A legtöbb spirálgalaxisban – így a mi Tejútrendszerünkben is – a nem látható anyag mennyisége kb. 10-szeresen meghaladja a látható anyagét. Erről csak azért tudunk, mert a nem látható, vagyis a sötét anyag gravitációs teret kelt, és a csillagok gyorsabban mozognak, mintha csak a látható anyag gravitációja befolyásolná a galaxisbeli mozgásukat. A sötét anyag és a látható anyag mennyisége galaxisról galaxisra változik, de a tízszeres arány elég jó átlag.

A http://arxiv.org/abs/1605.04795 címen közölt tanulmány szerint az NGC 3998 lentikuláris galaxisban viszont alig van sötét anyag: itt a sötét anyag mennyisége sokkal kisebb, mint a láthatóé (általában fordított az arány), a sötét anyag mennyisége csak 7,1%-a a látható anyagénak ebben az esetben. A hibahatár nyolc százalék, vagyis az is elképzelhető, hogy az NGC 3998-ban egyáltalán nincs sötét anyag. Nos, a sötét anyag eloszlása nagyon nem egyenletes az Univerzumban, annyit biztosan levonhatunk következtetésként…

Az alábbi kép az NGC 3998-at és látszó égi szomszédját, az NGC 3990-et ábrázolja. A képskálát a jobb alsó sarokban látszó vonal hossza mutatja (megfelel egy ívpercnek). A képkivágás egy nagyobb képről származik, ami 4×120 sec expozíciós idővel készült, 3×3-as binneléssel, 2011. április 28-án 22:32 UT-től kezdve, f/9,7-es fényerejű,  30,5 cm-es LX 200R távcsővel és ST-10XME CCD-kamerával (David Richards felvétele).
NGC_3998.20110428.im471067-71.av4x120s.C.crop

2016. május 9-én Pécsen a Természettudományi Egyetem bejáratánál, az Ifjúság útja 6. c. alatt, Póth Sándor szaktársam társaságában tartottunk bemutatót egy 70/900 as lencsés távcsővel az Albireo színeiben.

VCSE - Merkúr-átvonulás - Horváth István
VCSE – Merkúr-átvonulás – Horváth István

Már 11:00-kor kivonultunk és megmutattuk több érdeklődőnek a napfoltokat. Az elején viszonylag kedvező volt az időjárás, bár a felhők egyre fenyegetőbbek voltak és időnként pár percre eltűnt szemünk elől a Nap. Végül a beérkezés pillanatát nem tekinthettük meg a felhők takarása miatt. Ezt követően 13:14-től viszonylag tiszta egünk volt és sok látogatónak megmutathattuk a Merkúr nap előtti átvonulását. A bemutató közben az érdeklődök lapozgathatták a régi Albireós kiadványokat és VEGA folyóiratokat. A távcső állványára egy plakátot helyeztünk a VCSE-táborról. Többen is érdeklődést mutattak iránta, reméljük, ez majd a jelentkezők számában is megmutatkozik. 4 óra magasságában beborult az ég, és elkezdett esni az eső. Eredeti tervünk az volt hogy 5 óra körül csatlakozunk Gyenizse Péter tanár úrhoz és más pécsi amatőrökhöz a Zsolnay-negyedben. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az esős időjárás alatt vonulunk át a Zsolnay-negyedbe, remélve, hogy később majd ismét kiderül. 5 óra magasságában rövid buszutazással kicipeltem a távcsövemet a Zsolnayba és szerencsénkre addigra ki is derült, így csatlakozhattunk ottani kollégákhoz. Rengeteg további érdeklődő érkezett, jó számmal gyerekek is, akiknek megmutathattuk ezt a ritka jelenséget. A Nap valamivel 7 óra után lebukott a felhők mögé így összepakoltunk és befejeztük az észlelést-bemutatót.

Az észlelés közben egy 25mm-es okulárt használtam (a 10mm-es okulárom nagy képhibákat mutat, illetve nagyon kicsi a látómezeje), így a közönség 36-szoros nagyításban figyelhette meg a Napot. Az egyetem elől csak egy nagyobb napfoltcsoportot vettünk észre körülbelül a napkorong közepén, de a Zsolnay-negyedben már sokkal tisztább egünk volt, és jobb távcsövekben is megfigyelhettük, hogy a napkorongnak szinte pontosan a közepén egy kisebb csoport is található, illetve később a napkorong szélén egy egészen apró napfolt is felbukkant.

Ma délután figyelhettük meg a Merkúr átvonulását a Nap előtt. Danival délután Egerváron kezdtük a megfigyelést derült időben. Vizuálisan észleltünk 150/750-es Newtonnal, 75x-ös nagyítással.
VCSE - Merkúr-átvonulás
VCSE – Merkúr-átvonulás
Igazából nagyobb Merkúrra számítottam. Valahogy még élénk volt a Vénusz emléke. De így is sikerült megbarátkozni a látvánnyal. A 2. kontaktus jól megfigyelhető volt, utána még fél órán át kísérhettük figyelemmel, ahogy a Merkúr egyre beljebb hatol a Nap fehérségébe.
VCSE - Merkúr-átvonulás - Jandó Attila
VCSE – Merkúr-átvonulás – Jandó Attila
Aztán összecsomagoltunk és irány Zalaegerszeg,  Dísz tér. Megígértem Péternek, hogy segítünk a bemutatón. Mire odaértünk Péter már az egyik távcsövet fel is állította. Miután elkészült  a másodikkal, kipakoltuk mi is a Newtont.
Az emberek pedig egyre bátrabban jöttek és kérdeztek és megfigyeltek. Voltak lelkesebbek, akik sokat kérdeztek, volt, aki nem mert belenézni a távcsőbe.
A délután folyamán 5-10 perc megfigyelés majd felhőszünet váltakozott. Péter lelkesen magyarázott a látogatóknak, közben egyre több ismerős és tagtársunk is megérkezett: Cseh Ferenc, Ágoston Zsolt, Csizmadia István, Szente Hajnalka… (ha valakit kifelejtettem elnézést kérek).
A múlt heti Keménfa melletti Dózsa-hegyi észlelésemet szeretném kiegészíteni a Messier 10 katalógusszámú gömbhalmazról készült asztrofotómmal.
VCSE - Messier 10 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 10 – Ágoston Zsolt

Pólusraállási, vagy egyensúlyozási hiba miatt csak 60 másodperces expozíciókat tudtam készíteni erről az objektumról, amely valamiért kevésbé népszerű célpont a gömbhalmazok között, legalábbis az asztrofoto.hu galériájában alig találtam róla képet.

Az eddigi tapasztalatok szerint a gömbhalmaz-fotók érzékenyebbek a pontos követésre, mint például a galaxisok, vagy nyílthalmazok, a rengeteg apró csillag nagyon kis pontatlanság esetén is “csíkot húz”. A helyzetet az sem könnyítette, hogy a pólussal bezárt szöge csaknem 90°, így a pólusraállás során egy kisebb tökéletlenség is jelentősen csökkenti az alkalmazható záridőt.

A nyers képek készítésének a főtükör teljes lepárásodása vetett véget, emiatt nem tudtam annyi képet készíteni, mint szerettem volna.

ISO 800 érzékenységet és 20×60 másodperces záridőt választottam, a light képek mellett 10 flat képet, 10 dark képet, 10 bias képet dolgoztam fel.

Feldolgozáshoz IRISt, Startoolst, végül Photoshopot használtam.

Az M10-et 1764-ben fedezte fel Charles Messier. William Herschelnek sikerült először csillagokra bontania. A Kígyótartó csillagképben található, látszólag az M 12 közelében, egymástól mért valós távolságuk viszont mintegy 2 000 fényév

12 milliárd éves korával a Tejúttal közel egyidős, a Tejút síkját övező haloban helyezkedik el, a magtól “mindössze” 16 000 fényévre. Átmérője 84 fényév, körülbelül 100 000 csillagot foglal magába, a Földtől pedig 14 300 fényévre található. Magjában számos kettőscsillag található, melyek nagyobb tömegüknek köszönhetően vándoroltak oda. Négy ismert változócsillagot is tartalmaz a halmaz.

Merkúr átvonulás 2016. május 9.

A program előkészítése a propagandával kezdődött. A Zalai Hírlapban kb. 10 nappal korábban és a hetedikei lapszámban is megjelent felhívásunk a leendő távcsöves bemutatóról. A Zalaegerszegi Rádió a megelőző napokban többször is bemondta a bemutató tervezett programját. Kilencedikén délelőtt felhívtak a Zalaegerszegi Televízióból, hogy vállalnám-e a helyszíni kapcsolást az MTV1 csatornáján. A Facebookon és a levelezőlistán is informáltuk az ismerősöket.

Az előkészítés része és eredménye volt az is, hogy felajánlotta a segítségét és közreműködését az egerszegi helyszínre dr. Cseh Ferenc, Jandó Attila és Jandó Dániel is.

A használatra szánt műszerek a TIT Egyesület tulajdonát képezik: 100/1000-es Zeiss-refraktor Ib óragépes mechanikán, 127/1500 MC katadioptrikus távcső EQ-3 Goto mechanikára szerelve. A refraktort egy 40 mm fókuszú okulárral kivetítéssel használtam. A „vetítő ernyő” egy fénymásolópapír tárolásra gyártott papírdoboz, amelynek az aljára egy fehér lapot ragasztottam. A kedvező pozícióba állíthatóság érdekében egy kottatartó állványra rögzítettem, hogy az okulár optikai tengelyére merőleges lehessen. Az MC-távcsövet objektívszűrővel alkalmaztam 60-szoros nagyítással.

Az átvonuló felhőzet miatt csökkenni láttam az esélyeket a zavartalan bemutatóra, de az egyik műszert felállítottam a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvarán. Azért éppen itt, mert az ide járó gyerekek a tanítványaim. (Ebben az iskolában dolgozom.) Az idő gyors múlása és a gyakori borultság miatt csak mintegy 100 gyerek nézte meg a jelenséget.

14.45-re Zalaegerszegre értem, ahol a közterület felügyelőkkel folytatott rövid beszélgetést követően megálltam a tilosban, az észlelési helyszín közelében. Olvasd tovább