Csizmadia Szilárd, Author at Vega Csillagászati Egyesület

VCSE Illancsi Észlelőhétvége

2023. június 17-18. (szombat-vasárnap)

Helyszín: Illancs, a Bajai Obszervatórium Alapítvány észlelőbázisa (Bács-Kiskun vármegye)

Szervező:

Vega Csillagászati Egyesület (VCSE)

Bajai Obszervatórium Alapítvány

Hegedüs Tibor, Szalontai Tibor, Vizsi Csaba

Szeretettel hívjuk meg tagtársainkat és a közelben-távolban élő más barátainkat idei nyári észlelőhétvégénkre!

VCSE - A Bajai Obszervatórium Alapítvány Illancsi Észlelőbázisán lévő torony és távcsőkupola képe, az észlelőhétvége helyszíne - Fotó: Vizsi Csaba — VCSE – A Bajai Obszervatórium Alapítvány Illancsi Észlelőbázisán lévő torony és távcsőkupola képe, az észlelőhétvége helyszíne – Fotó: Vizsi Csaba

Olvasd tovább →

Az 1990-ben indított űreszköz igen hasznosan szolgálja a csillagászatot ma is. A Hubble Űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) ultraibolya, a teljes látható és közeli infravörös tartományban végez méréseket. A James Webb űrtávcső a látható fénynek csak a vörös szélén, fő célként pedig a közeli és közép-infravörösben. Más űrtávcsövek végzik az égbolt figyelését gamma-, röntgen-tartományban, látható fényben és rádióhullámhosszakon pedig sok földi távcső üzemel.

A Hubble Űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) élettartama véges: nemcsak a fényt felfogó detektorok fognak elöregedni benne, ahogy a Föld sugárzási terében kering az eszköz, hanem egyszerűen a ritka felsőlégkörön való fékeződés miatt a HST Föld körüli keringési magassága folyamatosan csökken, míg végül lezuhan valamikor. Ezek azonban középtávon és a távoli jövőben játszanak szerepet. A legfőbb és közvetlen veszélyt a HST-re az űrszemét jelenti. Az űrszemét szaporodása miatt jelentősen megnőtt a veszély, hogy a HST és egy űrszemét-darabka ütközése bekövetkezik. Ez a HST-re végzetes következményekkel járna.

A 33 éves HST űrszeméttől való megmentésére a NASA terveket és javaslatokat kért az űripar magánpiaci szereplőitől. A SpaceX cég elképzelése szerint magasabb plyára vinnék ők – a NASA, mint megrendelő költségére, természetesen – a HST-t, ahol már jóval kevesebb az űrszemét és így minimalizálható az ütközés veszélye. Ezt azonban a NASA elvetette.

Más cégek, mint pl. az űripari start-up Momentus és Astroscale közös javaslata a Vigoride rendszert javasolja használni a probléma kezelésére.

Olvasd tovább →

NYERJ INGYENES TÁBOROZÁST CSILLAGÁSZATI KVÍZEN!

TOVÁBB A FELADATOKHOZ! Figyelem, a feladatok betöltése akár egy percet is igénybe vehet!

A kvízjáték 2023. június 11-én éjfélkor zárul. Azután további megoldásokat nem fogadunk el. A megoldásokat és az eredményeket június 14-e táján itt tesszük közzé.

Korábbi évek kvízfeladatai, ha valaki szeretné utólag is megoldani őket, ellenőrizni tudását, itt találhatók: 2019, 2020, 2021, 2022.

A 42 feladatból álló kvíz bármikor megszakítható, és onnét folytatható, ahol abbahagytad.

KATEGÓRIÁK:

Olvasd tovább →

VCSE – Az eredetileg Baján, most Szegeden lévő 500/4000-es Ritchey-Chrétien-Cassegrain távcső. 1995-től 2022-ig volt a műszer Baján és tudományos kutatásokra, elsősorban fedési kettőscsillagok vizsgálatára használták. Helyére egy 84 cm-es műszer került. Az 50 cm-es pedig már nagyközönségnek szóló ismeretterjesztést, távcsöves bemutatói célokat szolgál Szegeden – Fotó: Csizmadia Szilárd

VCSE - Csizmadia Szilárd előadása Zalaszentgróton - Szeitli Imre fotója — VCSE – Csizmadia Szilárd előadása Zalaszentgróton – Szeitli Imre fotója

2023. április 11-én meglátogattuk Tábori Sándort és Szeitli Imrét Zalaszentgróton, akik a helybéli, nem hivatalos, de annál aktívabb SkyGrót Csillagászati Társaságot vezetik. E nap estéjére elkérték a zalaszentgróti ifjúsági könyvtár előadótermét, ahol 32 főnek tartott előadást Csizmadia Szilárd csillagász (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt), a VCSE elnöke, Az Univerzum szerkezete címmel. A jól sikerült előadást remek kérdések követték, majd a VCSE tagok egy közeli étteremben közösen fogyasztották el vacsorájukat, kiváló hangulatú és nagyon hasznos beszélgetés közepette (Tábori Sándor, Szeitli Imre, Vizsi Csaba, Mezei Balázs, Krischbaum Tamás, Ágoston Zsolt, Jandó Attila (ő csak az előadáson volt ott), Péter Attila, Szalontai Tibor).

Olvasd tovább →

62 új szaturnuszholdat fedeztek fel, amivel a Szaturnusz ismert holdjainak száma 145-re nőtt. Ezzel ismét a Szaturnusznak van a legtöbb ismert holdja.

Ezen a 2018 júniusában készült fenti Hubble Űrtávcső-felvételen a Szaturnusz látszik a gyűrűrendszerével, és – balról jobbra – a Dione, Enceladus, Tethys, Janus, Epimetheus és Mimas holdak: hat a 145 ismertből. Forrás: NASA, ESA, A. Simon (GSFC) és az the OPAL Team, valamint J. DePasquale (STScI)

Az 1990-es években a Jupiternek 16, a Szaturnusznak 23 holdját ismerték egy időben. Az időközben történt felfedezésekkel azonban azóta folyamatosan nőtt a Naprendszer gázbolygói ismert holdjainak a száma. Tegnapig a Jupiternek volt a legtöbb ismert – természetes eredetű – holdja, szám szerint 95, míg a Szaturnusznak “csak” 83. Az új felfedezésekkel azonban ismét a Szaturnusznak van a legtöbb ismert, természetes eredetű holdja. (A mesterséges holdakat is számolva a Földnek van a legtöbb – természetes és mesterséges – holdja, de ez nem tölti el örömmel a csillagászokat. A továbbiakban csak a természetes eredetű holdakat értjük a hold szó alatt.)

A Szaturnusz az első égitest az Univerzumban, aminek több, mint 100 holdját ismerjük.

Az új holdakat az Academia Sinica Institute of Astronomy and Astrophysics munkatársa, Edward Ashton vezetésével fedezték fel. Halvány holdakra vadásztak “a told el és add össze” technikával. Ez azt jelenti, hogy a holdak várt mozgásának irányában és sebességének megfelelően mozgatták a távcsövet az égen, és az így keletkezett képek összeadásával a csillagok csíkokat húztak, a holdak fénye azonban pontszerűen összeadódott. Ezzel a technikával a szokottnál halványabb holdak is felfedezhetők, mert a holdak fénye nem kenődik szét az expozíció alatt sok képelemre, hanem egy helyen marad (többé-kevésbé).

Ezt a holdkeresési technikát korábban eredményesen alkalmazták az Uránusz és a Neptunusz holdjai esetében. Most először próbálták ki a Szaturnuszon, hatalmas sikerrel.

Az észleléseket a 3,6 méter nyílású Kanadai-Francia-Hawaii Távcsővel (CFHT) készítették 2019 és 2021 között. 2,5 km pici holdakat is sikerült így megtalálni ezzel a műszerrel és ezzel a technikával. (A Mars kisebbik holdja, a Deimos még 13 km-es sincs.)

A kutatócsoport által talált 63 hold közül egyet már 2021-ben bejelentettek, a másik 62-t pedig az elmúlt hetekben, szakmai körökben.

Az új holdak ún. irreguláris holdak. Ez arra utal, hogy a holdak valószínűleg befogott kisbolygók, amik a Szaturnuszhoz túl közel haladtak el, és a bolygó gravitációs erőtere új, saját maga körüli pályára kényszerítette őket. Emiatt pályájuk síkja nagy hajlásszögű a bolygó egyenlítőjéhez képest, és erősen ellipszis alakú, gyakran pedig a keringésirány retrográd (azaz a bolygó forgásirányával ellentétes).

A Szaturnusznak 121 ilyen irreguláris holdja van, és csak 24 ún. reguláris (szabályos). A szabályos holdak valószínűleg a bolygóval egyszerre keletkeztek, közelebb vannak a bolygóhoz, prográd (a bolygó forgásirányával megegyező) keringésirányúak, kicsi az excentricitásuk és a pályahajlásuk (vagyis majdnem kör alakú, rövid keringésidejű pályákon keringenek a bolygó egyenlítői síkjához közel).

Forrás: space.com

Szaturnuszholdak részletesebb adatai itt.

Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd

Jelentkezés a június 17/18-i illancsi észlelőhétvégére – VCSE

VCSE Illancsi Észlelőhétvége

2023. június 17-18. (szombat-vasárnap)

Megmentenék az űrszeméttől a Hubble Űrtávcsövet – Csizmadia Szilárd

VCSE-kvíz – 2023

Látogatás csillagászati kluboknál: Zalaszentgrót, Nagymágocs, Szeged – VCSE

Ismét a Szaturnusz a “holdkirály”: 62 új szaturnuszholdat fedeztek fel – Csizmadia Szilárd