2018. április 20-án, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, három panel egyesítésével kapott mozaikként. A rögzítés Sharpcap, a feldolgozás Autostakkert, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.
Sokszor készítettem fényképet a Holdról sokféle eszközzel, első csillagászati képeim is égi kísérőnkről készültek, de nem értem el azt a minőséget, amit szerettem volna. Most egy ASI 224 hold- és bolygókamera birtokában, tesztkép jelleggel készítettem egy Hold mozaikot három kép összeillesztéséből.
Egyelőre infravörös szűrő nélkül, panelenként másfél perces felvételeket készítettem, 12 000 képből a legjobb 2000-et raktam össze Autostakkert2 segítségével, majd Photoshoppal illesztettem össze egy mozaikká a paneleket; ezután Registax 6 segítségével feldolgoztam a képet. Végül Photoshopban további finomításokat végeztem.
2018. március 1-én a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) Henrik Adamsson Hold-felvétele volt. (Sajnos, az APOD nem ad részleteket a kép készítésének körülményeiről, de a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű űrszonda készítette.)
A képen megtalálható a holdbéli X-nek és V-nek nevezett holdalakzat is. A könnyebb azonosítás érdekében az alábbi képen be van jelölve e két alakzat a vonatkozó betűkkel, és e térképjelölésekkel a fenti képen e két érdekesség könnyen beazonosítható:
Igazából az X és a V is csak illúzió, amit a Nap állásszöge okoz. Egyes kiemelkedő részek már napfényt kapnak és visszaverik, ezért látszanak, de az alakzatok többi része még árnyékban van. Csak bizonyos napállásszögnél látszanak (többnyire csak akkor, ha a Nap 0,2°-nál kisebb szögben süti őket).
Az X-et a Blanchinus, La Caille and Purbach kráterek hozzák létre. A holdbéli X első negyedbeli fázis után kb. négy órával látható illuzió. A holdbéli V-t az Ukert kráter fala hozza létre egy kis időre, pár órára. Pár órával az X láthatósága után észlelhető rövid ideig. Megfigyelésükhöz nagy nagyítás, jó nyugodtság szükséges, és természetesen fotózni is lehet őket – de igazából kis távcső is elegendő. Az előbbi linkről elérhető cikk szerint akár már 7 cm-es műszerrel is észrevehető. A kolongitúdónak 357 foknak kell lennie a legkorábbi megpillantáshoz az X esetében, legjobb láthatósága 358,0°-kor van és 358,2°.kor eltűnik. A kolongitúdót akár pl. a Virtual Moon Atlas ingyenes programmal is előre kiszámolhatjuk.
Teljesen véletlenül bukkantam rá a 17-ik magyar vonatkozású holdkráterre egy borongós vasárnap délután, a Bélára, pedig a https://planetarynames.wr.usgs.gov/ vonatkozó oldala szerint már 1976-ban elnevezték. Az elnevezés indoklása angolul, és az általam hevenyészett magyar fordítása a következő:
“Hungarian male name, also Slovak female name.”
Azaz: “magyar férfi név, egyben szlovák női név is.”
Vagyis nem egy konkrét személyről nevezték el ezt a pici krátert, hanem egy, a magyarban (és a szlovákban is) előforduló keresztnevet adtak neki. Sőt, az angol nyelvű wikipédia oldal kizárólag annyit mond a név eredetéről, hogy ez egy “magyar férfinév” (Hungarian masculin name).
Érdekes lenne az elnevezés történetét felkutatni, a javaslattevő személyét kideríteni.
Maga a kráter egyébként elég érdekes, mert erősen aszimmetrikus, nagyon elnyúlt: 11×2 km-es! Megfigyelése nem reménytelen nagyobb amatőr távcsövekkel.
A Béla-kráter a Holdon az északi szélesség 24,7°-án, és a keleti hosszúság 2,3 fokán fekszik, mégpedig a Hadley-rianásnál. A mellette lévő másik három krátert spanyol, japán és afrikai férfi keresztnevekről nevezték el, a Béla-kráter tehát ebbe a sorba illeszkedik.
A felvételsorozatot az udvaromból készítettem Pókaszepetken. A programozható távkioldón az ismétlési időt 2 perc 10 másodpercre állítottam.
További eszközök: Canon EOS 700D, Tamron 70-300 F4.0-5.6, állvány. Sajnos a horizonthoz közeli állapotot nem tudtam rögzíteni az udvaromból. Érzékenység ISO 100, Blende f/11, záridő 1/3 s-tól 1/15 s-ig. Minden felvétel után rövidebbre vettem a záridőt ahogy egyre fényesedett a Hold. A felvételek 20:39 és 20:54 NYISZ között készültek.
Szoftverek: RawTherapee, Gimp. A RAW-ból kidolgozott képeket rétegenként a Gimp-be töltöttem, majd a rétegmód beállításával kész is volt a végeredmény. Kimondott szerkesztést nem igényelt a végső összegkép.
Látványosabb volt mint amire számítottam. Utólag már bántam hogy nem mentem messzebbre, mert valamilyen látványosabb tájelemet vagy épületet is belekomponálhattam volna a képbe. De jövőre úgyis lesz teljes holdfogyatkozás, azt már úgy fogom elkészíteni.
2017. augusztus 7/8-án este egy részleges holdfogyatkozás következik be. A fogyatkozás Európából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából látható – Ésak-Amerikából nem, Dél-Amerikából csak Brazília keleti partvidékéről, és onnét is rosszul.
Zalaegerszegről nézve a Hold 7-én este 20:06-kor kel (nyári időszámítás szerint), 01:18 órakor delel és 8-án 05:12 órakor nyugszik le. A kelés azimutja onnét nézve 112° északról kelet felé mérve, vagyis a kelés enyhén délkelet-keleten lesz.
A félárnyékos fogyatkozás 17:50 NYISZ (nyári időszámítás) kezdődik, ekkor a Hold nálunk még a horizont alatt van. A részleges fogyatkozás 19:23 NYISZ-kor indul, vagyis a 20:06-os keléskor már egy fogyatkozásban lévő telehold kel fel: egyik oldalán be lesz harapva! Hálás téma ez asztrotájképkészítőknek, valamint izgalmas vizuális látvány szabad szemmel vagy bármilyen távcsővel.
A fogyatkozás legnagyobb fázisa 20:20:28 óra:perc:másodperc NYISZ-kor lesz, vagyis 14 perccel a Zalaegerszegről történt holdkelte után. Az ország keleti részében akár fél órával is hamarább kel fel a Hold, ott a maximális fázis is nagyobb horizont feletti magasságnál lesz. Bármely magyar területről is nézzük a jelenséget, érdemes olyan helyről megnézni a holdfogyatkozást, ahonnét nagyon jó a kilátás délkelet-keletre, mert minden nagyon közel zajlik most a horizonthoz.
A részleges fogyatkozás 21:18 NYISZ-kor ér véget, ekkor lép ki az árnyékból a Hold. A félárnyékot 22:51-kor hagyja el, de a félárnyékos fogyatkozás szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen.
A mostani részleges fogyatkozás elég pici lesz, nagysága mindössze 0,25. Ez azt jelenti, hogy a Föld teljes árnyéka csak a Hold átmérőjének 25%-áig takarja ki a Holdat.
Az alábbi, a NASA Lunar Eclipse oldaláról származó információk minden lényeges adatot megadnak (az ottani adatok nem NYISZ-ben, hanem UT = NYISZ-2 órában vagy TD időskálán vannak). A nagy piros kör a Föld teljes árnyéka, aki abban van, a Holdról nézve teljes napfogyatkozást lát. A szürke gyűrű körötte a Föld félárnyéka, aki ott áll a Holdon, részleges napfogyatkozást lát: vagyis kap napfényt, az a holdrész visszaver valamennyi napfényt, de nem a teljes napkorong világítja meg. Az U1 és U4 fázisok a teljes árnyákba történő belépéstó, illetve kilépést, a P1 és P4 a a félárnyékba történő be- és kilépést jelentik (U: umbra, P: penumbra). Az alábbi kép kattintásra megnő.
Ez a részleges holdfogyatkozás a Bak csillagképben történik.