Francia csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózattal kéksavat (HCN, hidrogén-cianid) fedeztek fel Szaturnusz légkörében. A molekula 354.5 GHz frekvencián történt sugárzását figyelték meg 2018. május 25-én. Ez az első alkalom, hogy a Szaturnuszban a kéksav jelenlétét kimutatták.
A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió CBET rövidítésú elektronikus táviratának 4535. számában jelentették be 2018. július 19-én.
A kéksavhoz hasonló vegyületek viszonylag gyakran előfordulnak az Univerzumban. Itt lehet kémiai tulajdonságairól többet olvasni.
A VCSE most már hagyományosnak nevezhető ifjúsági cikkíró pályázatára a korábbiaknál kevesebb, de nívósabb pályaművek érkeztek 2018-ban. Az eredeti pályázati kiírás megtekinthető itt.
A pályázatokat az elnökség tagjai bírálták el (kivétel: Csizmadia Tamás, aki érintettség okán nem vett részt a bírálati folyamatban, valamint az időhiányban szenvedő elnökségi tagjaink).
A helyezések a következők:
I. helyezett: Szűcs Mátyás:Egy júniusi észlelésem története (244 pont, Budapest, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam)
II. helyezettek holtversenyben: Nagy Felícián:Távoli elérésű virtuális látómező (Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma, 12. oszt.) és Toldi Emese:Az elemek keletkezése a vasig és a vason túl (Kishegyes, Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Iskola, 10. oszt., Vajdaság), mindketten 226-226 ponttal.
III. helyezett: Simon-Zsók Anett:A csillagközi utazásról (225 pont, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy, Erdély, 9. oszt.)
Különdíjban részesültek Béres Tibor Flórián:“Amatőrcsillagászat? Kérem, ez az ügy nem anyagiakon múlik!” (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc, 8. oszt.) és Szalai-Figder Flóra Emese (Vörösberényi Általános Iskola, 7. oszt.) “A fekete lyuk” c. munkáik.
Minden helyezett és különdíjas egy-egy darab Izsák-könyvet kap ajándékba. Ezen felül az első helyezett ingyenesen, a II. helyezettek 15 000.- Ft, a harmadik helyezett 10 000.- Ft, a különdíjasok 5 000.- Ft kedvezménnyel vehetnek részt a VCSE idei nyári táborán.
Sajnos, a VCSE anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy kettéválasszuk korosztályilag a pályázókat, egy ifjabb és egy idősebb csapatra. Amennyiben a jövőben komolyabb pénzforrásokhoz jutunk, a díjak száma megnövelhető, és több korosztálynak hirdethetjük meg a pályázatot. Idén is a már hagyományos trend győzedelmeskedett: aki idősebb, az érettebben ír. Ez persze azt mutatja, hogy érdemes évről-évre elindulni a pályázaton, a fogalmazványok egyre jobbak lesznek! (Az idei I. helyezett tavaly pl. II. volt.)
Gratulálunk minden nyertesnek, és nagyon szépen köszönjük minden pályázó munkáját! A legtöbbet a VEGA-ban viszont lehet majd látni.
Miközben a kilencedik (tizedik) nagybolygót sehol sem találják a Naprendszerben, az ismert holdfelfedező, Scott Sheppard és az általa vezetett munkacsoport tizenkét új jupiterhold felfedezését jelentette be 2018. július 17-én. Ezekkel együtt a Jupiternek már 79 holdját ismerjük, amely természetesen azt jelenti, hogy a Naprendszerben a Jupiternek van a legtöbb holdja.
A tizenkettő közül tizenegy szokásos holdnak tűnik, de a tizenkettedik mindössze 1 km átmérőjű lehet, vagyis ez a Jupiter eddig ismert legkisebb holdja. Ezt Valetudónak nevezték el, a higiénia és a tisztaság görög istennőjének latin nevéről. Elnevezésével arra akarnak utalni, hogy prográd irányban, vagyis a bolygó forgásának irányában kering, ellentétben a hasonló pályán található holdakkal, amelyek retrográd módon, a bolygó forgásirányával ellenkezően keringenek.
A holdakat a kilencedik bolygó utáni keresés közben találták, amikor a Jupiter éppen a keresési területen járt.
A Jupiter korábban ismert 67 holdja körül 33-nak volt retrográd pályája, a most felfedezett 12 közül kilenc kering ilyen módon.
A legkisebb holdak akár ütközések törmelékéből is származhatnak, de befogott kisbolygók is lehetnek.
Kiegészítés júl. 18-án: a 12-es szám tartalmaz két korábban – tavaly – már felfedezett és ideiglenes jelöléssel ellátott holdat is. A 12 hold ideiglenes jelölése: S/2016 J2 (Valetudo), S/2017 J2, S/2017 J3, S/2017 J4, S/2017 J5, S/2017 J6, S/2017 J7, S/2017 J8, S/2017 J9, S/2018 J1. Ezeket a jelöléseket 2018. júliusában adták. A következő kettő már 2017. nyarán megkapta ideiglenes jelölését: S/2016 J1 and S/2017 J1. Az S a satellite (hold) szóra, a J a Jupiterre utal a nevekben, az évszámok a felfedezés évét jelölik, J utáni sorszámok a holdak felfedezésének sorrendjében lettek kiosztva.
Több mint 25 diák vesz részt a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idei nyári űrtáborában Zalaegerszegen. Egy hét űrélmény átélése közben számos hazai űrkutató szakemberrel találkozhatnak, sőt a nemzetközi Holdfalu-koncepcióba is belekóstolhatnak.
„Társaságunk 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára űrkutatási táborát. A résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, többen pedig maguk is űrkutatókká váltak” – mondta dr. Hirn Attila, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára.
Az elmúlt évek során a táborozók felejthetetlen élményekkel gazdagodtak, a megszerzett ismereteiket később számos helyen tudták kamatoztatni. Életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrkutatási szakemberektől hallhatnak exkluzív előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt. Eközben egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.
A 2018-as tábor is bővelkedik majd különleges elfoglaltságokban, tartalmas programokat kínál. A helyszín Zalaegerszeg, a tábor időpontja 2018. július 8. (vasárnap) – július 14. (szombat). Az idei Űrtábor vezérfonala az amerikai Apollo holdprogram közelgő fél évszázados évfordulója lesz. Decemberben emlékezik majd meg a világ az Apollo–8 startjának 50. évfordulójáról. Ezen az űrhajón jutottak először égi kísérőnk közelébe emberek. Az Apollo–8-ról és a holdprogrammal kapcsolatos más érdekességekről szakavatott előadók tolmácsolásában hallhatnak az űrtábori résztvevők. De szóba kerül a holdi bányászat és a Hold, mint a majdani Mars-utazás „ugródeszkája” is. Megismerkedhetnek a fiatalok az űrhajósokat a világűrben érő sugárterheléssel kapcsolatos kutatásokkal.
„Az idei évben egy különleges projektfeladattal készültünk az űrtáborozó diákok számára. Az Európai Űrügynökség nem olyan régen bejelentette a Holdfalu koncepcióját, és az egész táborunkon átívelő feladatunk ehhez fog kapcsolódni” – árulta el a tábor vezetője, dr. Bacsárdi László.
Az idei űrtábor partnere az Új Nemzedék Központ és a Vega Csillagászati Egyesület. A tábor támogatója az InnoStudió, a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. A MANT űrtábori mentorprogramja keretében több táborozó diáknak mentorok vállalták át a részvételi díjukat. Magánszemélyek mellett támogatást adott a Sárhegyi és társa ügyvédi iroda és a New Space Consulting Kft.
Az űrtáborral kapcsolatos részletes információ az alábbi címen érhető el:
http://www.mant.hu/urtabor
További tájékoztatás kérhető:
Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető
e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845
Megvásárolható a Vega Csillagászati Egyesület (8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.) címén, piros postai utalványon 200,- Ft elküldésével, mely összeg a postaköltséget is tartalmazza. [ELFOGYOTT!]
Az A4-es méretű füzeten látszik, hogy egy évtizedek óta gyakorlott amatőrcsillagász (csillagászati egyesület-, helyi csoport-, szakkör-vezető, aki sok-sok éjszakát töltött a friss levegőn már) írta, az észleléseket kezdő amatőrtársainak. Sokan vagyunk az eget nézők, de kevesen a megfigyelők! Ez a füzet ad információkat: mire kell figyelni, mit kell feljegyezni — de nem viszi túlzásba: nem ijeszti el az észlelésektől az embereket.
Bemutatja a csillagképeket, az égi távolságokat, a pozíciószögek fogalmát, az irányokat, az égi koordinátarendszereket, a csillagtérképek használatát, a csillagok jelölésrendszerét, a fényességskálát, a szem éjszakai viselkedését, a zseblámpa elé tett mikuláspapír szerepét, a távcsövek típusait, határmagnitúdójukat, felbontásukat, optimális nagyításukat, a LM mérését, a távcsövek karbantartását, a légköri állapotokat.
Majd sorra veszi a mély-ég objektumok típusait, alosztályait, katalógusait, megfigyelési és észlelési módszereit. Azután a kettőscsillagoknál ismerteti ugyanezeket: típusai, katalógusai, megfigyelése, adminisztrálása.
Műsoron kívül az üstökösök megfigyelése fejezet következik: talán mert ezek olyan “mélyég-szerűek”: szakszerű és részletes leírást kapunk ezek leészleléséről.
Magas szintű meteorészlelési útmutató jön: mik a meteorok, a takartság, holtidő, határmagnitúdó, radiánspont, ZHR, meteorrajok, megfigyelésük (vizuális, teleszkopikus, fotografikus módszerrel). Ez a fejezet elárulja, hogy a szerző sok hullócsillagot látott és sokszor hárult reá as meteorozás leghálátlanabb (de legszükségesebb) írnoki feladata.
A gyakorlatias, lényegre törő kiadványt észlelési űrlapminták zárják. Én arra biztatom a hazai szakkörvezetőket, helyi csoportokat: vegyenek egyet ebből a hasznos kötetből és azután fénymásolják le bátran le a saját csapatuknak.”
“Észlelési útmutató kettőscsillagok, meteorok és mélyég-objektumok megfigyeléséhez” (1998). Szentmártoni Béla levelei és cikkei alapján Juhász Tibor állított össze egy észlelési útmutatót az 1980-as években az AAK keretei között (Amatőrcsillagász ABC címmel, ebből nagyon sokat átvettünk, szöveget és ábrákat is – persze, sok ottani ábra még korábbi könyvekben stb. jelent meg. Így ez a mű mára az amatőrcsillagászok közti közkinccsé válik, a legelső lépések megtételét segítő legfontosabb segédletté, jegyzetté…). Ebből szerkesztett Csizmadia Szilárd a VCSE-tagok számára egy észlelési útmutatót (tehát ő szerkesztő, nem szerző!). Egyes fejezeteket máshonnét (pl. az Amatőrcsillagász kézikönyvből, Változócsillag Atlaszból stb.) ollózott be. Nem önálló mű, hanem innen-onnan összeszedett, az alapokat elemi szinten, inkább utasítás jelleggel közlő segédlet, ami segíthet az amatőrcsillagászat útján elindulni. A cél az volt, hogy füzetnél nem nagyobb terjedelemben a legalapvetőbb dolgokról szó essen. Az amatőrcsillagászat, hát még a csillagászat, akárcsak gyakorlati oldalát szemlélve is, ennél sokkal több.
Akkor is igaz ez, ha az 1998-ban összeállított mű megírása idején még elfogadható volt. A csillagászat alapjai nem változtak, de azóta jelentős fejlődésen mentek át az amatőrcsillagász távcsövek (ha az alapfogások és alapvetések nem is változtak). A mű bizonyos részei ezért elavultak, mások ma is használhatók. A kiadvány felújítását folyamatosan tervezzük…
Először a tartalomjegyzéket közöljük. Az alatta lévő képekre klikkelve nagyobb méretben kerülnek elő a szkennelt oldalak, a kiadványt teljes terjedelmében Bálint Ferenc szkennelte be. (Az eredeti füzet sokszorosítását Kiss László Attila volt tagtársunk intézte.) Ismeretterjesztő, oktató jelleggel átvéve egyes régi könyvekből is bekerültek ábrák. Néha ezek jobbak, mint a mai könyvek elnagyolt, odavetett magyarázó ábrái…
A könyvben olvasható egy-két, mai szemmel nézve meglepő állítás, pl. hogy a távcsövet legjobb nem is tisztítani. Írásuk idején sem útmutató szövegek, gyakran eszközök sem voltak elérhetők, pláne vidéki városokban, amikor még nem volt netről történő rendelési lehetőség sem. A helyes értékítélethez ezeknek figyelembevételével kell véleményt alkotni. Megjegyzendő, hogy felkészületlen, tapasztalatlan amatőrnek jobb még ma is, ha nem áll neki maga megkarcolni műszere optikáját “tisztítás” címszó alatt, jobb ezt szakemberre bízni és beruházni néhány évente pár ezer forintot ebbe (hiszen akkor a felelősség sem a mienk, visszakaphatjuk a sérült eszköz árát!).
Tartalomjegyzék:
Címlap
Bevezetés – 1. oldal
I. TÁJÉKOZÓDÁS
1. Csillagképek – 2. oldal
2. Távolságok az égbolton – 3. oldal
3. Irányok az égbolton – 3. oldal
4. Koordinátarendszerek – 6. oldal
5. Csillagtérképek, csillagatlaszok – 7. oldal
6. Csillagnevek – 8. oldal
7. A csillagok fényessége – 9. oldal
II. A MEGFIGYELÉS ESZKÖZEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI
8. A szem – 9. oldal
9. Távcsövek – 10. oldal
10. Csillagászati távcsövek jellemző paraméterei – 11. oldal
11. Okulárok – 12. oldal
12. A látómező [mérete] és tájolása – 12. oldal
13. A távcső szerelése – 13. oldal
14. Binokulárok (látcsövek) – 13. oldal
15. Távcsövek karbantartása – 14. oldal
16. A légkör állapota – 14. oldal
17. Objektumok beállítása a látómezőbe – 14. oldal
III. A MEGFIGYELÉSEK MÓDSZERTANA
18. Mélyég-objektumok
[18.1] Mélyég-objektumok katalógusa – 17. oldal
[18.2] Mély-ég objektumok megfigyelése – 17. oldal
19. Kettőscsillagok – 18. oldal
[19.1] Kettőscsillag katalógusok – 19. oldal
[19.2] Kettőscsillagok megfigyelése – 19. oldal