A 2023. június 20-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Skorpió csillagképben található, Messier 7 katalógusszámú “Ptolemaiosz-halmazról”. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 61×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.

A halmaz a nevét Klaudiosz Ptolemaioszról, az ókori Egyiptomban élt matematikusról, geográfusról, és csillagászról kapta, aki először tett a csillaghalmazról írásos említést az időszámításunk szerinti második században. Itthonról csak nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont a zenitig emelkedett a legdélebbi Messier-objektum.

Szabadszemmel is észrevehető volt halovány pacaként a Tejút magja környékén: egy 15×50-es binokulár már csillagokra bontotta a halmazt, mely már ezzel a nagyítással is nagyon látványos volt.

A felvételen rögtön észrevehető a nyilthalmaz belsejében lévő mintegy 30 fényes, kék színben ragyogó csillag. A csillagok elrendeződése laza, közel négyzetes alakban. A belső csillagokat távolról további csillagok veszik körbe, ezek a felvétel szélein láthatóak. A halmaz hátterében a Tejút magjának számtalan csillaga látszik, ahogy sárgás fénnyel teljesen belepik a képet. A nyílthalmaz alatt még egy sötétköd is látszik (jelölése: B287).

A kép jobboldali szélén, a középtől felfelé egy sárgás, sűrű, kompakt csillagcsoport látszik. Ez az NGC 6453 jelű gombhalmaz, amely a Naprendszertől kb. 37 000 fényév távolságra található. 8′-es, 10 magnitúdós, így vizuálisan egy közepes méretű amatőrcsillagász távcsővel könnyen észlelhető már Magyarországról. Onnét nézve, ahonnan jobban a horizont fölé emelkedik, mint hazánkból, jóval kisebb távcső, akár egy 5 cm-es is elegendő sötét helyről. 1837. június 8-án fedezte fel a Fokvárosból észlelő John Herschel.

Ptolemaiosz felfedezése után csak 1654-ben tanulmányozták részletesebben, amikor Giovanni Battista Hodierna 30 csillagot számolt össze a halmazban. Charles Messier 1764 májusában felvette a katalógusába, annak hetedik tagjaként.

Összesen 80 csillagból áll, átmérője 25 fényév, 220 millió éves, kb. 1000 fényévre található tőlünk.

Related posts:

Az NGC 7380 (Varázsló-köd) fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt Az NGC 6334 Macskatappancs-köd fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt Az NGC 5139 (Omega Centauri) gömbhalmaz fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt Az NGC 300 galaxis fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt A Grus-kvartett fotografikus megfigyelése Namíbiából – Ágoston Zsolt