A 2023. június 20-án koraeste, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Hajógerinc (Carina) csillagképben található NGC 3372 katalógusszámú Carina-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 51×120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO1600 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Címke archívum: asztrofotó
Az NGC 7293 Csiga-köd fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
A 2023. június 15-én, 16-án, 17-én és 22-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Vízöntő (Aquarius) csillagképben található, NGC 7293 katalógusszámú “Hélix-ködről”, vagy “Csiga-ködről”. Itthonról nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető, ott a zenitig emelkedik. A csillagászati sötét utolsó pár órájában fényképeztem négy éjszakán át, amikor minden más célpont már túl alacsonyan volt, de szerettem volna a napkeltéig hátralévő időt kihasználni. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, oxigénszűrővel 67×180 másodperc, illetve hidrogénszűrővel 46×180 másodperc objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
25 éves az ISS – H-alfa napfelvétel – Schmall Rafael
2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.
A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.
A Messier 7 (Ptolemaiosz-halmaz) fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt
A 2023. június 20-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Skorpió csillagképben található, Messier 7 katalógusszámú “Ptolemaiosz-halmazról”. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 61×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A halmaz a nevét Klaudiosz Ptolemaioszról, az ókori Egyiptomban élt matematikusról, geográfusról, és csillagászról kapta, aki először tett a csillaghalmazról írásos említést az időszámításunk szerinti második században. Itthonról csak nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont a zenitig emelkedett a legdélebbi Messier-objektum.
Szabadszemmel is észrevehető volt halovány pacaként a Tejút magja környékén: egy 15×50-es binokulár már csillagokra bontotta a halmazt, mely már ezzel a nagyítással is nagyon látványos volt.
A felvételen rögtön észrevehető a nyilthalmaz belsejében lévő mintegy 30 fényes, kék színben ragyogó csillag. A csillagok elrendeződése laza, közel négyzetes alakban. A belső csillagokat távolról további csillagok veszik körbe, ezek a felvétel szélein láthatóak. A halmaz hátterében a Tejút magjának számtalan csillaga látszik, ahogy sárgás fénnyel teljesen belepik a képet. A nyílthalmaz alatt még egy sötétköd is látszik (jelölése: B287).
A kép jobboldali szélén, a középtől felfelé egy sárgás, sűrű, kompakt csillagcsoport látszik. Ez az NGC 6453 jelű gombhalmaz, amely a Naprendszertől kb. 37 000 fényév távolságra található. 8′-es, 10 magnitúdós, így vizuálisan egy közepes méretű amatőrcsillagász távcsővel könnyen észlelhető már Magyarországról. Onnét nézve, ahonnan jobban a horizont fölé emelkedik, mint hazánkból, jóval kisebb távcső, akár egy 5 cm-es is elegendő sötét helyről. 1837. június 8-án fedezte fel a Fokvárosból észlelő John Herschel.
Ptolemaiosz felfedezése után csak 1654-ben tanulmányozták részletesebben, amikor Giovanni Battista Hodierna 30 csillagot számolt össze a halmazban. Charles Messier 1764 májusában felvette a katalógusába, annak hetedik tagjaként.
Összesen 80 csillagból áll, átmérője 25 fényév, 220 millió éves, kb. 1000 fényévre található tőlünk.
A Dél Keresztje és a Szeneszsák fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt
A 2023. június 17-én, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek a Dél Keresztje csillagképről, és a mellette elhelyezkedő Szeneszsák nevű sötétködről. A kép Skywatcher Star adventurer mechanikára rögzített Samyang 135 mm-es objektívvel és egy átalakított Canon 6D-vel készült, 65×90 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A Dél keresztje (Crux) a déli égbolt legkisebb, de talán leglátványosabb csillagépe. Nevét a négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, delta Crucis. Ausztrália és Új-Zéland zászlaján is szerepel a csillagkép, illetve évszázadokon át segítette a hajósokat a navigációban, mivel a kereszt hosszabb tengelye majdnem pontosan a déli égi pólusra mutat.
A kereszttől balra lent látható a Szeneszsák sötétköd, az égbolt egyik leglátványosabb, legnagyobb kiterjedésű sötétköde. 15×50-es binokulárral megfigyelve még látványosabb volt, ahogy a kisebb tintapacák szétszabdalták a sűrű csillagmezőt. Ez az átlátszatlan csillagközi porfelhő eltakarja a mögötte lévő csillagok fényét, így egy látszólag csillagmentes űrt képez a Tejút közepén.
A Dél Keresztjében még megfigyelhető néhány nyílthalmaz is: a kereszt alján, az Acrux fölött látható NGC 4349, a kereszt bal oldalán, a Mimosátol balra lent található NGC 4755 és a kereszt közepe felé elhelyezkedő NGC 4439 és NGC 4337. A felvétel jobb alsó sarkában még az IC 2944 katalógusszámú Futó Csirke-köd is észrevehető.