Jandó Dániel zalai amatőrcsillagász, a VCSE tagja, kiváló Hold-, meteor- és mélyégészlelő, egy 150/750-es Newton boldog használója. A MANT 2015/16-os tanévre meghirdetett, “A Marson messze túl” című pályázatán a 11-14 éves korosztályban I. díjat nyert munkájával.

VCSE - Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)
VCSE – Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)

 

VCSE - Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)
VCSE – Jandó Dániel (11-14 éves korcsoport, I. díj)

 A nyertessel készült interjúnkat az alábbiakban lehet olvasni.

VCSE: Mi az a MANT?

Jandó Dániel: A MANT a Magyar Asztronautikai Társaság rövidítése, amely TTIT Asztronautika Bizottsága  jogutódja. Célja az űrkutatás minden ágazatához kapcsolódó ismeretterjesztés.

VCSE: Hogyan szereztél tudomást a diákpályázatukról?

Jandó Dániel: Valamikor november, vagy december folyamán olvastam egy cikket a pályázatról az urvilag.hu-n.

VCSE: Milyen kategóriákban lehetett elindulni?

Jandó Dániel: A versenyt három kategóriában hirdették meg. Ezek 11-14 éves, 15-18 éves korosztályé, és a látássérülteké.

VCSE: Mivel pályáztál?

Jandó Dániel: Az én pályaművem egy blog volt, amin rövidebb cikkeket helyeztem el. A blog fő témája egy leszállás kivitelezése volt egy gyenge gravitációjú égitesten, de kitértem egyéb ehhez kapcsolódó apróságokra is.

VCSE: Milyen eredményre számítottál? Meglepődtél a díjazáson és az első helyen?

Jandó Dániel: Nagyon meglepődtem az első helyezésen. Harmadik, negyedik, vagy ötödik helyre számítottam, már csak azért is, mert én az anyagomat kissé komolytalannak tartom, de végül is ez csak 11-14 éves kategória.

VCSE: Honnét gyűjtötted munkádhoz az információkat?

Jandó Dániel: Az információkat a Both Előd-féle Űrtan könyvből, és az internetről gyűjtöttem. Főleg Rosetta-küldetés tapasztalatai alapján dolgoztam. A beadás előtti pillanatokban még Csizmadia Szilárd tett néhány apró szövegváltoztatási javaslatot, amit megfogadtam, de sajnos, az általa javasolt pár oldalt már nem volt időm beépíteni.

VCSE: Miért tartod fontosnak az űrkutatást?

Jandó Dániel: Kicsit furán hangzik, de az űrkutatást azért tartom fontosnak, mert ha ilyen ütemben növekszik a Föld népessége, akkor egy idő után nem élhetünk itt ilyen sokan, és el kell költöznünk. Ehhez pedig mindenképp meg kell ismernünk a világűrt. És persze ahogy Ciolkovszkij is mondta: lehet-e örökké bölcsőben élni?

VCSE: Milyen volt a díjátadó? Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal távoztál?

Jandó Dániel: A budapesti Millenárison rendezett díjátadó olyan volt, mint az ilyenek lenni szoktak. Nagy tömeg, nagy zaj, és néhány ember akinek igen jó napja van. Egy, a Mars klímájának megváltoztatásáról szóló érdekes előadás után hirtelen sok ember érkezett, és kezdték sorolni a neveket. Sok díjazott az egész családjával jött, így kisebb örömujjongások törtek ki, amikor megtudták, hogy a rokonuk hogyan szerepelt.

Mikor eljöttünk még mindig eléggé meglepett voltam, és örültem, hogy a munkám meghozta a gyümölcsét. Ezután természetesen még ott a helyszínen, valamint itthon is örömmel fogadtam a gratulációkat.
jandó Dániel pályaműve itt tekinthető meg: http://palyamuvem.blog.hu/ .
VCSE - AR2544 - 2016.05.17. - Bognár Tamás
VCSE – AR 2544 – 2016. május 17. – Bognár Tamás

 

VCSE - AR 2546 - látható fény tartományában - 2016.05.17. - Bognár Tamás
VCSE – AR 2546 – látható fény tartományában – 2016. május 17. – Bognár Tamás

 

VCSE - AR 2546 napfolt animációja - Bognár Tamás
VCSE – Az AR 2546 napfolt észleléseiből készített animáció. A Föld csak a méretarányok szemléltetése végett került a képre. – Bognár Tamás

 

Dátum: 2016. május 17.
Felszerelés: 70/700 módosított Coronado PST és 150/2250 Newton
Nyugodtság: 4-7/10  (vonuló felhők)
Átlátszóság: 2-3/5 (hullámzó, ugráló Nap, bevillanó éles részletekkel)
Hőmérséklet : 23°C
Páratartalom: –
Szél : közepesen gyenge szél (felhők magasságában erős szél lehetett)
Helyszín : Canis Maior Napobszervatórium, Nagykanizsa , É46° 27′ 13.81″  K16° 59′ 05.57″
Észlelő: Vilmos Mihály, Perkó Zsolt, Bognár Tamás
Képfeldolgozás : Bognár Tamás

Media: DMK 41AU02.AS  (USB)

Az ismert több ezer fehér törpe közül jó néhány százon detektáltak már mágneses teret. Ezeknek a mágneses tereknek az erőssége pár tízezer gausstól pár száz millió gaussig terjed. (A Föld mágneses terének erőssége 0,25-0,65 gauss között változik manapság.) Más fehér törpékben nem találtak mágneses tér jelenlétére utaló nyomokat a spektrumukban.

Egy új tanulmány (http://arxiv.org/abs/1605.04458) szerzői a CFHT, WHT és más távcsöveket használva gyenge mágneses tereket kerestek fehér törpékben. Az LTT 16093 jelű fehér törpében találtak is egy 57 000 gaussos erősségű mágneses teret. Amelyik fehér törpében kimutatható volt mágneses tér jelenléte, azok szinte mind egymillió gaussnál erősebbek. A most talált a harmadik leggyengébb terű fehér törpe azok közül, ahol egyáltalán mérhető a mágneses térerősség!

AR 2546 - 2016.05.17 - Bognár Tamás, Nagykanizsa
AR 2546 – 2016.05.17 – Bognár Tamás, Nagykanizsa

 

Megnevezés: AR 2546 – Hidrogén-alfa tartományban
Dátum/Időpont : 2016.05.17. UT08:58
Felszerelés: 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 4-7/10  (vonuló felhők)
Átlátszóság: 2-3/5 (hullámzó, ugráló Nap, bevillanó éles részletekkel)
Hőmérséklet : 23°C
Páratartalom: –
Szél : közepes -gyenge szél, felhők magasságában erős szél
Helyszín : Canis Maior Napobszervatórium, Nagykanizsa , É46° 27′ 13.81″  K16° 59′ 05.57″
Észlelő: Vilmos Mihály, Perkó Zsolt, Bognár Tamás
Képfeldolgozás : Bognár Tamás

Media: DMK 41AU02.AS  (USB) + AutoStakkert! 2 + GIMP

Az NGC 1851 gömbhalmazban a HST-vel egy 18,05 perc periódusidővel fényváltozást mutató halvány objektumot fedeztek fel, ami az első elképzelések szerint vagy egy kettősrendszerbeli mágneses fehér törpe villódzása vagy egy két fehér törpecsillagból álló kettőscsillag fényváltozása. Mivel a Chandra-műholddal nem észleltek röntgensugárzást, az első eset kizárható, és eszerint egy olyan nyugodt kettőscsillagról van szó, ami két fehér törpéből áll. Az ilyen rendszereket AM CVn-kettősöknek nevezik, és ez az első ismert ilyen rendszer a gömbhalmazokban. (Az ilyen rendszerek egyébként energiát veszítenek keringés közben, és a két fehér törpe egymásnak ütközik a végén, egyfajta szupernóva-robbanást hozva létre.) http://arxiv.org/abs/1605.04827

ms.dvi

Az NGC 1851 és az NGC 1904 gömbhalmazok a GALEX kísérlet felvételén. A GALEX közeli és távoli ultraibolya fényben tanulmányozza az égitesteket, ahol az objektumok kissé (vagy nagyon) másképp néznek ki, mint látható fényben… Az NGC 1904 a Nyúl csillagképben található tőlünk 50 000 fényévre, így Magyarországról is észlelhető. Az NGC 1851 a déli égbolton, a Galamb csillagképben látszik, ezért magyar amatőrök által csak ritkán megfigyelt objektum, hiszen csak három fokkal emelkedik rövid időre a magyarországi horizont fölé, pedig hét magnitúdós látszó fényességével népszerű halmaz lehetne, ha a zenitben láthatnánk… – távolsága a Naprendszertől 40 000 fényév.