A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban  07:20 (KözEI) körül kel, 17:15 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KöZEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 4-én, első negyed február 12-én, telihold február 19-én, utolsó negyed február 26-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz napkeltekor keleten, a Mars, az Uránusz kora estétől délnyugati irányban, a Neptunusz nyugaton napnyugtakor figyelhető meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):
02.02. 05:42 a Szaturnuszt elfedi a 6%-os Hold.
02.13. 23:40 a Hold mögé belép a 63 Tauri
02.18. 05:14 a Vénusz és a Szaturnusz 1°-os közelsége
02.19. 15:54 a Hold földközelben
02.26. 16:00 a Merkúr dichotómiája és kedvező esti láthatósága: 18°-os keleti elongáció, 7″-es látszó átmérő

Olvasd tovább

1919-ben alakult meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU), a világ hivatásos csillagászait összefogó és képviselő szervezet. Az IAU tagjai által választott testületek gondoskodnak az égitestek és felszíni alakzatok elnevezéseiről, a csillagászati állandók értékének pontosításáról is egyebek között.

A Vega Csillagászati Egyesület tagjai közül ketten: Dr. Hegedüs Tibor és Dr. Csizmadia Szilárd tagjai az IAU-nak. A jelenlegi további magyar tagok listáját itt lehet megtalálni: https://www.iau.org/administration/membership/national/, de sok magyar csillagász munkahelye más országban van, így más országok címe alatt lehet megtalálni őket. Magyarországról 85 tagot tartanak nyilván.

Az IAU így idén, 2019-ben ünnepli megalakulásának 100 éves évfordulóját. Ezt IAU100: Under One Sky (IAU 100: ugyanazon ég alatt) névre hallgató elnevezésű eseménysorozattal ünnepli szerte a világban. Ez egyben igen jó alkalom a csillagászat egész évben való népszerűsítésére. A 100 óra csillagászatra már 2009 óta sor kerül, idén a számok egybeesése miatt össze lehet kötni az IAU centenáriumával.

A centenáriumi rendezvénysorozat keretében kerül sor idén jan. 10-13. között a 100 óra csillagászatra, amelynek keretében például előadásokkal, távcsöves bemutatókkal népszerűsítjük a csillagászatot. Igen jó lenne, ha ennek keretében a programpontok elején vagy végén megemlítenénk az IAU centenáriumát is.

A Vega Csillagászati Egyesület rendezvényei a 100 óra csillagászat kapcsán a következők:

Zalaegerszegen 2019. január 10. 16:00 órakor a Dísz tér 7., II. emeleti TIT-előadóteremben Bánfalvi Péter előadása Utazás a Naprendszeren át a csillagközi térbe címmel, majd a Dísz téren kerül sor – kizárólag derült idő esetén – a Hold távcsöves bemutatására. (TIT Öveges Egyesület, VCSE)

Szombathelyen 2019.  január 10-én 16:30-tól Varga György, Horváth Tamás és Jandó Attila tart távcsöves bemutatót a Fő téren. A bemutató programja: Hold, Mars, Uránusz. A bemutatóra kizárólag derült, felhőtlen időben kerül sor! (VCSE)

Balatonfűzfőn a Balaton Csillagvizsgálóban  2019. január 11-én kerül sor távcsöves bemutatóra, borult idő esetén pedig előadásra a 2019-es év jelentősebb csillagászati eseményeiről (Kocsis Antal, Jandó Attila, Jandó Dániel, Balaton Csillagvizsgáló, VCSE).

Zalaegerszegen Jandó Attila és Jandó Dániel tart – derült idő esetén – távcsöves bemutatót a Dísz téren 2019. január 12-én szombaton 17:00 órától.  (VCSE, TIT Öveges Egyesület)

A szombathelyi és zalaegerszegi programok ingyenesek, a balatonfűzfőiről pedig a Balaton Csillagvizsgáló honlapján lehet tájékozódni. Az ország több más helyszínén is lesznek programok, amelyekről a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján lehet tájékozódni.

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban  07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KöZEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 7-én, első negyed január 15-én, telihold január 22-én, utolsó negyed január 29-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Január 21-én teljes holdfogyatkozás lesz, melyet Magyarországról a hajnali órákban figyelhetünk meg. A félárnyék 02:36 UT-kor éri el a holdfelszínt, de csak 03:00 után vehető észre. Az árnyék megjelenésére 03:34 UT-kor kerül sor, 04:41 UT-kor merül el teljesen a Hold a földárnyékban. A teljes fázis 05:43 UT-kor ér véget, az umbra elhagyja a Hold felszínét 06:50 UT-kor. A félárnyékos szakasz végét a napkelte miatt már nem észlelhetjük. (Forrás: Meteor Csillagászati Évkönyv 2019.)

A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz napkeltekor keleten, a Mars, Uránusz kora estétől déli irányban, a Neptunusz nyugaton napnyugtakor figyelhető meg.

Januárban még megfigyelhető lesz a 46P/Wirtanen üstökös, megközelítőleg 4-6 magnitúdós fényességgel. A Nagy Medve (Ursa Major) csillagképen halad keresztül a hónap során.

A 46P/Wirtanen-üstökös ég útja 2018-2019-ben.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

01.02. 05:54 A Vénusz 4°-ra a 14%-os Holdtól.
01.03. 05:20 A Föld napközelben.
01.03. 05:54 A Jupiter 2,5°-ra a 8%-os Holdtól.
01.04. 02:20 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=110).
01.04. 06:10 A holdsarló a Merkúrtól 5°-ra, a Jupitertől 12°-ra.
01.06. 04:54 A Vénusz legnagyobb nyugati elongációja.
01.17. 17:39 A 84%-os Hold peremétől 46′-ra látható az Aldebaran.
01.21. 05:12 Teljes holdfogyatkozás.
01.22. 05:48 A Vénusz és a Jupiter 2,4°-os közelsége a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben.
01.31. 05:37 A Vénusz 5°-ra, a Jupiter 3°-ra a 18%-os Holdtól a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben.

Olvasd tovább

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben  07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 7-én, első negyed december 15-én, telihold december 22-én, utolsó negyed december 29-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Merkúr napkeltekor megfigyelhető alacsonyan a keleti irányban; a Jupiter és a Vénusz napnyugta előtt, a Mars és a Szaturnusz napnyugtától figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz kora estétől látható.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

12.11. 12:44 A Merkúr dichotómiája: 20°-os elongáció, 7″látszó átmérő, kedvező hajnali láthatóság.
12.14. 12:30 A Geminidák meteorraj maximuma.
12.21. 22:23 téli napforduló
12.22. 05:53 Merkúr és Jupiter 56′-es közelsége

Decemberben földközelben lesz a 46P/Wirtanen üstökös, megközelítőleg 3-4 magnitúdós fényességgel. Fényessége és horizont feletti magassága rohamosan növekszik. A Bika (Taurus) és Szekeres (Auriga) csilagképeken halad keresztül a hónap során.

Olvasd tovább

VCSE - Az M3-1 planetáris köd a Hubble Űrtávcső (HST) felvételén. Ez a planetáris köd kb. 14 ezer fényévre van tőlünk, a Nagykutya (Canis Maior) csillagképben látszik. ESO 427-30 vagy PK 242-11 1 neveken is ismert. Az M-jelölés a nevében Rudolph Minkowski német-amerikai (1895-1976) 1948-ban publikált harmadik ködkatalógusára utal, az M3-1 ebben az első objektum. Minkowski abban a cikkében még 1900-as epochára adta meg a koordinátákat - e 12-13 mg-s ködösség felkereséséhez a koordinátákat 2000-re vagy a megfigyelés dátumára kell precesszálni. - HST
VCSE – Az M3-1 planetáris köd a Hubble Űrtávcső (HST) felvételén. Ez a planetáris köd kb. 14 ezer fényévre van tőlünk, a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagképben látszik. ESO 427-30 vagy PK 242-11 1 neveken is ismert. Az M-jelölés a nevében Rudolph Minkowski német-amerikai (1895-1976) csillagász 1948-ban publikált harmadik ködkatalógusára utal, az M3-1 ebben az első objektum. Minkowski abban a cikkében még 1900-as epochára adta meg a koordinátákat – e 12-13 mg-s ködösség felkereséséhez a koordinátákat 2000-re vagy a megfigyelés dátumára kell precesszálni. – HST

A David Jones (Instituto de Astrofísica de Canarias – Tenerife, Spanyolország) által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan rövid periódusú fedési kettőscsillagot fedezett fel egy planetáris köd belsejében, ami a jelenlegi elméletek szerint nem is létezhetne. Az M3-1 jelű planetáris ködben talált rendszer csillagai mindössze 160 000 km-re keringenek egymástól, ami kevesebb, mint a Föld-Hold távolság fele, a keringési idejük pedig nagyjából 3 óra. A részletes vizsgálatok során kiderült, hogy a csillagok meglehetősen nagyok, és mivel nagyon közel vannak egymáshoz – jelenleg már majdnem összeérnek -, így várhatóan néhány ezer éven belül kölcsönhatásba lépnek egymással. Ekkor az egyik csillagról anyag fog átáramlani a másikra, ami várhatóan nóvakitörést fog eredményezni.

VCSE - A cikkben szereplő fedési kettőscsillag fénygörbéje (balra) és radiális sebességgörbéje (jobbra). A piros vonalak a modellillesztések, az alsó panelokon az észlelések és az illesztések eltérése, az ún. maradványértékek (reziduálgörbe) látható. - MNRAS
VCSE – A cikkben szereplő fedési kettőscsillag fénygörbéje (balra) és radiális sebességgörbéje (jobbra). A piros vonalak a modellillesztések, az alsó panelokon az észlelések és az illesztések eltérése, az ún. maradványértékek (reziduálgörbe) látható. – MNRAS, David Jones és mtsai

Mindez azért is érdekes, mert a jelenlegi kettőscsillag-fejlődési elméletek azt mutatják, hogy ahhoz, hogy idáig fejlődjenek a dolgok, viszonylag hosszú időre van szükség. Ez alatt pedig a rövid életű planetáris köd szétoszlik. A most felfedezett kettőscsillag viszont nem illik bele ebbe a képbe. 2007-ben találtak már hasonló objektumot. A Nova Vul 2007 néven ismert nóva is egy planetáris ködben robbant. Ezek alapján kijelenthető, hogy a kettőscsillagok fejlődését leíró elméletek finomításra szorulnak.

Forrás: IAC Press Release (2018. október 23.)
Eredeti cikk: Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters, 482, L75
vagy https://arxiv.org/abs/1807.11388