C/2015 V2 (Johnson); Carl-Zeiss Sonnar MC 135/3.5 eos450d; 2017.05.17. 22.35 NYISZ; 30 sec
C/2015 V2 (Johnson) – Mikics Károly
Kategória-archívum: Észlelés-üstökös
C/2015 V2 (Johnson) üstökös – Ágoston Zsolt
2017. május 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételem a C/2015 V2 (Johnson) üstökösről. 35x180s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.
A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newton tubussal és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.
Az év első felére jellemző üstökösrohamból sikerült az egyik “piszkos hógolyót” fényképeznem: a C/2015 V2 (Johnson) üstököst, melyet 2015. november 3-án fedezett fel Jess Johnson, a Catalina Sky Survey program keretében. A hiperbolikus pályán mozgó üstökös az Oort-felhőből származik, napközelbe 2017. június 12-én kerül. Kepler II. törvénye értelmében a Nap közelében jelentősen megnövekszik sebessége, majd távolodni kezd tőle, lelassul, végül pedig elhagyja a Naprendszert.
A fényképezőgép távcsőre csatlakoztatása előtt vizuálisan is megfigyeltem az üstököst APEX 28mm okulár segítségével. 27x-es nagyítás mellett az apró magot körülvevő kóma megfigyelhető volt, amit egy rövid, halvány, szürkés színű ék alakú csóva követett. A kóma és a csóva szorosan “összenőtt”, nem láttam éles elkülönülést a kettő között.
Az elkészült nyers képeket Deepsky Stacker segítségével az üstökösmagra illesztettem, így ahogy az üstökös mozog környezete előtt, a csillagok “csíkot húznak”. Az elkészült képen az üstökösmag, a zöldes-kék kóma és csóva is könnyen észrevehető.
Az expozíciók készítésekor az elkészült képek ellenőrzése céljából szüneteltettem a felvételek készítését 2-3 percre, emiatt a csillagokból megnyúlt csíkokban egy szakadás alakult ki, amit Photoshopban igyekeztem összefűzni. (A szerk. megjegyzése: ez utóbbi lépés nem teljesen szokványos, nem lenne gond az elhagyása (sőt, a realizmushoz közelebb állna), de az üstökös látványát nem befolyásolja – ezért a képet közöltük.)
41P/Tuttle-Giacobini-Kresák üstökös 2017. márc. 25-én és 26-án – Á. Zs., F. K., Cs. Sz.
A 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák üstökös történetéről itt írtunk bővebben.
Az üstököst a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából is észleltük 2017. március 25/26-án és 26/27-én (észlelők: Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán). A képfeldolgozást Zsolt és Kálmán végezte el, alább először Zsolt verzióját mutatjuk be, ami az üstökös márc. 26/27-i éjszakai állapotát mutatja.
A kép 250/1200-as Newton-távcsőre szerelt Canon 6D fényképezőgéppel készült Zalaegerszegről. Kómakorrektort használtunk, a látómező kb. 103×68 ívperces. Az itt bemutatott képet 60 objektum (light) képből, 10 sötétképből (darkból) és 6 mezősimító (flat) felvételből állítottuk össze, forró és rossz pixelekre korrekció nem történt. Az egyes képek 1 perc expozícióval, ISO 1600 érzékenységgel kerültek felvételre, összesen tehát egy órányi nyers anyagból lett összeállítva a kép. A feldolgozásokat DeepSkyStacker szoftverrel végeztük, és az üstökösmagra illesztettük össze a képeket. Az utófeldolgozás Startools 1.3.5 és Photoshop CS 6 szoftverekkel történt. Az üstökös mozgása jelentős, így ha az üstökösre történik a képek összeállítása, akkor a csillagok csíkokat fognak húzni.
Az üstökösmag és a kóma könnyen észrevehető, utóbbi zöldeskék színű, mérete kb. 10 ívperc. A kóma nagyon diffúz, DC=1-et adunk meg a kóma kondenzációjára. Csóva nem látszik.
A következő képen a Kálmán által összerakott kép látható, ezen a márc. 25/26-i kinézet látható:
Az üstökösök észleléséhez szükséges efemeriszek itt érhetők el: http://www.minorplanetcenter.net/iau/MPEph/MPEph.html
C/2013 US10 Catalina – Ágoston Zsolt
Sziasztok!
A 2015. 12. 23. hajnali észlelésem során készült, feldolgozott fényképeimet szeretném megosztani Veletek.
C/2013 US10 Catalina üstökös, 150/750mm-es newton távcsővel és Samsung NX300 fényképezőgéppel fényképezve, 47X30s light, 20 dark és 20 flat képből ISO800-al, Deep sky stacker programmal összeállítva, Adobe Lightroommal feldolgozva.
Az első kép esetén az üstökösre állítottam a képek fix pontját, emiatt a csillagok elmozdulnak a képen, a második esetén a csillagok voltak állandó helyen, itt az üstökös életlen (az üstökös a csillagokhoz képest is mozog).
28mm-es okulárral figyeltem meg, szabad szemmel nem láttam, a Stellarium szerint 4,9-es magnitúdója volt a megfigyelés idején. GOTO-val találtam rá, a Stellariumból kiolvasott helyzetére ráállva.
A párás idő rontott a képminőségen, a csóvája nem látszott, az üstökös magja körül halvány kóma viszont igen. A mag apó fényes pontként látszott, enyhén kiemelkedve az azt körülvevő kómából. A kóma a magtól kifelé haladva folyamatosan halványodott, nem látszott éles határ a kóma pereme, és környezete között. Vizuálisan a kóma fehéres színű volt, de sikerült lefényképeznem az üstököst, viszont még nem dolgoztam ki teljesen a kapott képeket (itt már látszódik két csóva, egymással kb. 130 fokos szöget bezárva, az egyik szélesebb, rövidebb, pereme nem különül el környezetétől, a másik hosszú, vékony, élesebb peremmel. Jól látható a kóma és csóva zöldes színe is).