Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd

Egy ősi planetáris köd: Abell 31 (Mezei Balázs)

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Az Abell 31 felvétele - Fotó: Mezei Balázs
VCSE – Az Abell 31 felvétele – Fotó: Mezei Balázs

 

Az Abell 31 az egyik legnagyobb ismert méretű öreg planetáris köd. Ismert Sh2-290 és PK 219+31.1 néven is. A planetáris ködök között ősinek, idősnek számít, kora akár 130 000 év is lehet. Éppen idős mivolta okán tágult nagyon nagyra, az idő elég volt, hogy a ködöt létrehozó csillag külső rétegei messzire eljussanak. Anyaga már kezd beleütközni a csillagközi anyagba. Éppen ezért az égbolton látszó egyik legnagyobb planetáris köd, 17 ívperces (!). 12 magnitúdónyi összfényessége azonban ezen a mintegy fél teleholdnál picit nagyobb területen terül el, ezért nagyon halvány felületi fényességű planetáris köd. A Rák (Cancer) csillagképben látszik. A ködösség főleg hidrogénből és oxigénből áll.

Távolsága kb. 2000 fényév, átmérője közel 10 fényév. Központi csillaga egy apró, de nagyon forró, felszínén 85 ezer °C-os fehér törpe, aminek mérete nagyjából négyszerese a Földének. Tömege körülbelül fele akkora, mint a Napunk tömege, ami azt jelenti, hogy egykoron valószínűleg kétszeres naptömegű csillag lehetett. Az elvesztett anyagot a csillag vörös óriás állapotában az idők folyamán a csillagszelek elfújták. Legalább egymilliárd évnyi „normális”, azaz fősorozati élet letelte után a csillagszelek jellemző sebességéből ítélve a drasztikus tömegvesztés folyamata körülbelül 130 ezer éve kezdődhetett.

A köd viszonylag nagy sebességgel, déli irányban mozog, itt jellegzetes ív alakú lökéshullám látható, ahol a köd anyaga a környező csillagközi anyaggal való kölcsönhatás során összenyomódik. Az ellenkező oldalon a gáz viszonylag szabadon mozog, itt a köd határa meglehetősen diffúz.

A képen a kék szín az oxigén, a piros a hidrogén jelenlétére utal. Annak ellenére, hogy a kék a szülőcsillag környezetében látszik, az oxigén valószínűleg az egész ködben jelen van, de csak a fehér törpéhez közel kap elegendő gerjesztő sugárzást, hogy világítson.

A kép készítésének adatai:
Távcső: 250/960 Newton+Skywatcher F4 kómakorrektor
Időpont: 2023-03-23

Helyszín: Zalaegerszeg

Átlátszóság: 3

Nyugodtság: 6

Kamera: QHY294PROM

Mechanika: Stabi7Proto

Expozíciós adatok: L: 108×2 perc R: 69×2 perc G: 52×2 perc B: 59×2 perc hidrogén alfa (4,5 nm): 70×20 perc oxigén III (4,5 nm): 64×20 perc, összesen 54 óra.

Szűrők: Antlia LRGB – H-alfa – OIII

Okulárok tisztítása – VCSE

Feltöltve : Szerkesztette :

Jandó Attila tisztítja meg a videón látható módon egyik tagtársunk 9 mm-es Goldline okulárját. Az okulár az évek alatt mindenfelé járt az ég alatt, és rengeteg koszt összeszedett a párás egek alatt. A tisztítás körtepumpával kezdődik, aktív szenes ecsettel folytatódik, majd optikai tisztítókendő és optikai tisztítófolyadék használatával fejeződik be. Az okulár tulajdonosa a következő, derült éjszakán jelentős határmagnitúdó-javulásról számolt be, és nagyon köszönte a beavatkozást!

 

Míg más optikai eszközöket tiszta, esetleg vákuumozott optikai laboratóriumokban használnak, mi ezt nem tehetjük meg: a csillagok a szabadban vannak, az Univerzumot nem a laboratóriumban, hanem a tágas ég alól figyeljük meg. A szennyeződések a legóvatosabb használat mellett is elkerülhetetlenek. Az itt bemutatott eljárás természetesen nemcsak okulárok, de keresőtávcsövek, zenittükrök tisztítására is használható. A segédtükröket és a főtükröket is lehet így tisztítani, főleg, ha esetleg csak egy kisebb szennyeződést akarunk eltávolítani, de ha az egész felületet tisztítjuk, akkor – nagyobb méretük folytán – másképp szoktuk ezt csinálni. Erről később mutatunk be egy videót.

A bemutatott tisztítóeszközök könnyen beszerezhetők távcsöves szakboltból vagy az internetről (eBay, Amazon stb).

A mobiltelefonos felvételt készítette: Csizmadia Szilárd.

Egy koszos okulár...
Egy koszos okulár…

Kollimációs lézer jusztírozása – VCSE

Feltöltve : Szerkesztette :

Péter Attila jusztírozza Csizmadia Szilárd Omegon-gyártmányú távcsőkollimációs lézerét, Lampért Dénes segítségével (2022. július, VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd, Vas megye). A házilag megalkotott kis faalkotmányon mindig precízen elforgatható a lézer egy és ugyanazon változatlan optikai tengely körül. A cél az, hogy imbuszkulcs segítségével, a lézeren található három kis állítócsavart addig csavarjuk, amíg a lézert különböző pozíciókba forgatva a lehető legkisebb területre (ideális esetben egy pontba) vetül mindig a fénysugár. A videó elegendően intuitív ahhoz, hogy a kollimációs lézerek jusztírozása további magyarázat nélkül is érthető.

A kollimációs lézereket feltétlenül szükséges ellenőrizni, jusztírozni. Rosszul beállított lézerrel a távcsövek kollimációja is csak rossz lesz.

A távcsövek precíz és gyors beállításához egy jól kollimált lézer feltétlenül szükséges!

Nyári táborainkban Péter Attila sokak lézerét beállította, és a következő években is szívesen segít ebben mindenkinek. Köszönjük neki nemcsak a lézerek, de a különböző típusú távcsövek jusztírozását is.

A Hold elfedi a Vénuszt 2023. november 9-én délelőtt – VCSE

Feltöltve : Szerkesztette :
A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés kezdetén (Forrás: Stellarium)
A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés kezdetén (Forrás: Stellarium)

2023. november 9-én (csütörtökön) délelőtt 11 óra után nem sokkal a Hold elfedi a nappali égbolton a Vénusz bolygót. A fedés több, mint egy órán át tart hazánkból nézve. A jelenség egész Magyarországról látható, amennyiben derült idő lesz. A jelenségre a délnyugati égbolton kerül sor, a fedés kezdete és vége az ország különböző részeiben kicsit más és más lesz, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja. A fedés a Naptól 46 fok távolságra játszódik le, ezért a Nap fénye nem zavaró, de vigyázni kell arra, hogy se közvetlenül, se súroló szórt fényként ne jusson a Nap fénye a távcsőbe (legegyszerűbben ezt úgy lehet megtenni, hogy 20-40 cm hosszúságú fekete kartonból készült tubushosszabbítót húzunk a távcső elejére). Figyeljünk arra, hogy se magunk, se látogatók (felnőtt vagy gyerek) ne tudják a távcsövet elfordítani, különösen ne a Nap felé! Ha ezeket a rendszabályokat betartjuk, akkor biztonsággal megfigyelhetjük a fedést, amihez távcsövet kell használni (a nappali égen nem mindenki látja szabad szemmel a Vénuszt, csak a nagyon gyakorlott amatőrök képesek erre, de ők se mindig).

A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés végén. (Forrás: Stellarium) Figyeljünk arra, hogy a belépés a sarló alakú Hold világos, a kilépés a sötét oldalán történik.
VárosFedés kezdete, a Vénusz eltűnik a Hold mögöttHold horizont feletti magassága a fedés kezdeténFedés vége, a Vénusz kibukkan a Hold mögülHold horizont feletti magassága a fedés végén
Békéscsaba11:10:4532°12:25:5021°
Budapest11:07:1133°12:22:1523°
Debrecen11:09:1031°12:24:3121°
Kaposvár11:08:5934°12:23:2124°
Győr11:05:4634°12:20.3324°
Szombathely11:06:0435°12.20:2424°
Szeged11.11:0033°12.25:5222°
Zalaegerszeg11.07:1035°12:21:2424°

A táblázatban az időpontok téli időszámítás (Közép-Európai Idő=CET) szerint vannak megadva.

A fedés kezdetén a Hold 34 fokkal lesz a horizont felett Zalaegerszegről nézve, a jelenség vége felé kb. 25 fokra. Ez határozza meg, honnan és mennyire tudjuk észlelni a jelenséget: a jó horizont szükséges, de nem kell, hogy a látóhatár legaljáig lelássunk.

A Hold általi bolygófedés ritka esemény, évente csak néhány történik, de pl. 2023-ban csak ez az egyetlen látható Magyarországról.

Az óraátállítás éjszakájának pici, részleges holdfogyatkozása 2023. október 28-án – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Akár jelentéktelenül kicsinek is nevezhetjük a soron következő holdfogyatkozást, mégis érdemes rászánni az időt a megfigyelésére, ha derült lesz. Részben kihívás is, ha egy ilyen pici részleges holdfogyatkozást is sikerült megfigyelnünk, részben pedig a tudomány jóslatainak ellenőrzése is, hogy tényleg bekövetkezik…

A most következő részleges holdfogyatkozás időadatai a következők (időadatok nyári időszámítás szerint vannak megadva – figyeljünk arra, hogy szombat/vasárnap hajnalban óraátállítás van, mert nyáriról téli időszámításra váltunk. Hajnali háromkor kettőre kell az órákat visszaállítani!)

VCSE – A 2023. október 28/29-i holdfogyatkozás lefolyásának illusztrációja. A belső szürke kör a Föld teljes árnyékát, azaz umbráját jelenti (egy ott, vagyis a födárnyékban tartózkodó megfigyelő teljesen eltakarva látná a Napot, vagyis teljes napfogyatkozás van ott – a Földön álló megfigyelőnek van holdfogyatkozás), a két körív között pedig az ún. félárnyék (penumbra; egy ott lévő megfigyelő a Napot részben, de nem teljesen eltakarva látná, vagyis részleges napfogyatkozást tapasztal – természetesen a Földön álló megfigyelő ilyenkor félárnyékos holdfogyatkozást lát). A Hold, amikor félárnyékban van, kevesebb fényt kap a Naptól, ezért a félárnyékos fogyatkozás idején kissé lecsökkent fényűnek, halványabbnak látjuk a szokásos telehold-ragyogáshoz viszonyítva. A részleges fogyatkozás azt jelenti, hogy a Holdnak csak egy része merül bele a Föld teljes árnyékába. Ez a képen a fogyatkozás közepén narancssárgával jelzett rész. A Föld légköre megtöri a napfényt és kevéske, narancsosra-vörösesre színezett fényt juttat az umbrába. Ezért a fogyatkozáskor nem teljesen tűnik el a Hold az égről, a részleges fogyatkozásban lévő része is narancsosan-vörösesen fénylik, ami szabad szemmel és távcsővel is megfigyelhető. A részleges holdfogyatkozás szabad szemmel és bármilyen távcsővel is érdekes látvány, derült időben jól megfigyelhető jelenség. – Forrás: Wikipédia

 

A félárnyékos fogyatkozás kezdete P1 = 2023. október 28-án 20:01:47 óra:perc:másodperc.
A részleges fogyatkozás kezdete U1 = 21:35:18.
A részleges fogyatkozás legnagyobb fázisa: 22:14:03.
A részleges fogyatkozás vége U4 = 22:52:39.
A félárnyékos fogyatkozás vége: 2023. október 29-én 00:26:20.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a Holdnak csak – az észlelőtől nézve – alsó, picinyke része kerül  földárnyékba.
Amennyiben derült idő lesz Zalaegerszegen, a részleges fogyatkozást 21:25 – 23:00 óra között közvetítjük, a linket itt a honlapunkon helyezzük el a közvetítéshez. A közvetítéshez hold- és bolygókamerát, valamint a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 250/1200-as Newton-távcsövét használjuk.
A közvetítés linkje: (576) ZOOM-Youtube Broadcast – YouTube (Új link!)
A fogyatkozás egész Európából, így Magyarországról is, valamint Afrika teljes területéről, Ázsia nagyobb részéből, valamint Nyugat-Ausztráliából látszik.
Holdfogyatkozás-megfigyeléseiteket és élménybeszámolóitokat (vizuális, szöveges és rajzos, fotografikus, videós) a vcse@vcse.hu e-mail címre várjuk! Derült eget!

A következő holdfogyatkozások listája (2027-ig bezárólag):

2024. március 25.: Félárnyékos holdfogyatkozás lesz, Amerikából látszik a legjobban. Magyarországról egyáltalán nem látható, Ausztriából és attól nyugatabbra a holdnyugtakor a fogyatkozás kezdete figyelhető meg.

2024. szeptember 18.: Nyugat-Európából és Amerikából végig látható részleges holdfogyatkozás lesz. Európa többi részéből a fogyatkozás legvége nem látszik csak.

2025. március 14.: Teljes holdfogyatkozás lesz, legjobban Amerikából látható, ott teljes egészében. Európából a fogyatkozás kezdete látható a hajnali órákban holdnyugta előtt.

2025. szeptember 7.: Teljes holdfogyatkozás lesz, ami legjobban Ázsiából és Ausztráliából látható. Európából a fogyatkozás vége látható holdkeltekor.

2026. március 3.: Európából nem látható teljes holdfogyatkozás lesz.

2026. augusztus 28.: Amerikából jól látható részleges holdfogyatkozás lesz, Észak-Afrikából és Európából a fogyatkozás kezdete látható holdnyugtakor.

2027. február 20/21.: Európából, így Magyarországról is jól látható félárnyékos holdfogyatkozás lesz.

2027. augusztus 17.: Európa nagy részéből nem látható félárnyékos holdfogyatkozás. Jól észlelhető Amerikából, Új-Zélandról holdkeltekor és Kelet-Ausztráliából, illetve holdnyugtakor Portugáliából.