Ajánlani szeretnék néhány objektumot júniusi csillagászati megfigyelésekhez.
A Nap június folyamán 20:34 és 20:46 között nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül fél – egy órával már elkezdhető. Újhold június 5-én, első negyed 12-én, telihold 20-án, utolsó negyed 27-én lesz. (forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/)
A jelenleg földközelben lévő Mars 22:00 körül válik megfigyelhetővé a Szaturnusszal együtt déli irányban, éjfélkor éri el a 18°-os horizont feletti magasságot, utána magassága csökken. A Jupiter éjfélig megfigyelhető az ég nyugati részén.
06. 03. A Szaturnusz szembenállásban lesz a Nappal, eléri legnagyobb látszó fényességét, földközelbe kerül. 06. 08. Hold-M67-M44 együttállás 06. 11. Jupiter-Hold együttállás 06. 19. Az év legrövidebb éjszakája 06. 20. Az év leghosszabb nappala, nyári napforduló 06. 22. A 9P/Tempel üstökös 16′-cel délre az M61 galaxistól, a Szűz csillagképben 06. 29. A 9P/Tempel üstökös 27′-al délre az NGC 4536 galaxistól, a Szűz csillagképben.
Napnyugtától folyamatosan emelkedve észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M10, M12, M14). Olvasd tovább →
Jandó Dániel zalai amatőrcsillagász, a VCSE tagja, kiváló Hold-, meteor- és mélyégészlelő, egy 150/750-es Newton boldog használója. A MANT 2015/16-os tanévre meghirdetett, “A Marson messze túl” című pályázatán a 11-14 éves korosztályban I. díjat nyert munkájával.
A nyertessel készült interjúnkat az alábbiakban lehet olvasni.
VCSE: Mi az a MANT?
Jandó Dániel: A MANT a Magyar Asztronautikai Társaság rövidítése, amely TTIT Asztronautika Bizottsága jogutódja. Célja az űrkutatás minden ágazatához kapcsolódó ismeretterjesztés.
VCSE: Hogyan szereztél tudomást a diákpályázatukról?
Jandó Dániel: Valamikor november, vagy december folyamán olvastam egy cikket a pályázatról az urvilag.hu-n.
VCSE: Milyen kategóriákban lehetett elindulni?
Jandó Dániel: A versenyt három kategóriában hirdették meg. Ezek 11-14 éves, 15-18 éves korosztályé, és a látássérülteké.
VCSE: Mivel pályáztál?
Jandó Dániel: Az én pályaművem egy blog volt, amin rövidebb cikkeket helyeztem el. A blog fő témája egy leszállás kivitelezése volt egy gyenge gravitációjú égitesten, de kitértem egyéb ehhez kapcsolódó apróságokra is.
VCSE: Milyen eredményre számítottál? Meglepődtél a díjazáson és az első helyen?
Jandó Dániel: Nagyon meglepődtem az első helyezésen. Harmadik, negyedik, vagy ötödik helyre számítottam, már csak azért is, mert én az anyagomat kissé komolytalannak tartom, de végül is ez csak 11-14 éves kategória.
VCSE: Honnét gyűjtötted munkádhoz az információkat?
Jandó Dániel: Az információkat a Both Előd-féle Űrtan könyvből, és az internetről gyűjtöttem. Főleg Rosetta-küldetés tapasztalatai alapján dolgoztam. A beadás előtti pillanatokban még Csizmadia Szilárd tett néhány apró szövegváltoztatási javaslatot, amit megfogadtam, de sajnos, az általa javasolt pár oldalt már nem volt időm beépíteni.
VCSE: Miért tartod fontosnak az űrkutatást?
Jandó Dániel: Kicsit furán hangzik, de az űrkutatást azért tartom fontosnak, mert ha ilyen ütemben növekszik a Föld népessége, akkor egy idő után nem élhetünk itt ilyen sokan, és el kell költöznünk. Ehhez pedig mindenképp meg kell ismernünk a világűrt. És persze ahogy Ciolkovszkij is mondta: lehet-e örökké bölcsőben élni?
VCSE: Milyen volt a díjátadó? Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal távoztál?
Jandó Dániel: A budapesti Millenárison rendezett díjátadó olyan volt, mint az ilyenek lenni szoktak. Nagy tömeg, nagy zaj, és néhány ember akinek igen jó napja van. Egy, a Mars klímájának megváltoztatásáról szóló érdekes előadás után hirtelen sok ember érkezett, és kezdték sorolni a neveket. Sok díjazott az egész családjával jött, így kisebb örömujjongások törtek ki, amikor megtudták, hogy a rokonuk hogyan szerepelt.
Mikor eljöttünk még mindig eléggé meglepett voltam, és örültem, hogy a munkám meghozta a gyümölcsét. Ezután természetesen még ott a helyszínen, valamint itthon is örömmel fogadtam a gratulációkat.
Az ismert több ezer fehér törpe közül jó néhány százon detektáltak már mágneses teret. Ezeknek a mágneses tereknek az erőssége pár tízezer gausstól pár száz millió gaussig terjed. (A Föld mágneses terének erőssége 0,25-0,65 gauss között változik manapság.) Más fehér törpékben nem találtak mágneses tér jelenlétére utaló nyomokat a spektrumukban.
Egy új tanulmány (http://arxiv.org/abs/1605.04458) szerzői a CFHT, WHT és más távcsöveket használva gyenge mágneses tereket kerestek fehér törpékben. Az LTT 16093 jelű fehér törpében találtak is egy 57 000 gaussos erősségű mágneses teret. Amelyik fehér törpében kimutatható volt mágneses tér jelenléte, azok szinte mind egymillió gaussnál erősebbek. A most talált a harmadik leggyengébb terű fehér törpe azok közül, ahol egyáltalán mérhető a mágneses térerősség!