A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap Zalaegerszegről nézve október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed október 5-én, telihold október 13-án, utolsó negyed október 21-én, újhold október 28-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.).
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. október 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
10.03. 16:53 A Jupiter 2,6°-ra a 15%-os fázisú Holdtól.
10.05. 16:49 A Szaturnusz 2,3°-ra az 50%-os fázisú Holdtól.
10.20. 04:02 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
10.22. 03:26 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=20).
10.25. 12:08 A Merkúr dichotómiája.
10.28. 08:15 Az Uránusz oppozícióban.
10.31. 16:39 Az Io és az Europa árnyéka látszik a Jupiteren.
10.31. 16:57 A Callisto érinti a Jupiter korongját az északi pólusnál.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A 20-i legnagyobb kitérésen kívül kedvezőtlen helyzetben van.
A Vénusz a hónap végén napnyugta után ötven perccel még megfigyelhető, egyre kedvezőbb helyzetben van.
A Mars napkelte előtt már kereshető keleten.
A Jupiter délnyugati irányban még kora este megfigyelhető, de korán lenyugszik.
A Szaturnusz késő estig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, egész éjszaka látható.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.
VCSE – Az Ilona-kápolna Teskánd mellett és a ránkboruló ég, a Tejútrendszer közepének irányával az észlelőhétvégén. A kép klikkelésre megnő. – Schmall Rafael felvétele
Két csodálatosan derült éjszakát sikerült kifognunk az utolsó negyedbeli Hold idején az idei őszi észlelőhétvégénken. Most is Dobronhegy-Balázsfán, Zalaegerszegtől 13 km-re tartottuk hagyományosnak számító rendezvényünket 2019. szept. 20-22. között. Távcsöves, észlelő célú találkozónkon az alábbi személyek és műszerek voltak ott:
72/432 Evostar és LS 50 naptávcső (Schmall Rafael)
70/700 L (Horváth Dárius)
70/700 L , EQ-3 (Péter Attila)
70/500 L (Fehér Norbert)
Távcső nélkül: Tornyos Rózsa, Balogh Boglárka, Domján Anita, Jakabfy Szilárd, Srágli Dávid, Klimits Veronika, Farkas Zsolt, Szalontai Tibor, Németh Ferenc, Bánfalvi Péter, összesen 27 fő (beleértve azokat is, akik nem aludtak ott, illetve csak nappal néztek be).
VCSE – Észlelők és távcsövek – Schmall Rafael felvétele
Néhányunknak (Kornél, Dani, Szilárd) Zalaegerszegen, a TIT-ben indult a program, mert a megjelent, szerény létszámot képviselő érdeklődőknek elmondtuk a szakköri tudnivalókat. Eközben többen már gyülekeztek a dobronhegyi helyszínen, és mire a szakkörrel foglalkozók is kiértek, a 46 cm-es és sok más távcső már össze is volt szerelve, be is volt jusztírozva. A szürkületben a Jupitert néztük, illetve a Vénuszt kerestük (de a Vénuszt csak a második este sikerült a horizont közvetlen közelében, az esti szürkületben fotografikusan (Rafael) és távcsővel megfigyelni, szabad szemmel nem – kb. fél órával nyugodott le a Nap után). Ezután vacsoráztunk, és még a szürkületben Egyesületünk elnöke és titkára a hétvégézők nagy tapsa közepette átadta Varga Györgynek a Herschel-400 észlelői lista teljesítésért járó oklevelet.
(Schmall Rafael drónfelvételei nappal készültek a táborhely környékéről)
A második nap Jandó Attila mesteri teljesítménnyel elhozta Zalaegerszegről a pizzákat az egész éjszakai munka után ébredező társaságnak. Ebéd után először Vámosi Flórián szakkommentálásával megnéztük a nyári táborunkban felengedett magaslégköri ballonkísérlet során készült képeket (ezeket majd külön cikkben mutatjuk be), amelyeken megtaláltuk a Jupitert is sok más egyéb mellett. Szünet után Csizmadia Szilárd az utóbbi évek amatőrcsillagász mélyég-felfedezéseit és fontosabb szupernóva-, illetve bolygófelfedezéseit ismertette előadás keretében. Újabb szünet után pedig ősbemutatón vettünk részt: megtekintettük a VCSE 2019. évi táboráról készült filmet. Ezek után már csak a vacsora maradt a nappalból, és ismét kimentünk az ég alá. Második este, vacsora után, Takács Ferencnek adtunk át egy könyvet és fejeztük ki köszönetünket a nyári tábori magaslégköri ballon megtalálásáért. Utána Feri elmagyarázta nekünk, hogyan és hol találta meg a ballont, mit érzett közben. Utána ő és kedves felesége megnézte a Szaturnuszt, a Jupitert és az M27 planetáris ködöt.
Román Dávid időfűzése (time-lapse) bemutatja az észlelőhétvégénk hangulatát
A mostani észlelőhétvégénk nem újholdkor, hanem utolsó negyed környékén volt 60%-os, illetve 49%-os Holddal. A Hold első éjszaka 22:11-kor, második éjszaka 22:44-kor kelt, ami rövid holdtalan időszakot jelentett (a Nap kb. hét előtt nyugodott le, fél kilenctől már lehetett észlelni). A Hold sem akadályozott meg azonban senkit az észlelésben, bár első éjszaka kb. hajnali egykor, második éjszaka kb. 3-kor bejött a társaság. Addigra került a Hold zavaró pozícióba.
Észleltük és fotóztuk a Holdat is. A 46-ossal a házfalra vetítve is szép volt a Hold. A Hold, mint legközelebbi égitest hozzánk, nem ellenség, hanem a legrészletesebb tanulmány tárgya.
Többen (Vizsi Csaba, Zsolt, Flórián, Rafael) asztrofotóztak és asztrotájképeztek is, illetve a felfűzték a múló időt (time-lapse-et készítettek). Mások vizualizáltak. Volt, aki kész programlistával érkezett és a rajta szereplő objektumokat kereste fel távcsövével vizuálisan (pl. Lakatos Csaba), más a kiválasztott objektumait rajzolta, és utána fényképezte is (pl. Román Dávid). Dáriusz, és az ő nyomán Marci főként Messier-objektumokat kerestek fel. Sokan örültek, hogy először amatőrcsillagászodásuk folyamán saját maguk találtak meg egy-egy ismert, vagy éppen kevésbé ismert objektumot. Így a tanulásnak, az utánpótlásképzésnek szép színtere volt ez a hétvége. Nagyon szép volt, hogy a már 10-20-30 éve amatőrködők odamentek a 2-3 éve műkedvelőkhöz, és belenéztek, nyugtázták az objektum beállítását, és gratuláltak. Ne feledjük: valaha mindenkinek nehézséget okozott az M92 beállítása elsőre! (Kivéve a GoTo-soknak…)
Varga György és Horváth Tamás mélyegeztek – számtalan ködösséget állítottak be nekünk, majd rajzolták-feljegyezték a látottakat.
Nekem a 46-osból számtalan objektum megmaradt a retinámban, de talán a legmélyebb benyomást a Fátyol-köd OIII szűrős látványa tette. Szűrő nélkül is látszódott természetesen ekkora távcsőben a Fátyol-köd, A H-béta szűrő nem javított rajta sokat. UHC-val viszont sötétebb lett a háttér, és jobban kiemelkedtek a részletek, kontrasztosabb volt a látvány, könnyebben észre lehetett venni a ködösséget: szinte kiugrott a háttérből. A legtöbbet azonban az OIII szűrő javított rajta: a javulás egyszerűen fantasztikus, drámai és óriási mértékű volt! A háttér teljesen sötétté vált, a köd pedig nagyon fényessé. Rengeteg részlet előjött. Mivel a Fátyol-köd mérete kb. 3 fok, a háromnegyed fokos látómezőbe nem fért bele teljesen (28 mm-es Apex okulárt használtunk). De érdemes volt a távcsövet ide-oda mozgatni, és a köd máshol lévő részleteit tanulmányozni, a ködöt körbejárni. Sokan maradtak a műszernél 5 percig, 10 percig, fél óráig a Fátyol-ködöt nézni, és csak az udvariasság késztette őket mást is odaengedni. Csoda volt a látvány!
(Schmall Rafael időfűzött videója (time-lapse-e) az észlelőhétvégéről)
(Természetesen érdemes volt megvárni, amíg a főtükör kihűl. Igaza volt Flóriánnak, hogy a 46-os távcső tükreit érdemes a borító vászondarab felemelésével szellőztetni, hűteni észlelés előtt. Egyébként a kisebb látogatottságú észlelőhétvégén több időt lehet az okulárnál tölteni. Végül pedig érdemes idézni egyik asztrofotósunk szavait, aki belenézett az OIII-szűrős összeállításba: “X. Y. képein sem látszik ennyi részlet!” Nyilván túlzott, de valamit visszaad megjegyzése mégis az érzésekből…)
Izgalmas volt az NGC 891-et nézni a 46-osban: hosszú volt, kiterjedt, fényes, olyan 15×2 ívperc méretű. Határozottan lehetett látni, pedig fenn volt már a Hold. A Lokális Galaxiscsoporthoz tartozó NGC 404, becenevén a Mirach szelleme is azonnal és könnyen jött a 46-ossal, még akkor is, amikor a narancssárgás, 2 magnitúdós Mirach benne volt a látómezőben. Kisebb távcsövekkel is észlelhető ez a 11 magnitúdós galaxis, de nehezen vagy egyáltalán nem, ha a fényes Mirach (Béta Andromedae) benne van a látómezőben. A 46-ossal azonban igen kísérteties látványt adott, és könnyen jött akkor is, ha a Mirach a LM-ben maradt.
Ugyancsak nagy élmény volt vele a kihagyhatatlan M27 és M57 planetáris köd, de az M2 és M72 gömbhalmazok is élménynek bizonyultak (mindkettőt bontotta csillagokra természetesen a műszer). Az M72-nél nagy, 380x-os nagyításnál a 46 cm-esben egy érdekességre lettünk figyelmesek: a halmaz képe mintha nem kör alakú lenne, hanem egyik oldalán benyomott kör alakú, és egy kisebb sötét sáv után is lenne egy halmazrész. Mintha a halmazt egy sötét sáv kettévágná egyik oldalán. A Hubble Űrtávcső képe azt mutatja, hogy a gömbhalmaz fényes csillagai aszimmetrikusan helyezkednek el a halmaz közepére nézve, talán ez okozta a vizuális benyomást.
VCSE – Az M72 gömbhalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. Figyeljük meg a legfényesebb csillagok eloszlását: a képen balra jóval több van belőlük, mint más irányokban. Talán ezek összeolvadó fényét láttuk egy, a gömbhalmaz melletti fényes sávként a 46 cm-esben 380x-os nagyításnál. A kép ráklikkelésre megnő. – HST, NASA, ESA
Nagyon sok mást is észleltünk, amit majd a VEGA-ban listázunk.
Igen jól éreztük magunkat, az átlátszóság pedig nagyon jó volt. A második éjszaka talán az év három legjobb éjszakája között volt. Találkozunk jövőre!
Immár ötödik alkalommal rendezzük meg a Vas és Zala megyei amatőrcsillagászati szervezetek találkozóját. Az eseményre ezúttal Hegyhátsálon kerül sor 2019. szeptember 28-án. Az első ilyen összejövetelre még 1998. március 21-én került sor, szintén Hegyhátsálon. (A találkozók ötletgazdája egyébként Csizmadia Szilárd volt.) Erről a találkozóról a VEGA 37. számának 31. oldalán (ld. még a VEGA 38. számának 10. oldalán és a Csillagfény-évek 25. oldalán) olvashatunk. A további találkozók 1998 és 2002 között voltak Zalaegerszegen és Hegyhátsálon. Így a jövő heti találkozóval egy 21 évvel ezelőtt kezdődött rendezvénysorozatot folytatunk.
A találkozón bármelyik egyesület tagja részt vehet díjmentesen, csak az esti bográcsozáshoz szükséges 1000 Ft hozzájárulás. Szálláshely korlátozott számban áll rendelkezésre, erről Horváth Tiborral kell előzetesen egyeztetni, egyébként sátrazásra van lehetőség. Utazás egyénileg, de Zalaegerszegről szervezünk közös indulást.
Más egyesületek tagjának részvétele előzetes regisztrációhoz és annak elfogadásához kötött. Regisztrálni bármelyik résztvevő egyesületnél lehet.
A programot esős idő esetén egy héttel később tartjuk meg, melyről a döntés a szeptember 28. előtti napokban megszületik. Minden egyesületi tagot szeretettel várunk.
VCSE – Ilyen volt 2018-ban a Kutatók Éjszakája Zalaegerszegen
A Kutatók Éjszakája programot minden év szeptemberének utolsó péntekén rendezik meg. A Vega Csillagászati Egyesület ezúttal is csatlakozik a programsorozathoz Zalaegerszegen. A TIT Öveges József Egyesület és a VCSE szervezésében 2019. szeptember 27-én megrendezésre kerülő előadássorozat keretében 19:00 órától Bánfalvi Péter tart előadást Emberek az űrben (a Holdraszállás 50. évfordulója) címmel. Az előadás helyszíne: Zalaegerszeg, Dísz tér 7., 239-es terem (TIT-előadó). Az előadást követően 20:00 órától a TIT Öveges József Egyesület és a Vega Csillagászati Egyesület szervezésében távcsöves bemutatót tartunk a Dísz téren (kizárólag derült idő esetén). Mindenkit szeretettel várunk!
VCSE – Az Albategnius holdkráter környéke – Jandó Attila mobiltelefonos felvétele
VCSE – Egyes krátereket bejelöltem a képen. A kép kattintásra megnő. – Jandó Attila képe
A mellékelt felvételt 2019. szeptember 20-án 21:44 UT-kor készítettem Xiaomi Redmi 4X mobiltelefonnal. A mobiltelefont a VCSE 457/1900 Dobsonjával használtam 3,2 mm-es okulárral, ami 594-szeres nagyítást jelent. Semmilyen képfeldolgozás nem történt. A felvétel a VCSE 2019 évi őszi észlelőhétvégéjén készült Dobronhegyen.
A legkisebb azonosított kráter a Guericke E, ami 4 km átmérőjű, a kép készítésének időpontjában 2,14 ívmásodpercnek felelt meg.
Schmall Rafael képeiből készült válogatás. Klikk a képre és az album megnyílik!
