Bejárta a hazai és a nemzetközi sajtót, hogy a nagy tehetségű és jó pár sikert elért hegymászó, Győrffy Ákos 2023. április elején eltűnt hegymászás/siklóernyőzés közben az olaszországi Monte Rosa-masszívumon, és nem keresik már tovább. Eltűnése előtt csak néhány nappal sugároztak vele hosszabb interjút az RTL-en, ami itt elérhető. Idén júliusban lenne 37 éves.
Kevesebben tudják, hogy Ákos egyetemet végzett csillagász (ELTE) és alkalmazott fizikus (BME) is. Akik ezt az oldalát nem ismerik, talán érdeklődéssel olvasnak sokoldalúságáról. Akik pedig ismerik csillagászati, amatőrcsillagászati körökből, döbbenten olvasták a híreket, és fel kívánnak idézni pár emléket.
Amatőrcsillagászként kezdte. 2004. június 8-án öccsével, Örssel, osztálytársaival és barátaival (pl. Pulai Gáborral, Nagy Viktorral) részt vett a VCSE aznapi távcsöves bemutatóján. Ezen a napon vonult át ugyanis a Földről nézve a Vénusz bolygó a Nap előtt, ami a 21. században csak 2004-ben és 2012-ben történt meg, a 20. században egyszer sem, legközelebb pedig csak 2117. december 11-én lesz ilyen. A ritkán bekövetkező égi jelenség hatására még aznap testvérével és osztálytársaival együtt belépett a VCSE-be.
2005-ben, 12. osztályos gimnazistaként országos negyedik helyezést ért el csapatban (Csizmadia Tamással és Bedő Veronikával közösen) az akkor Dr. Kulin György Csillagászati Vetélkedőnek hívott országos csillagászati középiskolás versenyen. (Forrás: 73. oldal itt.)
A gamma-kitörésekről írt összefoglaló cikkét a TIT Öveges Egyesület és az Izsák Imre Önképzőkör is díjazta 2006-ban. (Témavezető: Csizmadia Szilárd.) Ez az alapos és részletes munkája innen letölthető, egyébként a VCSE közgyűlésén is előadta.
A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, rögtön utána az ELTE-re ment. 2009-ben a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Csillagászat szekcióban országos második helyezést ért el A KUV 05134+2605 DBV típusú fehér törpe pulzációs spektruma és annak változásai című kutatásával (témavezető: Dr. Paparó Margit). 2011-ben tette le csillagász szakos államvizsgáját (Meteor Csillagászati Évkönyv 2013, 282. oldal).
Az első, 2011-es sztratoszférikus ballonkísérlet az ő ötlete és kezdeményezése volt, de a megvalósítást átengedte másoknak.
Igen jól beszél(t) angolul és németül. Pl. az ausztrál bennszülöttek meteorokkal, hullócsillagokkal kapcsolatos hiedelmeiről szóló, angolból történt fordítása a VEGA 89-ik számában jelent meg:
Ezt mindig érdemes újraolvasni.
A VEGA 72-ik számában a Plútó két újonnan felfedezett holdjáról írt, a 74-ik számban interjú jelent meg vele, de az Égi háttérbe (azóta megszűnt) is küldött fordításokat. A csillagászati módszerek alkalmazása a cetcápák azonosításában több tudományterületen átívelő cikk fordítása volt.
Néhány vizuális mélyég-észlelése megjelent a VEGA-ban (75., 79., 85., 90. szám). Volt távcsöve a 83-ik szám címlapján látható.
20 cm-es távcsövével a 2004-es nyári táborból észleltük az SN 2004dj szupernóvát az NGC 2304 galaxisban, ami a történelem hetedik legfényesebb szupernóvája volt. Ő állította be a látómezőbe – GoTo nélkül.
A nyári táboroknak 2004-től kezdve kb. egy évtizeden át aktív, lelkes résztvevője volt.
A hozzá kapcsolódó sztorik legendákká váltak az évek során. Legendás dolog lenne az is, ha a rossz hírek jóra fordulnának…
Több egyesületi taggal közösen bérelt lakást Budapesten, köztük az Egyesület akkori elnökével, titkárával – így igen szoros kapcsolat volt közte és a VCSE között. Ő maga is a VCSE elnökségi tagja volt 2006-2014 között, elnökségi ülést ki nem hagyott.
