan lehűlt a levegő odakinn (a tetőn vettem észre ahhoz képest, ami munkába menetelkor, 9 óra körül volt). De lehűlt a dolgozószobánkban is kb. 1,8 fokot! Nem tudok róla, hogy valaki épületen belül mérte-e már a napfogyatkozás alatta hőmérsékletet (a szabadban sokan), úgyhogy ez egyedi mérés szerintem 🙂
Érezhetően és határozottan sötétebb lett a maximális fázis előtt és alatt, de utána gyorsan kivilágosodott (gondolom, a Nap is magasabbra hágott az égen, ezért éreztem hosszabbnak a sötétség időtartamát hosszabbnak a maximális fázis előtt, mint után). Kb. olyan sötét volt, mint télen kb. fél háromkor, másfél órával napnyugta előtt, amikor kis köd is rásegít a téli borongós nappalokra. Homályos, barnás-narancsos lett a táj, a napfény színe.
Kb. 10:20-tól éreztem sötétebbnek a nappali fényt, és ez az érzés kb. 11.05-ig tartott. (Maximum itt 10:48-kor volt.) Maximum előtt 28 percig és maximum után 17 percig tartott az érzés kb.
Volt egy humoros jelenet is: 11:26-kor (38 perccel maximum után) a DLR automatikus redőnyei elkezdtek leereszkedni, hogy elfogják a fényt az ablakok előttről – eszerint az automata fényérzékelőnek ekkor lett túl fényes, de a fogyatkozás kissé még tartott (még 30 percig :-))
A látvány kellemes volt a 7×50-es B-ben, mintha egy napfolt látszódott is volna az érzékelhetőség határán. Éles kép esetén egy-két holdkitüremkedést is láttam, de elég nyugtalan itt a légkör.
Bíró Zsófia képes beszámolója:
VCSE – Bíró Zsófia képes beszámolója. A megfigyelés Budapestről történt.Bal oldali kép+folt: 66/400 Equinox ED Apo, iso:200, 1/4000 sorozat: 300mm (teleobjektív) iso:1000, 1/4000, f:16
VCSE – Bíró Zsófia rajza egy tésztaszűrővel készült “camera obscura”-jellegű felvételre ráhelyezve.
Bánfalvi Péter beszámolója Teskándról:
Kedves Barátaim!
Egy sikeres, sok érdeklődőt, számos sajtóst és több amatőrcsillagász tagtársunkat vonzott ma a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvara. (A két általam ismert zalai bemutató egyike.)
A nyilvánosra meghirdetett napfogyatkozás bemutatón közel 300 iskolás, 30 óvodás és kb. 50-60 felnőtt érdeklődő jelent meg.
Köszönet egyesületünk tagjainak, akik a műszereiket is magukkal hozva segítették a bemutatót. Név és műszer szerint:
Cseh Ferenc, aki a TIT 100/1000 refraktorát kezelte, amivel kivetítéssel mutatta a jelenséget
Jandó Attila és Dániel, 150/750 Newton-rendszerű reflektor objektívszűrővel
Németh Ferenc 50/360 refraktor kivetítéssel
Schmall Raffael 150/750 Newton-reflektor objektív szűrővel
Horváth István 70/900 refraktor objektívszűrővel
Jómagam a TIT 127/1500 MC reflektorral objektívszűrővel.
Nagyon sokan hoztak magukkal fényképezőgépet és szűrő üveget és fóliás szemüveget.
Az égbolt teljesen tiszta. A hőmérséklet látványosan lecsökkent, feltámadt a légáramlás (szellő) és érzékelhető volt a táj megvilágítottságán a fakó fénycsökkenés.
Jelentős volt a sajtó érdeklődése is: HírTV, Zalai Hírlap, Zalaegerszegi VTV jött el.
A Zalai Hírlap tudósítása szóban, képben és videóban itt található. Apró elírás, de gyakorlati jelentősége legfeljebb az óvodások számára van: a következő hazánkból megfigyelhető teljes fogyatkozás nem 2083-ban, hanem 2081-ben lesz. Nem merlek hívni benneteket akkorra Teskándra, mert hátha nem leszek ott.
Köszönöm valamennyi tagtársam segítségét, jó csapatmunka volt!
Barátsággal és nagy lelkesedéssel üdvözlök minden olvasót!
Schmall Rafael képes beszámolója Teskándról:
Sziasztok!
A napfogyatkozást Teskándon észleltük. Jómagam egy 150/750-es newtonnal, István pedig egy 70/900-as refraktorral támogattuk az iskola közönségét. Ez egyben jó helyzet volt arra, hogy találkozzunk a tagtársakkal, régi ismerősökkel. Aznap délután 5 óráig egyszerűen lezártam az internetet, gyakorlatilag elérhetetlen voltam, csakis a napfogyatkozás volt a lényeg, és az azt követő információfeldolgozás, noha arra napokat kellett várni.
A napfogyatkozásnál leginkább az árnyékok viselkedését figyeltem meg, a többi időm a távcső állítására, “vendégfotózásra” saját fotókra ment el. Sokan jöttek cserélhető objektíves géppel, így már eleve ottvolt a távcsövem mint objektív, ez véleményem szerint nagy segítség volt a többieknek.
Sikerült észlelnem egy napfolt eltűnését a holdkorong előtt, illetve a holdkráterek, hegyvonulatok is jól láthatóak voltak a frissen kollimált távcsőben.
A hőmérséklet csökkenés érezhető volt a maximumkor, az árnyékok látványosan kicsorbultak, azok szélei élesebbek lettek a nap “sarló” alakja miatt. Az égbolt nem a megszokott volt a maximum időszakában, illetve déli irányba is kényelmesebb volt nézni, nem vakított annyira a nap.
Kétféle képet készítettem ami teljesen megfelelt a várakozásaimnak. Az egyik a klasszikus sarló a Hold hegyvonulataival, a második egy stackelt timelapse aminél a napfogyatkozás égi útját örökítettem meg. Az alapképnél köszönettel tartozok Ferenc tagtársunknak aki egy gyönyörű helyszínhez vezetett minket.
Remélem, hogy az utóbbi templomos kép esetében nemcsak nappalit láttok tőlem. Ez majd eldől a hónap folyamán.
Gratulálok minden résztvevőnek, sikeres észlelőnek és nagyon örülök hogy emberek tucatjai nézhettek, fotózhattak bele a távcsövekbe. (ráadásul megnőtt az igény a távcsövek iránt – egyre többen szeretnének vásárolni ilyeneket, ha csak az internetet nézem.)
VCSE – Schmall Rafael képes beszámolója Teskándról
VCSE – Schmall Rafael képes beszámolója Teskándról
Csatlakozom képekkel és élménybeszámolóval hozzátok. Az észlelésre már hetekkel korábban készültünk Danival. Megvettük az adaptert a fotózáshoz és beszereztük a napnéző szemüvegeket is (köszönet Zelkó Zolinak aki vállalta a logisztikai részeket), melyek mint később kiderült nagy sikert arattak a gyerekek körében.
Aztán eljött a reggel: távcső, fényképező, hőmérő elpakolás, és indulás Teskándra.
9 óra körül érkeztünk, Péter éppen az előkészületeknél tartott pár fiú társaságában. Aztán sorban jöttek Rafiék, Feri, és egyre többen Zalaegerszegről, Teskándról.
Az észlelést 150/750 Newtonnal végeztük. A 25-ös okulárral az egész jelenséget követhettük a látómezőben, de a 7,7-es mutatta meg igazán a Hold hegyláncait.
A fotókhoz EOS600D volt segítségünkre, na meg Rafi aki beállította, hogy napfoltot is tudjunk fényképezni. Sajnos a napfolt takarását nem sikerült fotózni, inkább az élőképre koncentráltunk.Kezdetben szorgalmasan írtam a hőmérsékletet de aztán, ahogy nőtt az érdeklődők száma, úgy repült az idő, és lazábbra sikerült az adatrögzítés. A méréshez egy nem kalibrált háztartási digitális hőmérőt használtam, de úgy vélem, hogy a különbséget így is jól mutatja. A kezdeti hűvös idő után gyorsan melegedett a levegő levettük a kabátot, majd jött a Hold és a 60%-os fedésnél érezhető volt, hogy hidegebb lett. Végül ahogy csökkent a fedés rohamosan nőtt újra a hőmérséklet is.
Talán a képek is visszaadják a hangulatot amit a sok érdeklődő, és teskándi diák teremtett meg jelenlétével, kérdéseivel. Már ezért megérte ide jönni.
Köszönet Péternek a szervezésért és minden résztvevőnek az élményért.
VCSE – Jandó Dániel képes beszámolója
Dr. Hegedűs Tibor beszámolója:
VCSE – Dr. Hegedűs Tibor képes beszámolója
Egy kép az én produktumomról: Békéscsaba, Megyei Műv. Közp előtt, egy híd lejárójánál. Ez már a vége felé volt. Háttérben szürke dzsekiben egy alkalmi segítőm, egy csabai amatőr (korábban MCSE tag, komoly távcsőarzenállal, most megígértettem vele, hogy visszalép az MCSE-be… A csabai mérlegem: kb. 300-350 ember (és emberke), és előző nap 3 környező faluban 100+45+25.
Üdv a tagságnak: Hege
Csizmadia Ákos beszámolója:
Munkahelyemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H épületének 3. emeletén (Budapest, Dunához közel a budai oldalon) kísértük figyelemmel a kollégákkal a részleges napfogyatkozást. Két könyvből raktam össze az egyszerű “vetítőállványt”, s papír és lyukas kartonlap segítségével, kivetítéssel kényelmesen nyomon tudtuk követni a Nap-kifli létrejöttét majd visszakerekedését. Mivel épületben voltunk egy ablak mellett, a hőmérséklet-ingadozásról nem igazán mondhattunk semmit, de öten határozottan észlelték a világosság csökkenését (a maximum környékén, amikor heten voltunk jelen; összesen 19 résztvevőnk volt), és hogy opálossá, áttetszővé válik a táj. Szabad szemmel is észleltem néhány pillanatig a jelenséget, és volt, aki követett is ebben: így is határozottan észlelhető volt egy ív mentén a napkorong hiányossága.
Tudok arról, hogy volt, aki egyszerű kivetítéses módszeremet átvéve az éppen közelgő egyetemi előadásán szintén megmutatta a jelenséget, így még többen részesülhettek az élményben.
Egyik résztvevőnk az Odüsszeia egy részletét olvasta fel a jelenség alatt, amely valószínűleg egy Kr. e. 1178-ban bekövetkezett napfogyatkozást örökített meg.
Több on-line közvetítésre is ránéztünk közben.
Feleségem, Földesy Judit Gödön szintén észrevette a maximum időpontja környékén, hogy sötétebb lett, és máskor nem látható módon derengett a táj.
Csizmadia Ákos
Viola Ernő beszámolója:
Csurgóról jelentkezem újabb adatokkal-képekkel. Egy “egész iskolát”sikerült megmozgatnom, (kb. 250 érdeklődő diák és kb. 8 tanár) annak ellenére, hogy ugyanezen a napon délután kezdődött egy országos tudományos diákkonferencia az iskolánkban.
VCSE – Viola Ernő képes beszámolójaVCSE – Viola Ernő képes beszámolója
VCSE – Viola Ernő képes beszámolójaVCSE – Viola Ernő képes beszámolója
Néhány lelkes tanár is jelen volt és segített a bemutatásban. Az igazgató úr a reggeli áhítat után megengedte, hogy hirdessem a jelenség lényegét és ő is ráerősített, hogy miért nem szabad a Napba nézni.
A délelőtt folyamán az osztályok egymás után érkeztek az iskola előtti parkba, hogy gyönyörködjenek a látványban. Utoljára az alsó tagozatos kicsik örömmel és ámulattal csodálkoztak el a látottakon.
Többen próbálták a mobiljukkal lefényképezni a jelenséget, ezekből még nem kaptam. Ha használható képpel rendelkezem, mindenképpen átküldöm majd ezeket. A nagyok szűrős szemüvegeket és egy hegesztőpajzs üveget is kaptak, majd a távcsövemben nézhették meg a jelenséget. (Távcső adatai: 114/500-as Goto Sky-Watcher).
Az “ügyesebb” tanárok többször is visszahozták a gyerekeket az órákról, hogy több fázist is nyomon követhessenek. A látható fényjelenségre is felhívtuk a figyelmet. Az enyhe derengés valóban látszott a környezetben. A csend, amit a teljeskor tapasztaltunk 1999-ben, nem következett be. A parkban lévő varjak nem reagáltak semmilyen módon most.
Az igazgató úr is készített néhány képet az iskola honlapjára fel is tette.
A fogyatkozást Tepivel élőben közvetítettük a Gallileo Webcast oldalán, csak menet közben csináltam pár képet külön is.
Távcső 80/600 SW apo + Herschel prizma + 1,5x barlow + Canon 1000D primer fókuszban.
+ 1 tészta szűrős kép, + egy kép az élő közvetítésből lementve H-alfában
VCSE – Jónás Károly képes beszámolója
VCSE – Jónás Károly képes beszámolója
VCSE – Jónás Károly képes beszámolója
VCSE – Jónás Károly képes beszámolója
VCSE – Jónás Károly képes beszámolójaVCSE – Jónás Károly képes beszámolója
VCSE – Jónás Károly képes beszámolója
Bognár Tamás képes beszámolója:
Zákánytelepi Általános iskolában egy 120/1000 speciálisan átalakított newton rendszerű távcsővel figyelték meg az érdeklődő gyerekek és pedagógusok a fogyatkozást. A bemutatót Csertán János az iskola igazgató helyettese és fizika tanára tartotta. A távcső pontos használatát a fogyatkozást megelőző napon megmutattam. A fogyatkozás napján még volt egy gyors technikai jellegű telefonos konzultációnk. A fényképeket Csák Tibor az iskola igazgató készítette.
bemutató igen sikeres volt az általános iskola 135 tanulója a tanárok és a teljes személyzet megtekintette a fogyatkozást. Az óvodásokat is elhozták, hogy megtekinthessék a jelenséget. A napfogyatkozás, a távcsöves bemutató nagy sikert aratott.
VCSE – Bognár Tamás képes beszámolójaVCSE – Bognár Tamás képes beszámolójaVCSE – Bognár Tamás képes beszámolójaVCSE – Bognár Tamás képes beszámolójaVCSE – Bognár Tamás képes beszámolójaVCSE – Bognár Tamás képes beszámolója
Mikics Károly képes beszámolója:
Megfigyelés helyszine Nagykutas
Résztvevők:
Mikics Eszter
Mikics Károlyné
Mikics Károly
Nem találtam meg a régi napszűrőmet, ezért Hegyhátsálról kaptam 10×10 cm fóliát , amit beleragasztottam a tubus sapkába.
Megfigyeléshez használt eszközök : 200/1000 newton rendszerű távcső, Canon EOS 450d primer fókuszban,valamint előkerült 1 db napfogyatkozás néző szemüveg 1999-ről, napszemüveg, és egy leharcolt hegesztőpajzs 🙂
Technikaki okok miatt a kezdésről lemaradtunk.
Pompás derült az ég, viszonylag hűvös.Kipakoltuk a felszerelést, beállítottunk mindent,ahogy illik. Közbe rá-rá néztünk a napra, így is szép volt. Mindenkinek a hegesztő üvegen keresztüli zöldes-sárga színárnyalatot mutató Nap tetszett a legjobban.
Nem sikerült olyan jól a fókuszálás a fényképezőn keresztül – ezt még gyakorolni kell.
1 nagyobb napfoltot sikerült megfigyelni.
Készültek közben a fotók, valamint határozottan észre lehetett venni a hőmérséklet esését maximumkor, és az enyhe szürkülést.
VCSE – Mikics Károly képes beszámolója
VCSE – Mikics Károly képes beszámolójaVCSE – Mikics Károly képes beszámolója
Beugrott egy furcsa érzés -egy röpke pillanatra világvége hangulat uralkodott el rajtam.
Raktunk ki digitális hőmérőt (nem hitelesített), időpontokat nem néztem, csak néha feljegyeztem az értékeket:
12.6 °C, 11.2 °C, 10.8 °C , 10.6 °C , 10.4 °C, 12.6 °C, 13.8 °C ,
Házi állatok viselkedésén nem tapasztaltunk különösebb változást a fogyatkozás ideje alatt.
Látva a sok érdekességet, amit megosztotok egymással, én is küldök két észlelést. Az egyik a március 20-i napfogyatkozás, amit Pécsett észleltük gyönyörű, derült ég mellett.
A műszer az a 250/1200-as Skywatcher reflektor volt, amit Szilárdnak jeleztem, hogy elviszem az április 11/12-i észlelőhétvégére is. A fényképezőgépet 1 perces időközre állítottuk be, így kb. 120 kép készült. A mellékelt észlelőlapon ezek közül az 5 perces időközökkel készült képek vannak fent sorrendben. Készítettem egy videót is, ami valamennyi képet tartalmazza, Szilárd azt írta, hogy felteszi majd a Youtube csatornára. Sajnos a pólusraállást nem finomítottam, ezért a követés hagy kívánnivalót maga után és nem volt időm a képeket fedésbe hozni sem.
Egy napfoltot sikerült megfigyelni, számomra érdekes volt ennek észrevehető elmozdulása a viszonylag rövid idő alatt.
VCSE – Kunsági-M. Sándor képes beszámolója
A hőmérséklet nálunk is számottevően csökkent, negyedóránként 9:00-től 12:00-ig rendre 12.2, 12.4, 11.4, 11.0, 11.0, 10.8, 11.2, 11.5, 12.4, 12.8, 13.0, 13.6, 14.0 C-fok volt, de a hőérzetünk ennél nagyobb visszaesést valószínűsített.
Fődi Andrásné – Czabán Samu Művelődési Ház Mira Csillagászati Szakkör képes beszámolója
Nagy igyekezettel készítettük elő a részleges napfogyatkozás észlelését a Czabán Samu Művelődési Ház Mira Csillagászati Szakkör tanulóival, melyet – a helyi hagyományok szerint – a Czabán Samu Általános Iskola felső tagozatának udvarán tartottunk.
Sajnos a szakkörösök közül sem lehetett jelen mindenki – a sok betegség miatti hiányzás három középiskolásunk távolmaradásához vezetett, akik közül ketten iskolájukban láttak egy kicsit a napfogyatkozásból -, de a felnőttek sem jöhettek el munkahelyükről, így munkatársaik is láthatták a várva várt jelenséget időnként. Az iskola felső tagozatos osztályai kaptak engedélyt egymás után beosztva az esemény megtekintésére, melyet többféle eszközzel tettünk érdekessé számukra: egy 50mm átmérőjű lencsés és egy 120mm átmérőjű tükrös távcsövünkhöz van napszűrőnk, ezeket szállítottuk át a Kiss György Csillagdából, új napfogyatkozás-néző szemüveggel, hegesztőpajzzsal, kivetítéssel nézhették meg a résztvevő osztályok, tanáraik és néhány felnőtt érdeklődő a fogyatkozó, majd újra növekvő Napot.
Ezek mellett még egy réges-régi makettel elmagyaráztuk és szituációs játékkal is szemléltettük a fogyatkozás lényegét.
Az alsós szakkörösök átkísérését egy testvérpár szakkörös anyukája, a távcsöveket és a hegesztőpajzsot nagyobb szakkörösök – akik már gyakorlottak a távcsövek kezelésében, illetve a bemutatókon végzett munkában -, a napnéző szemüveg átadását, biztonságos használatának magyarázatát az óvodás szakköröseink apukája, a kivetítést (karton papírba kétszázas szöggel ütött lyukon át fehér papírra vetített napkép megjelenítését) két alsós szakkörös végezte, a szemléltetéseket, magyarázatokat én oldottam meg és mindenütt ott voltam, ahol kellett, de volt tanár kolléga is, aki besegített. Az osztályok jelenléte közti szünetekben a szakkörösök észleltek, fotóztak.
VCSE – Kunsági-M. Sándor képes beszámolója
VCSE – Kunsági-M. Sándor képes beszámolója
Minden résztvevő nagyon élvezte a többféle eszközzel való nézelődést, legtöbbjük ott szeretett volna maradni végig. A szakkörösök össze tudták hasonlítani a fényerőt, a hőmérsékletet, a kezdettől a napfogyatkozás végéig. Érzékelhetően lecsökkent a fényerő és a hőmérséklet, hűvös légmozgás keletkezett a fogyatkozás maximumára, de elég rövid ideig tartott, mégis nagy élmény volt észrevenni. Eredetileg terveztünk hőmérsékletmérést, de le kellett róla mondani a felnőtt és középiskolás szakkörösök hiánya miatt.
Utóbb kiderült, hogy településünkön több helyen is figyelték a napfogyatkozást időnként új napnéző szemüveggel, hegesztőszemüveggel – vagy otthon hegesztőpajzs segítségével – olyanok, akiknek munkája, vagy programja nem engedte meg, hogy eljöjjön az iskola udvarába. Mindezt nem egyedül tették, hanem akit érdekelt, azt is bevonták ez érdekes esemény megtekintésébe és már várják mindannyian a következő lehetőséget.
VCSE – Takács Lejla képes beszámolója
VCSE – Takács Lejla képes beszámolója
VCSE – Takács Lejla képes beszámolója
VCSE – Takács Lejla képes beszámolójaVCSE – Takács Lejla képes beszámolója
Két fényképcsoportot mellékelek a cikkhez, az egyiket Takács Lejla készítette digitális fényképezőgéppel, a másik adagot Sárkány Tamás 10. osztályos szakkörösünk fotózta okos-telefonjával.
Egy -2,7 mg-s meteor pályájának kiszámítására kértek minket. Normál esetben a -4 mg-nél halványabb meteorok pályaszámítását néhány hónappal a feltűnés után végezzük el, amikor már minden, havi bontású észlelési adat fel van töltve a meteoros adatbázisba (kezelője: Tepliczky István). Ilyen halványabb meteorokból havonta akár több száz, nagyobb rajok jelentkezése esetén akár ezres nagyságrendű pályát is lehet számolni, ezt tehát automatizáltuk, és a program néhány havonta frissíti az adatbázist. Ennyi meteor pályáját egyesével kiszámítani természetesen időpazarlás lenne. Ezeket a pályaszámításokat új rajok felfedezésére, a régebbről ismertek pályájának pontosítására használjuk, és velük a naprendszerbeli por eredetét és fejlődését tanulmányozzuk.
A -4 mg-nél fényesebb meteorok már tűzgömbnek számítanak, és ezek pályaszámítását rutinszerűen pár napon belül elvégezzük. Egy -8 mg-s meteorból már le is eshet valami, bár ehhez kedvező körülmények összejátszása kell (pl. nagyon kicsi meteorsebesség, hogy alacsonyra le tudjon jönni a meteoroid a légkörben). Egy -10 mg-s tűzgömbből már biztosan leesik valami, bár általában csak nagyon kicsi darab, amit nagyon nehéz megtalálni, és ezért ritkán indulnak neki megkeresni olyan bonyolult vidéken, mint Európa. Egy telehold-fényességű (-13 mg-s) tűzgömbből, különösen, ha hangrobbanás is kíséri, egészen biztosan leesik akkora darab, hogy könnyen megtalálható lenne, ha jó észlelések vannak a pályájáról, ezeket tehát a feltűnést követő pár órán belül részletes pályaszámításnak vetjük alá.
Mi az oka hát, hogy e -2,7 mg-s meteor pályáját mégis gyorsan kiszámoltuk? Egyfelől az, hogy barátaink nagyon kíváncsiak voltak rá, és ezt szeretnénk kielégíteni. Másfelől, kifejezetten jó észlelések születtek róla, három kamerán (HUPOL, HUSUL, HULUD1) rajta van teljes egészében a meteor. E három kamera adataiból 12 méter pontossággal tudtuk az észlelőtől való távolságot meghatározni! (Összehasonlításul: ez ritkán sikerül 100 méternél pontosabban.) Egy negyedik kamera adatait is megkaptuk, a HULUD3-ét, ez azonban nem látta a meteor teljes pályáját. Ezért kizártuk a további vizsgálatból, hogy csak a legszebb, legjobb észleléseket használhassuk.
A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A meteor a HULUD1-től 110 km-re tűnt fel, a HUPOL-tól 140 km-re, a HUSUL-tól pedig 150 km-re (kerekített, közepes távolságok). 63 km-es pályáját alégkörben 57,4 +/- 0,3 km/sec sebességgel futotta be, tehát kicsivel több, mint 1 másodpercig volt látható az égen. Vizuális megfigyelésről nincs tudomásunk. Földfelszínre vetített pályáját a mellékelt kép mutatja.
A meteor Magyarországtól északra tűnt fel, Szlovákia felett, Tugártól Zsember felé haladt. A földfelszín felett 113,7 +/- 1,4 km magasságban tűnt fel és 89,3 +/- 0,9 km magasságban hunyt ki.
A meteor magasságváltozásai a HULUD1 + HUPOL kamerapárosításból. Vízszintesen az idő van feltüntetve (23:17:00 UT-tól kezdve), függőlegesen pedig a földfelszín feletti magasság km-ben. Az elfordított négyzetek az egyes képkockákról lemért magasságokat tartalmazza, amiket folytonos vonallal is összekötöttünk. A három kamera képeiből hatféle párosítás volt képezhető, amiből három pár független, és ezek kombinációja (átlaga) adta a végeredményt és a hibát.
A meteor érdekes, kissé szokatlan sebességváltozásai a HULUD1 + HUSUL kamerapáros alapján. A végső sebességeket és sebességváltozásokat szintén az összes kamera összes lehetséges, független kombinálásával kaptuk meg.
A meteor naprendszerbeli pályájára utaló pályaelemel a következők voltak:
Elképzelhető, hogy a tűzgömb a 2012-ben felfedezett Alfa Corona Borealidák (ACB) rajhoz tartozik (ld. J. Greaves,http://adsabs.harvard.edu/abs/2012JIMO…40…16G A fenti kis táblázatocskában zárójelben álló számok éppen az ACB-raj közepes pályaelemeit jelentik. Mivel a meteorrajok a térben szétszóródnak idővel, a rajtagok pályája, és így pályaelemei természetszerűleg eltérnek az átlagostól. Ezt figyelembe véve, ez egy ACB-meteor volt. Az IAU MDC-ben csak 15 ACB-meteor pályáját ismerik.
A meteornak az egyik érdekessége tehát, hogy nemrég felismert, alig ismert rajból jött. Másik érdekessége a sebességváltozása. Kezdetben lassult, ahogy minden más normális meteor is teszi. Azután azonban a lassulás megállt, és a hullócsillag végén látható pukkanás árnyalatnyit ismét felgyorsította a meteort, amely kihunyásáig egyre gyorsulva mozgott. Mintha csak a meteor szerkezete többrétegű lett volna (nem pedig egyenletesen kitöltött, homogén), és a belsejére túl nagy erő, hő és nyomás hatott, ami felrobbantotta, amit pukkanásként láttunk. Ez azonban valószínűleg nem volt gömbszimmetrikus robbanás, lehet, hogy csak egyik irányba tört ki az anyag gejzírszerűen (közelítőleg hátrafelé), ami rakéta módjára felgyorsította a megmaradt testet, ami aztán elégett.
A meteor tömege 1-2 gramm lehetett csupán, fényességét sebességéből származó nagy mozgási energiája adta. Magasan hunyt ki, nem esett le belőle semmi, elégett odafenn.
Péntek este arra gondoltam, ki kellene próbálnom a 15cm-es (150/750) SN távcsövemet a bolygózó kamerával az Orion ködre. 12-13 mp-s képeket lőttem 1280×960 méretben, és folyamatosan. Előtte a Jupiteren állítottam élességet és összesen 42 képet lőttem. tizenhárom sötét képet is mellé. Azt hogy jó helyen vagyok a köd belsejében lévő feltűnő három csillag mutatta. Az első sorozat nem sikerült, mivel csak félig voltam benne a kamera képében… 🙂 aztán a másodikban sok volt a rögzítési idő, mert beégtek a belső részek, aztán a harmadik sorozat lett jó, ma is kimennék lőni mondjuk egy órát, hogy mennyivel lesz részletesebb a kép, de ez a szél esélytelenné tesz. Primer fókuszt alkalmaztam, vagyis nem használtam semmilyen nagyítást, ezzel a kamerával ekkora a látómező alapból. Ugyanezzel csináltam a VCSE távcsővel a Jupiter képeket is. A fekete fehér kamera hangulatos képet ad.A problémák a feldolgozásnál kezdődtek, mert a windows nem akarta elfogadni a videót (ami 42 képből állt), ezért ki kellett mentenem a videóból az ép képeket. Egy veszett el a 43. kép…Ezek után a deep sky stecker tudta a dolgát, de az IRIS is , csak ott nem vontam le a sötét képeket. A bolygókamera nem vallott kudarcot, csak hát sok kompromisszumra van szükség ha másra szeretném használni, mint amire való… Mondjuk, elég sokba kerül ahhoz képest, hogy “ne lehessen másra is” használni. A videó KOZEI 20.15 és 20.40 között készült el.
A meteor érdekes, kissé szokatlan sebességváltozásai a HULUD1 + HUSUL kamerapáros alapján. A végső sebességeket és sebességváltozásokat szintén az összes kamera összes lehetséges, független kombinálásával kaptuk meg.