2022. július 28-án, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6826 jelű planetáris ködről, más néven a Pislogó-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x35x60 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Az NGC 6826 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A fényes, középső pontszerű objektum a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.
A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.
A ködösség türkízes színű, elliptikus alakja tűnhet fel elsőre, majd ahogy megfigyeljük a ködösség belsejét, egy fényesebb, elliptikus gyűrűt is láthatunk. A planetáris köd magjában egy fényes csillagot figyelhetünk meg, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.
Az elnevezése (Pislogó-köd) annak tudható be, hogy ha vizuális megfigyelés során közvetlenül a központi csillagára nézünk, az azt körülvevő ködösség eltűnni látszik. Ha egy picit az objektum mellé nézünk, akkor pont fordítva, a köd egyre fényesebbnek látszik, míg a központi csillag szinte eltűnik, mintha a köd “pislogna”.
A ködösséget William Herschel fedezte fel 1793 szeptemberében, a Hattyú csillagképben. Látszó átmérője csak 30″, valós átmérőjét 0,2 fényévre becsülik, Távolsága tőlünk körülbelül 2000 fényév.
A planetáris ködökről és vizuális megfigyeléséről Csizmadia Tamás írt egy cikket a VEGA 97. számának 5-9. oldalán, ami ide kattintva ingyenesen elérhető.
2022. április 29-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem a Hickson 44 kompakt galaxishalmazról. Az észlelőhétvégén jó hangulat volt, a szabadban kellemes hőmérséklettel. Fotózás közben volt lehetőségünk vizuális észlelésekre is. Éjfél után volt némi felhőátvonulás foltokban, az ég minősége is változó volt.
A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap Zalaegerszegen augusztusban a hó közepén kb. 5:50 (KözEI) körül kel, 20:00 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed augusztus 5-én, telehold augusztus 12-én, utolsó negyed augusztus 19-én, újhold augusztus 27-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 08.12. 18:40 A Merkúr esti láthatósága, magassága 1,5°, -0,1 magnitúdó, 73% fázis. 08.13. 01:00 A Perseidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
08.13. 23:11 A 95%-os fázisú holdkorong peremétől 9′-re ÉNY-ra látható a ψ-3 Aquarii (5 magnitúdós).
08.18. 02:40 A Vénusztól 38′-cel északra látható a Praescepe nyílthalmaz, a Rák csillagképben.
08.19. 03:07 A Mars 4°-ra látható az 50%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
08.21. 02:30 A Marstól 5,5°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben.
08.26. 03:18 A Vénusz 4°-ra látható az 1,6%-os fázisú Holdtól a Rák csillagképben.
08.26. 03:18 29 órás holdsarló a Vénusztól 4°-ra, 7° magasan.
08.27. 16:14 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja 27° -ra a Naptól, 7″ átmérő, 53% fázis, Szűz csillagkép.
08.28. 18:09 34 órás holdsarló 2° magasan az esti égen.
A Merkúr a hónap nagy részén háromnegyed órával a Nap után nyugszik. 27-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 27°-ra a Naptól, de továbbra is nagyon alacsonyan van.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik. -3,9 magnitúdós, átmérője 11″-ről 10″-re csökken, fázisa 93%-ról 97%-ra nő.
A Mars éjféltől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Fényessége -0,1 magnitúdó, látszó átmérője 9,7″.
A Jupiter a Cet csillagképben látható késő este, délkeleten. Fényessége -2,8 magnitúdó, látszó átmérője 47″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől, délkeleten. Fényessége 0,3 magnitúdó, átmérője 19″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjféltől, délkeleten.
A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.
Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban volt megfigyelhető. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthattuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, legközelebb csak 2492-ben következik be – utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ismét lehet látni az összes szabadszemes bolygót egyszerre, de akkor nem tartják ezt a különleges sorrendet; viszont akkor majd az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 – 04:10 között volt megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban volt, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között helyezkedett el. Részletesen lásd itt.
A következőkben a jelenségről a www.eszleles.hu-ra érkezett megfigyeléseket foglaljuk össze. Az első összefoglalót lásd itt.
Balázs Gábor észlelése 2022. május végéről:
Szép bolygósor, előtérben a La Palmán sok helyen megtalálható különös lila virágok sziluettjeivel. Délebbről sokkal jobb a sorakozó megfigyelése, mint otthonról.
Ennél a májusi észlelésnél a Merkúr még nem csatlakozott a bolygófüzérhez (ez csak június 17-én történt meg, a Merkúr akkor vált megfigyelhetővé). Érdemes a fenti képen megfigyelni, hogy a Mars még a Jupiter és a Szaturnusz között látszódott. A Naprendszer működését, a bolygók mozgását láthatjuk akkor, amikor júniusban a Mars és a Jupiter látszó mozgása az égen olyan volt, hogy a Mars keletebbre került a Jupitertől, vagyis a Vénusz és a Jupiter között látszódott.
Fridrich János észlelése 2022. június 12-én:
Semmi extrát nem akartam, hogy mindenféle csodát műveljek a képpel. Kimentem a bolygókat fotózni nagy nagyításon, és mivel sokan kérdezősködtek, hogy milyen a média által hatalmasra beharangozott bolygósor, ezért vettem a fáradságot és pár kép erejéig lőttem rá úgy amúgy kézből, mert ugye az állványom foglalt volt. Én alapból esélytelennek találtam, hogy megörökítsem a Merkúrt; ahogy néztem, az objektívem még éppen befogta volna 10 mm-en, de a fénye bőven elveszett volna a fényes égi háttéren. 04:05-kor készült a kép, megvárva, hogy a Vénusz a távoli fák fölé emelkedjen. Ekkor a Merkúr éppen a horizonton tartózkodott csak. Még utána vártam annyit, hogy a 200/1000-es csővel 3x-os nyújtáson megtaláltam a Merkúrt, de értékelhetetlen videót sikerült belőle készíteni. Aznap hajnalban nem volt jó a légkör nagy nagyításon, csak a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot sikerült feldolgoznom. A képet annyit piszkáltam meg, hogy az átalakított gép vörösét kicsit visszavegyem. Személyes vélemény, hogy hajnali 3-kor viszont vizuálisan nagyon szép volt, és bizony a bolygósor kiemelkedett a sötét ég hátteréből.
Balázs Gábor észlelése 2022. június 13-án:
Két nap próbálkozás után június 13-án sikerült egy szemléltető értékű fotót készítenem a június második felére beharangozott nagy bolygóparádéhoz. Egyelőre helyszínt nem kerestem, a tiszta horizontú hátsó kertből készítettem az első képeket.
Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 18-án:
Június 18-a hajnalban, 03:30 és 04:10 között figyeltem meg a bolygófüzért, a Zalaegerszeg melletti Gébárti-tó partjáról. A máskor horgászokkal és strandolókkal teli tó csaknem kihalt volt, csak néhány álmatlan kacsa úszott a tó felszínén.
A helyszínre érkezésemet követően jöttem rá, hogy a Hold már a tavat övező fák takarásában van, a Szaturnusztól “jobbra”. A Jupiter feltűnően fényes volt, mellette a Mars jellegzetesen vöröses színben ragyogott. A Szaturnusz kissé halvány volt, a Vénusz fénye viszont túlvilágította az egyre fényesedő ég alját. A Merkúr sajnos elég későn kelt fel, elveszett a kelő Nap fényében. Négy óra után összepakoltam és hazaindultam.
A fénykép készítéséhez Sony A7s fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8 objektívet használtam, ISO 400 érzékenységgel és 2 s záridővel, f/4 rekeszen.
Krischbaum Tamás észlelése 2022. június 19-én:
Egy barátommal elhatároztuk, hogy június 19-én hajnalban észleljük, és ha tudjuk, megörökítjük eme ritka bolygósorozatot. Közben jót beszélgettünk az univerzum csodáiról. Nagyjából hajnali 3 órakor keltünk és 3:15-kor már az észlelőhelyen voltunk, egészen napkeltéig. Az észlelőhelyet előzetes felmérés után választottam a lakóhelyemtől nem messze lévő kis dombon. A légköri nyugodtság, igaz, nem volt a legjobb, de ahogy hajnalodott, egyre tisztább lett a légkör. Egyedül a Hold erős fényszennyezése nehezítette a felvételek készítését. Fotózás közben binokulárral végeztünk hold- és bolygómegfigyelést is. Újabb maradandó élménnyel gazdagodtam.
A felvételt Nikon D610 típusú fényképezőgéppel és egy Tokina ATX 17 mm-es objektívvel készítettem. Kettő “szeletből” lett összeillesztve a végleges fotó. Az utófeldolgozást Adobe Lightroom és Photoshop programokkal végeztem.
Makár Dávid észlelése 2022. június 19-én:
Néhány VCSE-s tagtársammal kitelepültünk megfigyelni a hajnali bolygófüzért az egyik kedvenc helyemre az egész megyében. A Bagod és Boncodfölde közötti tisztást választottuk ki remek horizontja és kellemes hangulata miatt.
A Merkúrt szabad szemmel sajnos a halványsága és horizonthoz való közelsége miatt nem tudtuk megfigyelni.
Péter Attila észlelése 2022. június 19-én:
Próbálkoztam fotóval is, de nem nekem való az asztrotájképezés, így a rajznál maradtam. Gondoltam, ezt is ki kell próbálni. A vizuális látványt nem tudtam visszaadni, vagy csak nekem nem megy, de talán kezdésnek jó lesz.
Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 19-én:
Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a 2022-es bolygófüzért. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7×50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.
Csizmadia Szilárd megfigyelése 2022. június 20-án:
Berlinből, tiszta, felhőtlen ég alól sikerült megfigyelni a Vénusztól a Szaturnuszig szabad szemmel a bolygókat. A Merkúrt sajnos 10x50B-vel sem találtam meg. Erről a városi szmog tehetett, mert hiába mentem ki a városból autóval egy jó horizontú helyre, sajnos, a város felett koszos, ködszerű volt az ég. Hajnali 3:00-tól 4:30-ig végeztem a megfigyelést. Nagyon kellemes látvány volt, főleg, amikor még nem világosodott ki az ég. A Vénuszt azonban már csak a hajnali világosodásban sikerült észrevenni.
Molnár Attila megfigyelése 2022. június 20-án:
Hajnalban a Gellért-hegyre mentünk fel, onnan volt biztos rálátás a bolygókra. A kép 18 mm-en készült. Mivel a látómezőbe nem fért bele, így 6 darab panelből lett összerakva. 03:35-kor készültek a képek. Féltem, hogy a városi fények ellehetetlenítik a dolgot, de meglepetésemre nagyon szép egünk volt. Igaz, csalóka is volt, mert távcsővel már nem nagyon akartak jönni a részletek. Ahogy jött fel a Nap, úgy lettek egyre szebbek a bolygók távcsőben, érdekes élmény volt.
Román Dávid észlelése 2022.06.20-án:
Balázs Gábor észlelése 2022.06.24-én:
24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, a Vénusz még a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez.
A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín.
Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali horizont fényében.
Balázs Gábor észlelései 2022.06.26-án:
Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás együttállást láthattunk. Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit, mert felhők is gyülekeztek pont ott, ahol a célobjektumok kelnek. A mező egészét egy magányos szénabála törte meg. Ez lett végül a fő fotótémám. A holdsarlót és vele együtt a földfényt már csak akkor pillantottam meg, mikor már a felhők mögül ért ki. Utoljára a Vénusz kelt fel a horizonton. Maga a Vénusz és a Hold együttállása is gyönyörű látvány volt, de a látványhoz a Fiastyúk nyílthalmaz jelenléte is nagyban hozzájárult.
Szerencsére időben vettem észre a mellettem lévő növényen hálót készítő pókot, így az együttálláshoz valami előtér is került:
A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29′-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben.
07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben.
07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben.
07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága.
07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor. 07.22-30. VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd.
07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen.
07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan.
07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan.
07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.
A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul.
A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12″-ről 11″-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő.
A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2″.
A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten.
A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.