A 2011. feb. 8-án indult Mai kép sorozat a nap magyar csillagászati képe. Hazai és külföldi, amatőr és hivatásos, földi és űrtávcsövekkel készült felvételekkel népszerűsíti a csillagászatot és mutat be tudományos ismereteket. Bemutatásra váró felvételeiteket a www.eszleles.hu oldalra várjuk, javaslataitokat és észrevételeiteket pedig a vcse@vcse.hu e-mail címre.
A Cassiopeia csillagképben található Messier 103 nyílthalmazt 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain francia csillagász, majd Charles Messier felvette katalógusába. Két fényes csillagához egy harmadik fényes tag is társul, de ez a csillag nem része a halmaznak, közelebb van hozzánk, mint a csillaghalmaz tagjai. A fényes csillagokat közel 40 halványabb veszi körül, enyhén elliptikus alakban. A Földtől 8 000 – 9 500 fényévre található, átmérője 15 fényév, 22 millió éves. Akár egy 50 mm átmérőjű binokulárral is észlelhető, apró ködösségként. Látszó átmérője 6 szögperc, a telihold átmérőjének ötöde.
2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.
A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.
A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) az ember által eddig épített legnagyobb űreszköz. Legnagyobb kiterjedése 109 méter, és egyszerre 7 személy lehet benne. Jellegzetes látványát a napelemek és a hűtőradiátorok adják. Az ISS parancsnoka e sorok írásakor Andreas Mogensen dán (ESA) űrhajós (2023. december 19-én). Öt űrügynökség: az amerikai (NASA), az orosz (Rosszkozmosz), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és a japán (JAXA) közös vállalkozása. Az űrállomás költségének legnagyobb részét az amerikaiak fizetik, kisebb részét az oroszok, az együttes európai-japán-kanadai hozzájárulás pedig az orosszal azonos összegű (körülbelül). Egy űrhajós egy napja 7,5 millió dollárba kerül az építés, a felbocsátás, a visszatérés, az ottlét költségeit számolva folyó áron (az 1970-es évekbeli Skylab űrállomáson, az akkor pénzértéket maira átszámolva, még 19 millió dollárba került egy űrhajós egy napja.) Az űrállomás összes költsége már régen meghaladta a 150 milliárd dollárt is. Működés szempontjából orosz keringő egységre (Rosszkozmosz) és amerikai (NASA-ESA-CSA-JAXA) modulra van osztva. Átlagosan 400 km földfelszíni magasságban kering a Föld körül, 93 perc alatt járva a körbe a Földet, kb. 15 és fél keringést megtéve naponta köröttünk. Havonta két km-rel süllyed a magassága, ezért időről-időre pályakorrekció kell. Első elemét még 1998-ban bocsátották fel, és 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott. 2023. decemberéig 21 ország 273 űrhajósa és űrturistája járt rajta. További egységekkel tervezik még most is kiegészíteni (pl. az Axiomnak nevezett modullal). Az ISS működésének végét már sokszor tervezték, majd többször meghosszabbították. A jelenlegi amerikai tervek szerint egy űrhajóval, előre eltervezett módon bevezetnék a Csendes-óceánba 2031-ben (deorbitálnák). A kínaiak nem vesznek részt a programban, saját űrállomásuk van; az amerikaiak pedig magáncégek által épített űrállomásokkal tervezik felváltani az ISS-beli részvételüket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi egyezmények szerint minden ország felelős az általa felbocsátott űreszközért. (Cs. Sz.)
Ahhoz képest, hogy milyen nagy és milyen fényes a Messier 39 (M39 = NGC 7092) nyílthalmaz, igen kevésszer észlelik. Pedig nyaranta jól látszik kora este a zenitben, és az év nagyobb részében észlelhető. Jó látványosság binokulárral vagy keresőtávcsővel távcsöves bemutatók alkalmával, még városból is.
Az ember szíve megáll a szépségtől egy pillanatra, ha ránéz Schmall Rafael csodálatos napfotóira: annyira részletgazdagok, hogy az ember nem is tudja, mit nézzen rajta először. Alig hinni el, hogy egy amatőrcsillagász ilyet képes alkotni. Pedig lehetséges! És Rafael be is mutatja, hogyan kell ezt csinálni. Minden egyes képét hosszasan kell szemlélni, bele kell nagyítani, és el kell méláznunk a Nap felszínének kavargásain, amit a mágneses tér és a turbulens fel-le áramlások okoznak. Érdemes egy-egy képét klikkeléssel kinagyítani, és számtalan apró, halvány vagy pici részlet felfedezésével tölteni az időt! Nemcsak napunkat ismerjük meg jobban, hanem a Természet művészi csodákat meghaladó szépségét is felfedezhetjük. Ehhez a jól elkapott pillanatokon túl hatalmas kitartás, jó felszerelés, sok tudás kell, hiszen a képei nemcsak élesek, hanem a kontrasztviszonyokat is jól eltalálják, így sok halványabb jelenség is megfigyelhető rajtuk. Most az ő képeiből mutatunk be egy válogatást. (A főszerk.)