VCSE - A téridő-utazás furcsaságai - Gesztesi Albert
VCSE – A téridő-utazás furcsaságai – Gesztesi Albert

Az ember kíváncsi természetű. Ez így van jól, ez viszi előre a fejlődést, termékenyíti meg a tudományos kutatást. Ehhez kalandvágy is társul. Kíváncsi, hogy mi van folyó, vagy a hegy túlsó oldalán, ezért hát elmegy és megnézi. Kíváncsi volt, hogy mi van a Föld túlsó oldalán, hát hajóra szállt és felfedezte a távoli földrészeket. Kíváncsi volt, hogy mi van a Hold túlsó oldalán. Űreszközt szerkesztett és megnézte. Azóta már a saját szemével is láthatta, hiszen az Apollo űrrepülések alkalmával sokszor megkerülték kísérőnket.

Az ember arra is kíváncsi, hogy milyenek a távoli csillagok, vagy azok bolygói. Természetesen ma még elérhetetlen számunkra egy csillagközi űrutazás, de megtanultuk, hogy soha nem szabad azt mondani valamire, hogy soha. Talán, majd egyszer… Sok évszázad múlva? Talán.

VCSE - 1g, középponti irányú gyorsulás létrehozása egy forgó tóruszban - Gesztesi Albert
VCSE – 1g, középponti irányú gyorsulás létrehozása egy forgó tóruszban – Gesztesi Albert

Ebbéli vágyainkat a tudományos fantasztikus (sci-fi) irodalomban éljük ki. Számtalan jobbnál jobb könyv és novella, az utóbbi időben egyre több látványos, izgalmas film született e témában. Hogy csak a legismertebbeket említsem: ilyen a Star Trek, vagy a Star Wars (Csillagok háborúja) sorozat.

Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, de én nézem, nézem és valamit nagyon nem értek. Több dolog is furcsa. Tudom, hogy ez egy „mese”, de mégis! Hatalmas robbanások tarkítják a látványt, és hallom is a robbanások dübörgését. Miért hallom? Az űrben (vákuumban) nem terjed a hang! Na, de ez a legkevesebb.

A fantasztikus filmekben fantasztikus sebességű űrhajókkal röpködnek egyik csillagtól a másikig, egyik bolygótól egy másikig, majd pedig vissza. És mi van ilyenkor az idődilatációval? Az „ikerparadoxonnal”? Persze én is élvezem a filmeket, csak kissé mosolygok a bajuszom alatt…

Látom, hogy ott áll Kirk kapitány a USS Enterprise fedélzetén, kezében egy pohár Romulan üdítővel, ami nem ömlik ki. Miért nem? Mert a fedélzeten 1 g gravitáció van, nem súlytalanság! (1 g a Föld felszínén érvényes gravitációs gyorsulás. Értéke 9,81 m/s×s. Hogy ellenállunk ennek a gyorsító erőnek, ez okozza a súlyunkat.) A világűrben viszont „súlytalanság” van, azaz vagy nincs gravitációs gyorsító erő, vagy nem áll vele szemben más erő. Ez a helyzet a Föld körül keringő űrállomáson is. Láthatjuk, hogy a Nemzetközi Űrállomás belsejében súlytalanul „lebegnek” a tárgyak és az űrhajósok. Nem azért, mert nem hat rá a Föld gravitációja – hiszen a nélkül elrepülnének a végtelenbe – hanem, mert folyamatosan és akadály nélkül zuhannak bolygónk középpontja felé. Rövid időn belül le is esnének, csakhogy van úgynevezett érintő irányú sebességük is, ami kör- vagy ellipszispályára kényszeríti őket.

Csubakka és Han Solo teljes természetességgel mozognak a Millenium Falcon fedélzetén, csakúgy, mint Darth Vader és a többi szereplő a Halálcsillagon. Miért van ezeken a helyeken a földihez hasonló gravitáció? Hogyan állítják elő? Ezek olyan megválaszolatlan kérdések, amelyek talán eszébe sem jutottak a rendezőknek, vagy ha igen, hát ügyesen elkerülték a választ, mert a sztori szempontjából nem tartották lényegesnek.

VCSE - Élet a tóruszban 1g imitált
VCSE – Élet a tóruszban 1g imitált “nehézségi erőnél”. – Gesztesi Albert

Pedig lényeges! Elő lehet állítani gravitációs hatást a világűrben, mégpedig gyorsítással. Ülök a számítógép előtt a székben, nem lebegek súlytalanul, mert a Föld tömege 9,81 gyorsító erőt gyakorol rám. Azt tanultuk fizikából, hogy ha egy testre erő hat, akkor az gyorsuló mozgást végez. Ha szoba padlója és székem nem állna ellent ennek az erőnek, akkor egyre nagyobb sebességgel belezuhannék a Föld középpontjába. De szerencsére ellenáll, így nyugalomban vagyok, de ami kevésbé szerencsés, hogy 80 kg-ot mutat a mérleg, amikor ráállok.

Szóval, itt a Földön, vagy a Holdon, esetleg bármilyen más bolygó felszínén éreznünk kell a súlyunkat, ha nem is mindenhol egyformát. De térjünk vissza a világűrbe, egy űrállomás fedélzetére! Miképpen lehetne ott tartósan „mesterséges” gravitációt kelteni?

Az egyik megoldást először 1955-ben Wernher von Braun az amerikai holdprogram megvalósítója, valamint Willy Ley csillagász javasolták. Elképzelésük szerint egy hatalmas tórusz (inkább nevezzük keréknek) alakú űrállomás belsejének külső falán létre lehetne hozni 1 g gyorsulást, ha megfelelő sebességgel forogna. Ehhez kb. 500 méter átmérőjű „kerék űrállomásra” lenne szükség, amely fél percenként tenne meg egy fordulatot. A forgó rendszerben fellépő centrifugális erő jelenti itt a „hamis” gravitáció képzetét. (2. ábra)

Az ötletet továbbfejlesztve fantasztikus tervek születtek óriási tórusz alakú űrállomásokra, amelynek belső felületén egész városok, parkok, folyók, mezőgazdasági területek vannak. (3. és 4. ábra)

VCSE - Élet a tóruszszerű űrállomásban - Gesztesi Albert
VCSE – Élet a tóruszszerű űrállomásban – Gesztesi Albert

Ami lényeges: ismerjük fel, hogy fizikailag ugyanarról van szó! A gyorsulásról. Egyik esetben egy égitest tömegvonzása, másik esetben pl. egy forgó rendszer centrifugális gyorsulása okozza a súlyerőt.

Nagyon hosszú távú űrutazásnál szervezetünk számára az az optimális állapot, ha állandóan a földi gravitációt érzékelhetjük. Ennek egyik megoldása az lehet, hogy űrhajónk állandóan 1g-vel, azaz 9,81  –tel gyorsul. Végezzünk egy gondolatkísérletet, hogy mi következne ebből! Azért „gondolat” kísérlet, mert ilyen állandó gyorsulást sohasem fogunk elérni (tudom, tudom, sohase mondjuk, hogy soha! Inkább azt, hogy ma még irreális.)

Szóval: a Földről induló űrhajónkkal ebben az esetben a Holdat másfél óra alatt érnénk el. 80 óra múlva elsuhannánk a Jupiter mellett, de akkor már 2800 km/s lenne a sebességünk, vagyis a fény sebességnek csaknem 1 %-a!

Vérszemet kaptunk! Tegyünk egy látogatást a Naphoz legközelebbi csillag, az  Centaurinál, ami 4,3 fényévre van tőlünk! Gyorsítsuk űrhajónkat mindvégig 1g-vel! Ha az űrhajó gyorsult fél útig, majd ugyancsak 9,91  „gyorsulással” fékezett, aztán megfordult és hasonló módon jutott vissza a Földre, akkor az utazás a földi megfigyelők számára 9 évig tart, az űrhajó idejében pedig mindössze 3 és fél év telt el. Közben az űrhajó maximális sebesség elérte a fénysebesség 95 %-át!

Menjünk még messzebbre! A Tejútrendszer középpontja kb. 28 ezer fényév távolságra van. „Fantasztikus” űrhajónkkal mindössze 20 évbe telik megtenni ezt a távolságot, miközben a Földön 28 000 év telik el! Menet közben űrhajónk a fénysebesség 99,9999998 %-ára gyorsult!

Az Androméda-galaxist (M31), melynek távolsága 2 537 000 fényév 28 és fél év alatt lehetne elérni, de ekkor már az űrhajó a fénysebesség 99,99999999997 százalékával haladna! Megvalósításához 100 milliárd × 120 milliárd megajoule energiát kellene felhasználni, kilogrammonként! Azt hiszem, most tényleg kimondhatom, hogy lehetetlen.

Akármennyi ideig gyorsítom az űrhajót, a fénysebességet soha nem érheti el. Ez a speciális relativitás elméletből következik. Egy nyugalmi tömeggel rendelkező űrhajó minél jobban megközelíti a fénysebességet, a tömege exponenciálisan növekedni kezd, így a gyorsításához is egyre több energiára van szükség. A fénysebességnél tömege végtelen naggyá válik, vagyis végtelen nagy energia tudná csak gyorsítani. Képletben:

Itt  a nyugalmi t0meg,  a relativisztikus tömeg, v az űrhajó sebessége és c a fénysebesség.

Még egy nagyon fontos dolog: a sebességeket másképpen kell összeadni, mint ahogy az iskolában tanultuk! Ha például a fénysebesség 70 %-ával haladó űrhajóból a menetirányban fénysugarat bocsátunk ki, akkor a két sebességet (az űrhajóét és a fénysugárét) nem adhatjuk egyszerűen össze:

E helyett a speciälis relativitás elmélet szerinti következő képletet kell alkalmazni: (5. ábra és 6. ábra):

Itt mindjárt hozzáteszem, hogy a   képlet kis (hétköznapi) sebességek esetében kiválóan használható, hiszen ilyenkor az 5-ik és 6-ik ábrán szereplő képletek nevezője gyakorlatilag 1 lesz (7. ábra).

VCSE - Sebességösszeadás a speciális relatiitáselméletben, ami a mérési eredmények szerint helyesen írja le a valóságot - Gesztesi Albert
VCSE – Sebességösszeadás a speciális relatiitáselméletben, ami a mérési eredmények szerint helyesen írja le a valóságot – Gesztesi Albert

 

Nézzünk egy másik példát (6. ábra)! Haladjon rakétánk 240 000 km/s sebességgel, ez a fénysebesség 80 százaléka = 0,8c. Ha e rakéta fedélzetéről menetirányban egy másik rakétát indítunk, mondjuk fél fénysebességgel (0,5c), akkor mi fog történni? Összeadva a két sebességet, túlléphetjük-e a fény sebességét? Ugye, nem! Egyszerűen csak a fenti, relativisztikus sebesésgösszeadási képletbe kell behelyettesíteni, és azt kapjuk, hogy az eredő sebesség mindössze a fénysebesség ~93%-a lesz.

VCSE - Speciális relativitáselméleti sebességösszeadási példa - Gesztesi Albert
VCSE – Speciális relativitáselméleti sebességösszeadási példa – Gesztesi Albert
VCSE - Kis sebességeknél alig van eltérés a klasszikus és a relativisztikus sebességösszeadási törvény között, hogy elegendő a köznapi életben a klasszikus formulát használni. - Gesztesi Albert
VCSE – Kis sebességeknél alig van eltérés a klasszikus és a relativisztikus sebességösszeadási törvény között, hogy elegendő a köznapi életben a klasszikus formulát használni. – Gesztesi Albert

És mi a helyzet az idővel? A földi megfigyelő és az űrhajó fedélzeti ideje más ütemben telik.

A szemléletesség kedvéért nézzük meg a 8. ábrát és tekintsük az A és B űrhajót. Mindkettő a Földön áll, nyugalomban. Mindegyiket felszerelték egy „fényórával”, azaz 300 000 km-es kar végén egy-egy tükröt helyeztek el. Az órák abszolút szinkronban járnak: az űrhajókból kibocsátanak egy fényvillanást (fényimpulzust). Ez a fény elmegy a tükörig, majd visszaverődve az űrhajók technikusai detektálják. Pontosan két másodperc telt el. A két óra szinkronban jár, 2 másodpercenként „ketyeg”. Most induljon el a B űrhajó és haladjon egyenletes v sebességgel! Az A űrhajóban ülők azt látják, hogy most a B űrhajó órájának lassabban kell járnia, hiszen az ő fénysugaruk nem 300 000 km, hanem annál többet, a háromszög átfogójának megfelelő (c×t) utat fut be! A B űrhajóban ülők persze erről tudomást sem vesznek, ők csak azt látják, hogy továbbra is az űrhajójukhoz rögzített, tőlük 300 000 km-re lévő tükörről kapják vissza a jeleket. Amennyiben a megfelelő adatokkal operálunk és felírjuk a pithagorasz egyenletet, majd rendezzük, akkor éppen ama bizonyos Lorentz összefüggéshez jutunk. Ez nem jelent mást, mint, hogy az egymáshoz viszonyítva mozgó rendszerekben az idő, különböző sebességgel telik. Igen ám, de minden relatív! A fenti példánál maradva; a B űrhajóban tartózkodók is megítélhetik úgy a helyzetet, hogy ők vannak nyugalomban, és az A űrhajó mozog hozzájuk képest v sebességgel. Kinek van itt igaza?

VCSE - Időmérés a relativitáslméletben. Ezt a newtoni mechanika nem elemezte ilyen kifinomultan. - Gesztesi Albert
VCSE – Időmérés a relativitáslméletben. Ezt a newtoni mechanika nem elemezte ilyen kifinomultan. – Gesztesi Albert

Addig nincs semmi probléma, amíg két olyan inerciarendszerről beszélünk, amelyek egymáshoz képest különböző sebességgel mozognak. Olyan vonatkoztatási rendszert nevezünk inerciarendszernek, amelyben Newton első axiómája érvényesül: a magára hagyott test egyenesvonalú, egyenletes mozgást végez. Ilyen lehet két űrhajó is. Akármelyikről figyelnénk meg a másikat, azt látnánk, hogy az órák eltérő ütemben járnak.

Ikerparadoxon

Ismert fizikai furcsaság a sokat emlegetett ikerparadoxon. Lényege, hogy ha egy ikerpár egyik tagja a Földön marad, a másik elutazik egy űrhajóval távoli csillagok felé, majd onnan visszatérve azt tapasztalja, hogy az itt maradt ikertestvére sokkal öregebb nála. Mintha az űrhajóban lassabban múlt volna az idő, mint itt a Földön. Hogyan lehetséges ez, hiszen éppen az előbb azt magyaráztam, hogy a mozgás relatív.

Jelen esetben azonban nem egyenértékű! Míg az egyik „nyugalomban” van, a másik gyorsul.

VCSE - Időmérés és az idő
VCSE – Időmérés és az idő “telése” a relativitáselméletben. – Gesztesi Albert

Nézzünk egy űrhajót O pontból B pontba szeretne repülni, de közben meglátogatja C csillagot! (9. ábra). Ha az euklidészi koordináta rendszerben gondolkozunk (bal oldali rajz), akkor az űrhajó szemlátomást hosszabb utat jár be, mintha egyenesen (az Y tengely mentén) jutna el a B pontba.

Egészen más a helyzet, ha nem az euklidészi térben, hanem Einstein téridejében gondolkozunk. Ebben az esetben a Lorentz-geometria az érvényes, amiben a rakétánknak nem egyszerűen útja, hanem „világvonala” van. (felhívom a figyelmet, hogy míg a bal oldali ábrán X,Y koordináta szerepel a jobb oldalin X,T). Persze itt is látható, hogy ha az űrhajó helyben marad, akkor egy idő után eljut a B helyre az IDŐtengelyen. Ez a helyben maradó űrhajós világvonala. Ugyanabba a B pontba (a jövőbe) az O-C-B görbe világvonal mentén jut el a másik űrhajóban utazó ikertestvér. Ezen a másik világvonalon eltelt idő különbözni fog a helyben maradó testvére sajátidejétől. A Lorentz-geometriában két adott esemény között egy görbe világvonal rövidebb mint az egyenes világvonal, mindegyik hosszúságát a szereplők sajátidejében mérve.

Az egyenes világvonalnál nincs probléma. A görbe világvonal esetében elveszítjük azt a lehetőséget, hogy egyetlen inerciarendszerrel számolhatunk az egész görbe mentén. A görbe világvonalhoz pontonként a lokális és momentán inerciarendszerek népes sokaságát kell egymás után hozzárendelni, hogy az elemi szakaszon alkalmazni lehessen a képletet (az ábrán feltüntetett dt-dx háromszög). A görbét osztópontokkal tetszőlegesen kis szakaszokra lehet felosztani, majd ezeket integrálni kell ahhoz, hogy az űrhajó sajátidejét megkapjuk.

Az ikerparadoxon feloldásánál tehát a gyorsulás a lényeg. Míg az egyik esetben, a helyben maradó testvér esetében valóban inerciarendszerről beszélhetünk, addig az űrhajózó testvére állandóan gyorsításokat végez: az induláskor, a visszaforduláskor és a megérkezéskor.

VCSE - A Béla-kráter a Holdon
VCSE – A Béla-kráter a Holdon

Mindezidáig úgy tudtam, hogy 16 magyar vonatkozással bíró kráter van a Holdon, az Izsák-könyvet bemutató előadásomban és cikkemben is ennyit említettem. Ugyanennyiről tud pl. a Puli-projekt vonatkozó honlapja is. Az elnevezések csillagászokról (Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák, Weinek, és az amatőrcsillagász Hédervári), Nobel-díjasokról (Békésy, Hevesy, Zsigmondy – bár utóbbi magát osztráknak vallotta), illetve más matematikusokról, fizikusokról (Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann, Bolyai, Segner) történtek. A csillagaszat.hu vonatkozó oldala sem sorol fel többet.

Teljesen véletlenül bukkantam rá a 17-ik magyar vonatkozású holdkráterre egy borongós vasárnap délután, a Bélára, pedig a https://planetarynames.wr.usgs.gov/ vonatkozó oldala szerint már 1976-ban elnevezték. Az elnevezés indoklása angolul, és az általam hevenyészett magyar fordítása a következő:

“Hungarian male name, also Slovak female name.”

Azaz: “magyar férfi név, egyben szlovák női név is.”

Vagyis nem egy konkrét személyről nevezték el ezt a pici krátert, hanem egy, a magyarban (és a szlovákban is) előforduló keresztnevet adtak neki. Sőt, az angol nyelvű wikipédia oldal kizárólag annyit mond a név eredetéről, hogy ez egy “magyar férfinév” (Hungarian masculin name).

Érdekes lenne az elnevezés történetét felkutatni, a javaslattevő személyét kideríteni.

Maga a kráter egyébként elég érdekes, mert erősen asszimmetrikus, nagyon elnyúlt: 11×2 km-es! Megfigyelése nem reménytelen nagyobb amatőr távcsövekkel.

A Béla-kráter a Holdon az északi szélesség 24,7°-án, és a keleti hosszúság 2,3 fokán fekszik, mégpedig a Hadley-rianásnál. A mellette lévő másik három krátert spanyol, japán és afrikai férfi keresztnevekről nevezték el, a Béla-kráter tehát ebbe a sorba illeszkedik.

 

Szeretettel hívunk meg a VCSE őszi észlelőhétvégéjére! Nem számít, milyen távcsöved van (mi viszünk, belenézhetsz, fotózhatsz vele), nem számít, milyen szinten vagy csillagászatból (teljesen kezdőtől a hivatásos csillagászig minden szint képviseltetve lesz), az egyetlen kérés az, hogy szeresd a csillagos égboltot!

A rendezvény nyitott, de előzetes regisztrációhoz kötött: a vcse@vcse.hu címre küldjed el neved, és érkezésed, illetve távozásod tervezett időpontját. Az e-mail tartalmazza azt is, hogy milyen távcsövet, hosszabbítót hozol (ha hozol), illetve kérsz-e autós segítséget Zalaegerszegről a helyszínre és vissza, illetve ha autóval jössz, tudsz-e segíteni ezen a távon autóval nem rendelkező tagtársaink közlekedésében. Amennyiben a regisztrációt 2017. október 20-a 18:00 NYISZ óra után ejted meg, ne e-mailt küldj, hanem SMS-t a 70/283 57 52-es telefonszámra.

Az bizonyos, hogy a VCSE 458/1900-as ás 15 cm-es Dobson távcsöveit, valamint a TIT Öveges Egyesület 127/1500 MC (EQ-3, GoTo) távcsövét vizuálisan az egész társaság használhatja. Amennyiben a mobilnetet meg tudjuk oldani a helyszínen, akkor a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsöve is használható lesz fotózásra. Ezen felül többen jelezték, hogy binokulárokat, 12-25 cm közötti távcsöveket hoznak, amelyekkel fotóznak, vagy éppen vizualizálnak.

Az első kb. 18 jelentkező ágyban aludhat, a többiek saját matracaikon. Zuhanyzó, konyha, WC van. Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen! Aki VCSE-tagdíját 2017-re rendezte, annak a részvétel ingyenes; ugyanígy ingyenes nem VCSE-tag barátjának, családtagjának, ismerősének. Másoknak a részvételi díj 300.- Ft/fő; olyan VCSE-tagnak, aki idénre tagdíját nem rendezte, a részvétel feltétele a tagdíja legkésőbb a helyszínen, a megérkezést követő azonnali, készpénzes befizetése. (Helyszínen lehet részvételi díjat fizetni, illetve tagdíjat 2018-ra befizetni.)

Derült idő esetén távcsövezünk; borult idő esetén játszunk, beszélgetünk, csapatépítő tevékenységet folytatunk. Használhatjuk a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában lévő 25 cm-es Newton távcsövet is a távolból.

4

A VCSE 2012. évi zalalövői észlelőhétvégéjének csoportképe

Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok. (A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!) Megközelítése autóval Zalaegerszegről: a Kosztolányi úton kell az első lámpáig menni, ott pl. balra, ki Andráshida felé előbb a Rákóczi úton, majd ez az út Hock János névre vált. A Shell, Agip benzinkutak után balra kell fordulni, Pórszombat irányába, de Göcsej is ki van írva. Teskándon át kell menni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni. Majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta, egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél, egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Németh Ferencet a 06-30/316-21-53-as telefonszámon.

Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:

1

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

2

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

3

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég. Több 13 cm-es, 15 cm-es távcső is ott lesz.

A szállás egy turistaszálló lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van; a szállásdíjat VCSE-tagoknak a VCSE állja. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondoskodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…

Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére, valamint néhány más tízméterest), de jó, ha más is tud hozni.

Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérem írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda/vissza másokat szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?

Mindenkit szeretettel várunk!

Telefonszámok szükség esetére:
Németh Ferenc: 06-30/316-21-53
Csizmadia Szilárd: 06-70/283-57-52

 

Az alábbi felvételek 2017. augusztus 29-én készültek a 29P/Schwassmann-Wachmann 1 üstökösről, amely egész fényes kitörésben volt. A felvétel adatai: a képek 22:36:10 és 22:54:58 UT között készültek 100/900 mm ED-refraktorral, Canon 500D fényképezőgéppel ISO 1600 és 3200, 60 és 90 sec expozíciók alkalmazásával. A képkivágás kb. 18×18 ívperc méretű. A jobb láthatóság érdekében egyik-másik képet negatívban is közlöm.