Messier 27 – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2016. szeptember 24-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételem a Messier 27 planetáris ködről. 20x120s objektum (light), 10 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 800 érzékenységen felvett képből.

VCSE - Messier 23 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 27 – Ágoston Zsolt

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newtontávcsővel és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készült.

Eredetileg több expozícióbólból szerettem volna összeállítani a képet, de bepárásodott a főtükör, ezért csak 20 képet tudtam felhasználni a 64-ből. Tíz kép volt igazából jó minőségű, a többi csak “kevésbé rossz”.

A Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található Messier 27 (Dumbbell-köd, Súlyzó-köd, Almacsutka-köd) katalógusjelű mély-ég objektum az egyik legfényesebb és legnagyobb látszólagos kiterjedésű planetáris köd, népszerű célpont amatőrcsillagászok és asztrofotósok között. 15 cm átmérőjű Newton-távcsővel 27x-es nagyítás mellett mérsékelten fényszennyezett külvárosi égen könnyen észrevehető a halvány, almacsutkaszerű középső régiója.

Az aszrofotómon a fényesebb, súlyzószerű területen világoskék és “S” alakban elhelyezkedő vörös térségek különíthetőek el, a vöröses színt az ionizált hidrogén adja a ködnek. A központi területet kétoldalt halvány, kék színű térség övezi.

1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, fel is vette katalógusába a kb. 1300 fényév távolságra található, kb. 3000-4000 éve kialakult ködöt. Az 1,44 fényév átmérőjű planetáris köd valójában egy közepes méretű csillag életciklusának végén ledobott ionizált gázburka, közepén egy fehér törpe figyelhető meg, mely az elpusztult csillag magjából kialakult fehér törpe.

NGC 281 (Pacman-köd) – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :
Kilenc éjszaka gyűjtöttem a fényt az NGC 281 ködről készült asztrofotómhoz. A köd kinézete alapján a Pacman-köd nem hivatalos becenevet kapta, egy videójátékbeli szereplőre történő állítólagos hasonlósága miatt.
VCSE - A Pacman köd - NGC 281 - Schmall Rafael
VCSE –  NGC 281 – Schmall Rafael
A kilenc éjszaka alatt több, mint 25 órányi felvétel jött össze. Volt kalandja bőven az elkészülésnek? volt, amikor nyest akart betörni a csillagdába, máskor egy igen jó ég előtt jött a virgákból a záporeső. Amit viszont teljes mértékben sikerült tesztelni, az az, hogy három perc alatt bevethető a rendszer. Korábban 35-40 perceket pakoltam kifele, majd befele is… Most a kis kaposfői csillagdámban egyszerűen csak eltolom a tetőt, és odafordítom óraszögben a távcsövet, ahova kell, ugyanis deklinációben már fixen rögzítve van a kompozíció. A kihuzatra mérőszalag lett ráragasztva, a pontos célzást pedig lézerceruza segíti. Ezek olyan kis trükkök, amelyekkel nagyban meg lehet könnyíteni a fotózást. A VCSE táborban már találkoztunk a lézeres beállítással, a mérőszalag az viszont csak később lett felfűzve…
A felvétel technikai adatai:
Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton-távcső
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Vezetőegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/4 távcsövekhez
Expozíciós idő: 194 x 480 sec, érzékenyég: ISO 800
Az internetes adatbázisok, leírások alapján több minden is megtudható erről a ködösségről. Tehát az NGC 281-es katalógusszámot viseli, de amatőrcsillagászok között beceneve Pacman-köd, hiszen úgy is néz ki (ami a kompozíciót is ihlette).
A csillagköd területe különösen izgalmas, ugyanis a megszokott hidrogén-alfa sugárzás mellett nagymértékben tartalmaz hidrogén-bétát is, utóbbi a kékeslilás színárnyalatát adja. Maga a csillagköd tőlünk 9000 fényév távolságban fekszik, tehát nagyon messze, a Cassiopeia csillagkép irányában.
Amilyen távol van, olyan nagy is. Látszólag akkora méretű, mint a telihold, ám természetesen halvány. Közepes méretű távcsővel egy színtelen foltként tűnik elő. Valódi átmérője valójában kb. 45-50 fényév, ezzel a nagyobb ködösségek sorába illeszkedik.
A csillagköd belsejében látszódik egy-egy kis, sötét felhőcske, ezeket Bok-globuláknak hívják. Ezek olyan kis csomósodások, amelyek összeomlanak saját gravitációjuknál fogva és új csillagok születnek majd belőlük. Ezért hasonlítanak a jobban ismert Sas-köd “Teremtés oszlopai”-ra. Itt is megfigyelhetőek azok az oszlopok, amiket a csillagszél alakít. Később ott is csillagok formálódnak majd.
A felvételt úgy terveztem, hogy extrém mélységek is látszódjanak. Tehát nemcsak maga az NGC 281, hanem a környező fátylak és porködök is előtünjenek.

Októberi észlelési ajánló – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

Ajánlani szeretnék néhány objektumot 2016. októberi csillagászati megfigyelésekhez, illetve az észlelőhétvégére!

A Nap október folyamán 07:00 körül kel, 18:24 és 17:22 között nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold október 1-én és 30-án, első negyed 9-én, telihold 16-án, utolsó negyed 22-én lesz. (Nyári időszámítás szerint. Forrás: VCSE holdfázisok)

A Mars és a Szaturnusz déli-délnyugati irányban nagyon alacsonyan megfigyelhető napnyugtától. A Szaturnuszt nehezebb megfigyelni, mert nagyon alacsony horizont feletti magasságához nagyon korai nyugvási időpont tartozik e hónap során.A Vénusz a hó elején egy, a hó végén mintegy másfél órával nyugszik a Nap után, az esti szürkület feltűnően fényes égiteste délnyugaton. A Jupiter október közepe után a hajnali szürkületben észlelhető nehézkesen, egy órával kel a Nap előtt. Az Uránusz és a Neptunusz egész éjjel észlelhető a Halak, ill. a Vizöntő csillagképben. Az Uránusz ebben a hónapban van szembenállásban a Nappal.

Látványosabb események:

10.03. 16:50 Vénusz 4,5°-ra délre a 6,7%-os Holdtól

10. 08. 17:50 A Mars, az M22 és M28 gömbhalmazok háromszöget formálnak, a Nyilas csillagképben

10.10. Tauridák meteorraj maximuma

10.15. Az Uránusz oppozícióba kerül a Földdel.

10.18. 23:00 A Hold a Hyádok csillaghalmaz előtt látható. 19-én hajnali 01:22 órától kezdve több halmaztag csillag fedése, ill. szoros megközelítése észlelhető, Nagy élmény lehet vizuálisan megfigyelni, ahogy a fényes csillagok között elhalad az erős fénnyel világító Hold, illetve érdekes lehet pl. 5 percenkénti képekkel megörökíteni, ahogy a csillagokhoz képest tübb óra alatt a Hold jelentősen elmozdul.

10.21. Az Orionidák meteorraj maximuma

10.21. 12:37 Az (1) Ceres oppozícióban a Földdel, 7,4 magnitúdó fényességű lesz a törpebolygó

10.25. Hold-Regulus együttállás, 02:37-kor 31 Leo csillag fedése

10.29. 16:03 A Vénusz és Szaturnusz 3,0°-os együttállása a Kígyótartó csillagképben

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

 


Olvasd tovább →