A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot márciusi csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap március folyamán 06:00 körül kel, 18:00 körül nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold március 28-án, első negyed 5-én, telihold 12-én, utolsó negyed 20-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

A Merkúr kedvező koraesti láthatóságba kerül, 03.18-án -1,3 magnitúdófényesség, 5,5″-es átmérő, és 0,90 fázis mellett megtalálható nyugati irányban, alacsony szögben.

A Vénusz, Uránusz és Mars napnyugtakor még megfigyelhető nyugati irányban, de korán eltűnnek a horizonton.

A Jupiter este tíz óra körül, a Szaturnusz hajnali négy óra körül kel keleten.

Látványosabb események:

03.01. 18:11 Vénusz-Mars-Uránusz-holdsarló együttállás a Halak csillagképben
03.04. 22:08 A Callisto 8″-el halad el a Jupiter északi pólusa mellett.
03.14. 20:28 A Jupiter 1,8°-kal délnyugatra látható a Holdtól a Szűz csillagképben
03.20. 10:29 tavaszi nap-éj egyenlőség
03.20. 20:41 Ganymedes fogyatkozásának kezdete
03.20. 20:52 Io fogyatkozásának kezdete
03.27. 22:46 Io fogyatkozásának kezdete
03.28. 00:39 Ganymedes fogyatkozásának kezdete

Kora estétől látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.

Olvasd tovább

A VEGA 107-ik számában írtunk a gravitációs fényelhajlás jelenségéről (nem keverendő össze az optikai fényelhajlással v. más nevén diffrakcióval) és az Einstein-gyűrűkről. Ez az írás a VCSE-honlapon is megjelent rövidebben: http://vcse.hu/einstein-gyuruk-csizmadia-szilard/.

 

A Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) ma egy, a Hubble Űrtávcső által készített ESA/Hubble felvétel. A kép közepétől kissé lejjebb, egy spirális galaxistól felfelé és balra egy furcsa képződmény látható: egy középen lévő halványabb galaxismagféleség, amit egy halovány gyűrű vesz körbe, és a gyűrűn, egymástól pontosan 90°-kra négy egyforma fényes csillag látható.

Valójában ezek nem csillagok. Színképük elemzése elárulta, hogy egy és ugyanazon távoli kvazárnak a négyszeres képe. A kvazár neve: HE0435-1223.

Egy közelebbi galaxis helyezkedik el köztünk és a távoli kvazár között. A galaxis elhajlítja a kvazár képét, és az négyszeresen is leképződik felénk. Azért nem keletkezik Einstein-gyűrű, hanem helyette négy kép, mert itt a lencsét alkotó galaxis nem tekinthető pontszerű objektumnak, hanem elnyúlt alakú  és tömegeloszlású, valamint a kvazár sem a galaxis centruma mögött látszik, hanem attól eltolódva valamerre. A fénysugarak pályáját felrajzolva kapjuk meg a négyszeres képet.

Mivel a négy kvazárkép mindegyike kissé más távolságban és úton halad el a galaxistól, nem ugyanazt az úthosszat teszik meg hozzánk: egyik rövidebb, másik hosszabb úton ér el minket. A kvazárok gyakran mutatnak fényességváltozásokat: hirtelen kifényesednek és utána elhalványodnak. Ez a kvazárban egy és ugyanazon időben történik, de mi a négy képen különböző időpontokban látjuk, mert a fénynek különböző időtartamokra van szüksége ahhoz, hogy a különböző úthosszakat befussa.

A mért időkülönbségekből ki lehet számítani ezeket az úthosszakat, és mivel óriási távolságokról és távolságkülönbségekről van szó, már számít, hogy időközben mennyit is tágult az Univerzum, miközben a kvazár fénye ideért hozzánk a négy különböző útvonalon? Ezért a tágulás ütemének becslésére igen jól felhasználhatók az ilyen többszörös képet adó kvazárok. Öt ilyen többszörös képet adó kvazár-galaxis párból már 3,5%-knál pontosabban lehet mérni a Hubble-állandó értékét, egyben a gyorsulva táguló Univerzumra vonatkozó Lambda paramétert is pontosan meg lehet velük határozni (https://arxiv.org/pdf/1607.00017.pdf).

Mintegy tucatnyi ilyen gravitációs lencsehatás által létrejött többszörös kvazár- vagy galaxishalmazképet ismerünk. Van, ahol csak kettő vagy három, másutt négy vagy hat kép is keletkezik.

VCSE - Vénusz - 2017.02.16 - Bognár Tamás
VCSE – Vénusz – 2017.02.16. – Bognár Tamás

 

A fényképen a  -4,8 magnitúdós, 27,8% fázisú (calsky.com adatai alapján) Vénusz látható. A végleges kép 2500 képkocka feldolgozásával készült.  A felvétel további adatai a képen láthatóak. A felvétel készítésekor a csillagda melletti focipálya fényvetői derengésbe vonták az égbolt alsó közel negyed részét. A köd is kezdett leszállni. Párás derengésbe kezdett burkolózni a város. A kupola belseje csillogott a kicsapódott párától.

Döbbenetes felfedezni, hogy a szabad szemmel igen fényes “csillagnak” látszó Vénusz a felvételen egy vékonyodó “kifli” csupán.

2016 során Csizmadia Szilárd újabb tesztképsorozatot készített az egyesületi távvezérelt csillagvizsgálóval. A fotografikus észlelés Skywatcher 250/1200 tubussal, EQmod segítségével távvezérelt EQ-6 GoTo mechanikával, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és Canon 6D fényképezőgéppel történt, Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, Bánfalvi Péter hátsó kertjéből. Összesen 260 kép készült, 20 másodperces záridővel és ISO5000 érzékenységgel. Ezúttal a flat képeket is sikeresen feldolgoztam.
VCSE - Messier 27 tesztkép
VCSE – Messier 27 tesztkép
Mivel számos felvétel esetén jelentős háttérfény került a képekre, az este 11 óra előtt készült képeket ki kellett válogatnom, hogy valamennyire ki tudjam szűrni a közvilágítás által okozott háttérgradienst. Összesen 165 light képet és 15 flat képet adtam össze DeepSky Stacker segítségével, utána StarTools-szal végeztem az utófeldolgozást. Jelentős területet kellett levágnom a képről, hogy minél inkább csökkenteni tudjam a gradienst, illetve a felbontást is csökkentettem a jel/zaj arány javításának céljából. Deconvolutiont és élesítést végeztem, a DSS viszont egész pontosan beállította a fehéregyensúlyt, így azzal már nem kellett sokat foglalkoznom az utófeldolgozás során.
A Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található Messier 27 (Dumbbell-köd, Súlyzó-köd, Almacsutka-köd) katalógusjelű mély-ég objektum az egyik legfényesebb és legnagyobb látszólagos kiterjedésű planetáris köd, népszerű célpont amatőrcsillagászok és asztrofotósok között. 15 cm átmérőjű Newton-távcsővel 27X-es nagyítás mellett mérsékelten fényszennyezett külvárosi égen könnyen észrevehető a halvány, almacsutkaszerű középső régiója.
1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, aki fel is vette katalógusába a kb. 1300 fényév távolságra található, kb. 3000-4000 éve kialakult ködöt. Az 1,44 fényév átmérőjű planetáris köd valójában egy közepes méretű csillag életciklusának végén ledobott ionizált gázburka, közepén egy fehér törpe figyelhető meg, mely az elpusztult csillag magja.

Február 3-án a Göcsejben található falu, Kustánszeg művelődési házában tartottam előadást „Magyar nevek az égbolton” címmel. A híres magyarokról vagy földrajzi nevekről elnevezett, vagy magyar vonatkozású, de nem személyhez köthető égitestek (üstökösök és kisbolygók), merkúri, vénuszi, marsi és holdi helyek kerültek bemutatásra. Említést tettem a zalai vonatkozású objektumokról, mint az Izsák-kráter és az Izsák-kisbolygó, valamint az Öveges-kisbolygó névadásának sztorijáról, de a Bak Mars-kráterről is. Természetesen téma volt két magyar nevű üstökös is. A közönségnek szerencséje volt, mert az égbolt lehetővé tette a Vénusz, a Mars és a Hold távcsöves megfigyelését is. Erre a TIT 100/1000-es refraktorát használtam. A műszer kiválasztásában jelentősége volt annak is, hogy gyorsabban üzembe helyezhető, mint a 127/1500-es MC reflektor. Erre a helyszínre az elmúlt 5 évben évente meghívtak, volt időszak, hogy kétszer is. A polgármester asszony mozgatja a kulturális eseményeket, de arra is volt hatalma, hogy ha rövid időre is, de derült eget varázsoljon.

VCSE - Bánfalvi Péter előadása
VCSE – Bánfalvi Péter előadása

Szombaton olyan helyen jártam, ahol eddig még nem tartottam előadást, azaz Vas és Zala határán, Vaspörben.

Itt a planetáriumi jellegű előadást ajánlottam a közönségnek. A hallgatóság soraiban az általános iskolások, középiskolások és korosabb felnőttek egyaránt jelen voltak. Kicsi a világ, többen bukkantak fel olyanok, akik hallottak már tőlem csillagászatot más helyszínen is.

A Stellárium planetáriumprogram segítségével bemutattam az égi mozgásokat, csillaghalmazokat, ködöket, galaxisokat és a kisebb távcsővel is bemutatható bolygókat.

Nehéz volt lezárni a rendezvényt, mert a közönség nagyon érdeklődő volt. Végül is több, mint két óra elteltével a távcső felállítása nélkül – mert borult volt – búcsúztam el a helyiektől.

A meglepetést igazából az okozta, hogy tiszteletdíjat is felajánlottak és a számlázott összeget megtoldották 5000 Ft „borravaló”-val. Természetesen tartottam már pénzért előadást, de a borravaló meglepetés volt.

(Lehetséges, hogy túl olcsón adtam magamat…?)

Másnap egy e-mailen küldött kérdésre is válaszoltam, így vált teljessé a találkozó.

Mindkét helyszínen beszéltem a Vega Csillagászati Egyesület tevékenységéről és a belépés lehetőségéről is.

Elsősorban azért tettem közzé élményemet, mert abban bízom, hogy más egyesületi tagok is kedvet kapnak arra, hogy megosszák csillagászati élményeiket másokkal is.