Tegnap derült volt az ég, így végrehajtottam az első észlelésem az évben. (Apával közösen, ha gondolja ő is leírja majd a saját élményeit.) Az észlelést 10/8-as nyugodtság mellet 15:51-kor kezdtem a 21,8″ átmérőjű Vénusz megfigyelésével. Fényessége ekkor -3,95 magnitúdó volt. A Stellarium szerint a megvilágítottsága 56,3%. Ezt ilyen pontosan nem tudtam megsaccolni, kb. 50%-nak látszódott. A fehér színű “fél” korongon semmilyen részlet nem volt kivehető.

Az észlelés a Mars szemügyre vételével folytatódott.
A nyugodtság ekkor egy kicsit romlott. A korong nyugati felén gyenge peremsötétedést lehetett látni. A légkör egy-egy nyugodtabb pillanatában pedig a déli féltekén apró pólussapkát véltem felfedezni. A bolygó fényessége a megfigyeléskor 1,07 magnitúdó, átmérője 5,7″ volt.

Ezek után csatlakoztattam a fényképezőgépet a távcsőhöz, és a Vénusz fotózásába kezdtünk. először nem fűztem hozzá nagy reményeket, de végül láthatóvá vált a fázisa az elkészült képeken.
A Vénusz után a hold felé fordult a távcső. Sikerült is készíteni pár általam értékelhetőnek tartott képet.


Baloldalt a hamuszürke fényben látszódik a hold éjszakai oldala. Jobb oldat a beégett nappali oldal.
záridő: 5 másodperc
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


A hold nappali oldala. Rajta bejelölve néhány kráter amit, a kis Rükl-holdatlasz alapján sikerült azonosítani.
záridő: 1/50
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


Vénusz.
záridő: 1/200
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 7/10
Észlelések helye: Egervár

Ma este végre eltakarodtak a hófelhők, és derült estének vághattunk neki Egerváron.
Igaz erős szél volt, meg hideg is, és dél felől újra tornyosulni kezdett némi felhő réteg. Ez elég volt ahhoz, hogy rapid észlelésre váltsunk: Newton bent maradt a meleg szobában és binokulárral + állvánnyal mentünk ki.

Átlátszóság: 6
Nyugodság: 2
Hőmérséklet: +2 fok (de -5nek érezhető)

A Karácsonykor szokásos fényszennyezés elől a garázs és ház közötti területre menekültünk: Ez azt jelenti, hogy pazar ég Zentiben, +30 fok felett délen (ugye a felhők), és északon 30 felett a szomszéd háza miatt. K és Ny tűzfalak takarásában, de még Hattyú nyugta éppen látszik.

Távcső: 15×70 Scopium binokulár.

Az észlelést UT19:00-kor kezdtük, és 20:02-kor fejeztük be.

Bemelegítésnek Orion-köd: ragyogó szálas szerkezet a 2 központi csillag körül.

Dani megkereste az M78-at. Számomra ez egy kis kifli a csillagok nagy kiflijén belül. A kis kifli jobb alsó része fényesebb, ezt vettem először észre.
Dani megtalálta M1-et, én nem láttam, csak sejtettem, de “leírhatatlan” volt.
Majd ugrás a nagy kedvencre: M82-M81 balról jobbra ebben a sorrendben. Gyorsan kereshető és található binokulárral is, ha már tudod mit keresel. A látómezőben balra fent M82 csíkja, tőle jobbra kb 4 óránál M81 terül el.
Ha pedig a Hattyú még látszik és nem kell a nyakunkat kitörni mint nyáron legyen valami onnét is:  Dani újabb célpontja a Sadr környéki ködösségek voltak. Na ezt inkább csak sejtettem, de utána megnézve Stellárium képét igazolódott, hogy amit sejtettem az ott is van – de azért nagyon halvány. Ha nem tudod mit keresel nem találod meg.
Még csak a kíváncsiság kedvéért Fátyol-ködre is vessünk egy pillantást. Igaz elég alacsonyan van, de látszik. (nem olyan szépen mint Gyuri Dobsonjában).
Ekkor már nagyon összefagytam, így jöhet a nyaktörő M31 csípőből tüzeléssel. Ismét nagy élmény volt mint mindig.

Kár lett volna kihagyni ezt látványos 1 órát.
Használjátok ki amíg szép idő van!
Derült eget kívánok!

Ha valaki nem tudná, hogy mi van 12.28-án: Aprószentek.

Idén december 25-én elhunyt Vera Rubin, amerikai csillagásznő, akinek nevét leginkább a sötét anyag kapcsán ismerjük.

 

A sötét anyag létezését Franz Zwicky svájci származású csillagász már a II. világháború előtti években megsejtette. Kétséget kizáró bizonyítékot a sötét anyag jelenlétére azonban Vera Rubin talált az 1970-es években. Rubin mutatta ki spektroszkópiai észlelésekkel, hogy a galaxisokban a csillagok úgy járják körbe a galaxisok centrumát, hogy eközben keringési sebességük majdhogynem állandó, nem függ a galaxis középpontjától mért távolságtól. Ez a Naprendszerben nem így van: a bolygók annál kisebb sebességgel haladnak pályájukon, minél távolabb vannak a Naptól. A Naphoz közelebbi Vénusz pl. 35 km/s sebességgel halad pályáján, a Föld 30 km/s-cel, a Naptól távolabbi Jupiter pedig 13 km/s-mal rója pályáját a Nap körül. A galaxisbeli csillagokra is hasonlót várnánk, ehhez képest pl. a Tejútrendszerben a maghoz közelebb a csillagok sebessége nő, ha a centrumtól távolabb vannak (!), majd állandó a keringési sebesség a magtól kifelé a legkülső csillagokig (olyan 220 km/s), és más galaxisokban is nagyon gyakran ez a helyzet. Ilyen sebességeloszlást csak olyan tömegeloszlás hozhat létre, ami körülveszi és áthatja az egész galaxist, gravitációs kölcsönhatásra képes, és a csillagok keringési sebességét így módosítja; de ez a gravitáló tömeg láthatatlan műszereinkkel (vagy túl halvány még mindig nekik), ezért nevezik sötét vagy nem látható anyagnak.

 

Egy másik megoldás, hogy a sötét anyag-jelenséget valamiféle extra erőhatás hozza létre.

 

Az utóbbi évtizedek nem oldották meg a sötét anyag-rejtélyét: sem halvány, alig látható anyagot nem találtak, sem extra, túl sötét részecskéket sem, de eddig nem ismert erőhatást (kölcsönhatást) sem, ami a megfigyelteket létrehozza.

 

A szóban forgó extra gravitációs erőmezőt átlagosan egy galaxisban a látható anyag 10-20-szorosát kitevő láthatatlan (sötét) anyag gravitációja tudná létrehozni, nem kevésről van tehát szó. És nem tudjuk, mi az.

 

A sötét anyag létezésére vonatkozó bizonyítékok elfogadtatása pár évbe került, és nem ment könnyen.
Vera Rubin, a sötét anyag-elméleteket inspiráló megfigyelések végzője 1928-ban született az USA  Pennsylvania tagállamában, és 88 évesen hunyt el. A Cornell és a Georgetown egyetemeken tanult, majd – egyebek közt – a Georgetownon és a Carnegie Intézetben is dolgozott. Témavezetői, tanárai között volt R. Feynmann és H. Bethe Nobel-díjas fizikusok, doktori témavezetője George Gamow, a Nagy Bumm-elmélet egyik első megfogalmazója volt. Rubin egyik neves tanítványa volt Sandra Faber, a Faber-Jackson-reláció egyik megalkotója, amelyet az extragalaxisok távolságmérésében használnak a mai napig is.

 

A csillagászatban a Rubin-Ford-effektust is részben róla nevezték el: azt figyelték meg szintén az 1970-es években, hogy számos közeli Sc típusú spirálgalaxis nem vesz részt a Hubble-áramlásban, hanem a Pegazus csillagképben lévő egyik pont felé áramlanak nagy sebességgel. Ez az effektus az egyike annak a sok eltérésnek, ami az általános Hubble-áramlástól mutatkozik.

 

Vera Rubinnak négy gyermeke volt, mind a négy természettudós lett (két geológus, egy matematikus, egy csillagász).

 

Nevét őrzi az 1988-ban a Shoemaker házaspár által a Palomar-hegyről felfedezett 5726 Rubin kisbolygó.

Ma van a téli napforduló napja, egészen pontosan ma 10:44 UT-kor (magyar idő szerint 11:44 óra:perckor) halad át a Nap a téli napforduló pontján.

Az APOD ezt Bajmóczy György videójával illusztrálja:

(A videóra bemásolta a Nap egyes napokon húzott íveit. Jól lehet látni, hogy nyáron magasabban, télen alacsonyabban jár a Nap. Amikor pedig az év minden napjáról azonos órát-percet választ ki, és ezeket a napképeket másolja egy képre, akkor a Nap egy nyolcas alakot látszik bemutatni az égen. Ezt hívják analemma-görbének.)

VCSE - A 2017. év csillagászati eseményei - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. év csillagászati eseményei – Bánfalvi Péter

Kivonat:
A 2017. év előre számítható és így biztosan bekövetkező csillagászati eseményeit veszem sorra az előadásom során.
A bolygók, meteorrajok, periodikus üstökösök, fogyatkozások kerülnek bemutatásra. Főleg a Stellárium planetáriumprogramról letölthető fotók alkalmazásával készül a diasor.
Elsősorban a szabad szemmel és kisebb távcsövekkel megfigyelhető objektumok és jelenségek kerülnek bemutatásra, de érinteni fogom a halovány fotótémákat is.

Előadás anyaga eÚjság formájában.

Kategóriák: VCSK.