Helyszín: Őrimagyarósd, Napfény Ifjúsági Tábor (Vas megye)
Szervező:
Vega Csillagászati Egyesület (VCSE)
és
MCSE Zalaegerszegi Csoportja
és
TIT Öveges József Egyesület
Kontakt:
Vizsi Csaba, Csizmadia Szilárd
Szeretettel hívjuk meg tagtársainkat és a közelben-távolban élő más barátainkat idei késő tavaszi észlelőhétvégénkre!
The main page of the project is here.
The Universe to Youths electronic booklet – downloadable from here (Edited by Viktória Fröhlich and Szilárd Csizmadia)
The Visual Messier Guide downloadable: ENGLISH / HUNGARIAN
All slides, talks, recordings, programme and pictures are available here.
You can also watch our Virtual Astronomy Club recordings on youtube (switch the English subtitle).
All materials on these homepage can be used via the following Creative Common license:
This license enables reusers to distribute, remix, adapt, and build upon the material in any medium or format for noncommercial purposes only, and only so long as attribution is given to the creator. If you remix, adapt, or build upon the material, you must license the modified material under identical terms. CC BY-NC-SA includes the following elements:
BY: credit must be given to the creator.
NC: Only noncommercial uses of the work are permitted.
SA: Adaptations must be shared under the same terms.
Emlékezés egy régi észlelésre… Mindig jólesik régi, pozitív emlékeket felidézni. Lássuk, hogyan indultak a rendszeresen távcsöves bemutatók falunkban.
2020. augusztus 29-ére távcsöves észlelést szerveztem a településünkön, Nagymágocson. Ez volt az első ilyen alkalom a részemről, de reméltem, hogy nem az utolsó.
A falu közepén találtam egy jó helyet, ahol kevés a fényszennyezés, és az egész égbolt belátható. Olyan volt, mint egy igazi észlelőrét. A Nagymágocsi Alkony – Sasoló Angyalok (NASA) – amiben alapító tag vagyok – és az én meghívásomra szívesen jöttek a Nagyszénási Kiss György Csillagda vezetői, tagjai. 18:00 NYISZ-kor kezdtünk Nap-észleléssel. A lenyugvás előtti Napot egy 200/1250-es Dobson-távcsővel, és természetesen napszűrővel felszerelve észleltük. A távcsövet a Nagyszénási Csillagda munkatársai hozták magukkal. Ehhez a távcsőhöz csatlakozott még a nagymágocsi csoportból egy 130/650-es Newton, és az én 90/1250-es Makszutov-Cassegrain típusú teleszkópom. A Nap után megpillantottuk a Holdat is. ami aznap éjszaka gyönyörű együttest alkotott a Szaturnusszal és Jupiterrel. A látvány már szabad szemmel is tetszetős volt. Megnéztük a Hold krátereit, tengereit, kedvencemet: a Derültség tengerét is, majd a Szaturnuszt és Titán nevű holdját, a Jupitert és Galilei-holdjait. Sötetedés után lézeres csillagkép-bemutató volt, majd távcsővel többek közt az M13 gömbhalmazt, az Androméda-galaxist, a Bagoly-halmazt is láthattuk. Nem váratott magára oly sokat a Mars bolygó sem, amire nagyon sokan kíváncsiak voltak. Igyekeztünk összehangolni az észlelést, hogy mindegyik távcsőben mást fedezhessenek fel az érdeklődők.
Már akkor elhatároztuk, hogy szalonnasütögetős-sátras észlelést is szervezünk a következő években, de addig is igyekszünk legalább időközönként egy-egy derült estére lemenni az észlelőrétünkre.
Sikerült! Nem csalódtam a reményeimben. Az eltelt közel négy évben sokszor sikerült távcsöveznünk, járdacsillagászkodnunk, bemutatóznunk, és a lelkesedés töretlenül kitart. Szeretettel várunk eseményeinkre továbbra is mindenkit!
A régi kínaiak vendégcsillagnak nevezték azokat a hirtelen, váratlanul és előrejelezhetetlenül megjelenő új csillagokat az égbolton, amelyek korábban nem látszódtak, hirtelen felfényesedtek az égen, majd lassan elhalványodtak, és végül eltűntek az égboltról. Helyzetüket a csillagokhoz képest nem változtatták, és némelyik pár napig-hétig volt látható, mások akár 1-2 évig is, folyamatosan, lassan halványodva a szabadszemes határ alá. Némelyek szupernóvának bizonyultak később, mások nóvának.
A Barnard 150 (B 150) sötétköd a Cepheus csillagkép irányában, a Földtől mintegy 1200 fényév távolságban helyezkedik el. A csillagkép felé tekintve látható porfelhők tulajdonképpen a Tejútrendszer molekulafelhőinek részét képezik. Az B 150 egy sűrű, poros ködösség, mely jellegzetes formája miatt Csikóhal-köd néven is ismert.
A XX. század elején Edward Emerson Barnard, amerikai csillagász rendszerezte és katalogizálta a sötétködöket. Munkájának eredménye Barnard-katalógusként, a benne eredetileg felsorolt 182 db sötétködök pedig Barnard-objektumokként váltak ismertté. A csillagász halálát követően, 1927-ben kiadott, kibővített katalógusban a Barnard-objektumok száma már 300 db fölé emelkedett.
A Csikóhal-köd 1962-ben az LDN (Lynd’s Dark Nebulae) katalógusba is bekerült, ahol az LDN 1082 azonosítót kapta.
Az LDN 1082 sötét köd 1° hosszúságúnak látszik az égbolton. Maga a köd három fő részből áll, melyek az LDN 1082 A, B és C jelöléseket kapták. E sűrű ködösségekben kis tömegű csillagok születnek, melyek csak infravörös tartományban érzékelhetőek.
A poros háttérből kiemelkedő sűrű köd és a látómezőben ragyogó színes csillagok igazán szép látványt tárnak elénk.
Az objektumot 2023 nyarán két éjszakán keresztül, július 17-én és 23-án fotóztam.
A Barnard-katalógusról bővebben itt lehet olvasni.
Lynds sötétköd és emissziós (fényes) köd katalógusáról itt írtak bővebben.
