2017. szeptember 29-én került sor az idei Kutatók Éjszakájára, amelyen a Vega Csillagászati Egyesület tagjai közül többen – egyesületi színekben vagy más titulussal –  előadással, távcsöves bemutatással jelentkeztek.

Csizmadia Ákos történész-könyvtáros tagtársunk Budapesten, a BME-n tartott előadást 17 órai kezdettel “Egy tudós (magán)élete – az 1956-os emigráns Izsák Imre életpályája” címmel a zalaegerszegi születésű magyar-amerikai csillagászról, akiről holdkrátert is elneveztek.

Dúcz Mihály fizikatanár tagtársunk Zalaegerszegen, a TIT Öveges Egyesület székházában tartott előadást 17 órától “A fizika fejlődésének bemutatása a háztartásban található eszközök felhasználásával, Öveges József szellemében” címmel. Öveges Józsefről a 67 308-as sorszámú kisbolygót nevezte el az IAU.

VCSE- TIT - Napbemutatás Teskándon általános iskolásoknak 2017. szept. 29-én - Bánfalvi Péter felvétele
VCSE- TIT – Napbemutatás Teskándon általános iskolásoknak 2017. szept. 29-én – Bánfalvi Péter felvétele

VCSE-s színekben a nap programja a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvarán kezdődött. 13 órától az iskola mintegy 100 tanulója a Nap felszínét kémlelte a 127/1500 MC távcsövön objektívszűrő alkalmazásával.

Három kisebb napfolt volt megfigyelhető. Két napfolt esetében az umbra és a penumbra jól elkülönült. Anélkül, hogy összebeszéltünk volna, október első tanítási napján a hatodikosok éppen a napenergiáról tanulnak természetismeretből…

VCSE - TIT - Napbemutató általános iskolásoknak 2017. szeptember 29-én - Bánfalvi Péter felvétele
VCSE – TIT – Napbemutató általános iskolásoknak 2017. szeptember 29-én – Bánfalvi Péter felvétele

A TIT-tel közös rendezvényünk 19 órakor a TIT Öveges József Egyesület előadótermében folytatódott. Két projektor alkalmazásával vált az internetes közvetítés életszerűvé. Dr. Csizmadia Szilárd csillagász élő adásban berlini irodájából tartott előadást a Földre veszélyes kisbolygókról. Az előadáshoz kapcsolódó diákat a helyszínen vetítette Bánfalvi Péter egy másik projektorra Szilárd „élőképe” mellé. A 40 fős terem megtelt és a közönség nagy figyelemmel hallgatta az érdekes előadást. A helyszínen jelen volt tagtársaink közül Jandó Attila és Dániel, valamint Ágoston Zsolt és Cserkúti Attila is, akik a távcsöves bemutatóra csatlakoztak hozzánk.

A Dísz téren 20 órakor állítottuk fel Jandó Dániel 150/750 mm-es Newton-távcsövét és a TIT 100/1000 mm-es refraktorát. A másfél órás bemutatón a fényviszonyok miatt a Hold lehetett az egyetlen megfigyelési téma. A kb. 50 fős közönség jelentős érdeklődést mutatott, lelkesítette a látvány és a hallott tájékoztató előadások.

Az előadás után sikerült eladni egy példányt az Izsák könyvből, valamint többen vittek szórólapot is. A távcsöves bemutatón is kitettük a könyvet, valamint a szórólapokat, ez utóbbiból 15-20 db fogyott el. Volt olyan látogató, akire számíthatunk majd az észlelőhétvégén is.

A bemutatót követően egyesületi keretek között folytattuk a kutatók éjszakáját: Ágoston Zsolt és Cserkúti Attila velünk jött Egervárra, ahol felállítottuk a 46 cm-es Dobsont. A Hold már közel járt a horizonthoz, így a fák és házak miatt nem tudtuk a megfigyelést folytatni, viszont fényesebb objektumokra még volt lehetőségünk az erős holdfényben is.

Láttuk az Ikerhalmazt és a Pleiadokat: nem igazán a Dobsonnak való célpont, mert a 28-as Apex okulárral is kicsi volt a látómező. Majd az M31, M32 és M110 galaxisok következtek a megfigyelési sorban. Később Dani megkereste az Uránuszt, aminek szépen látszott a korongja és halványan a türkizes színe is átjött hosszabb szemlélődés után. Végül az erős pára miatt egyre inkább csak zenit közelében tudtunk észlelni, de így is remek látvány volt az M57 Gyűrűs-köd 28-as, valamint 10-es okulárral és UHC szűrővel. A kutatók éjszakáját – mint most már hagyományosan az észleléseket a 46-ossal – zsíros kenyérrel és vörösborral zártuk.

Sajnos a nagy lendületben elfelejtettünk több fényképet készíteni.

 

A szerk. megjegyzése: az országban sok évtizede tartanak távcsöves bemutatót az utcán előzetes meghirdetéssel. Zalaegerszegen és környékén is legalább 50 éve kerül sor rendszeresen ilyenekre évente több alkalommal, a legtöbbet Bánfalvi Péter tartotta felénk. Az USA-ban ezeket a rendezvényeket “sidewalk astronomy”-nak nevezik, amit újabban magyarra, mintha csak újdonságról lenne szó, “járdacsillagászatnak” fordítanak. Bár a fenti bemutatók udvaron, illetve egy téren voltak, tehát nem járdán, mégis járdacsillagászatnak is lehet nevezni, ha valaki az emelkedett modern elnevezést akarja használni a több évtizedes, száraz, de kifejező “távcsöves bemutató” helyett… – A szerk.

2017. szeptember 1-én jelentős földközelségben volt a (3122) Florence kisbolygó: mintegy hét millió km-re közelítette meg Földünket. 1890-2500 között ekkor volt a legközelebb a Földhöz. Tagtársaink több alkalommal is sikeresen észlelték (pl. Kocsis Antal 2017. aug. 30-án, Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd aug. 31-én, ami itt és itt érhető el,  szept. 5-én). A kisbolygó földközelségéről itt írtunk, holdjai felfedezéséről pedig itt.

2017. október 1-én, földközelsége után ismét sikerült észlelnük a kisbolygót. Az előrejelzések szerint a szeptember elejei 8,7 mg-ról október 1-ére már 13,8 mg-re halványodott el, vagyis 110-szer halványabb már, mint szept. 1-én volt.

Mozgása is lelassult, percenként kb. 20 ívmásodperc helyett már csak kb, 0,9″/perc sebességgel mozog az égen idén október elején.

VCSE - A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. - Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. – Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele

A VCSE Távvezérelt Csillagviszgálójában hét felvételt sikerült készítenünk 2017. október 1-én 18:40 UT és és 19:14 UT között 250/1200-as Newton távcsővel, ISO 1600 érzékenységgel, hozzábetőleg 5 percenként készítve egy-egy 30 sec-es képet. Az első negyed utáni, telehold előtti, kb. 83%-os fázisú Hold, valamint a leszálló párásság zavarta az észlelést a megyeszékhely fényein túl is. Végül azért kellett abbahagynunk az észlelést, mert a csillagok eltűntek az égről is, a képekről is, az átlátszóság változása miatt…

VCSE - Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.
VCSE – Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.

A fenti kép a hét kép összegét tartalmazza. Az észleléseket Csizmadia Szilárd végezte, a képfeldolgozást Ágoston Zsolt.

Míg aug. 31-én, illetve szept. 5-én mozgása alapján azonnal és könnyen sikerült azonosítani az akkor 8,7, ill. 10,5 mg-s kisbolygót, most sokkal nehezebben ment a már 13,8 mg-re elhalványodott aszteroida felismerése. Az Aladin szoftverrel eltöltött, a területről nagyobb távcsővel készült képeken a környező csillagokat felismertük, ezért elkezdtünk képeket készíteni, hogy akkor az összeadott képen majd a kisbolygó is rajta lesz. De csak az összeadott képeken, a kisbolygó elmozdulásából származó csíkot megpillantva ismertük fel a kisbolygót. Utána már az eredeti képeken is megtaláltuk a távcsövünkben és a rossz ég mellett már nagyon halvány kisbolygót.

Csodálatos élmény látni csillagrendszerünket működés közben, ahogy nyomonkövethetjük, a Földtül egyre jobban eltávolód, kb. 5 km-es kisbolygó hogyan halványodott el az elmúlt egy hónap és egy nap során.

Az ősz beköszöntével újraindul a Virtuális Csillagászati Klub-sorozat (VCSK).
Szeretettel hívunk meg tehát következő egyesületi összejövetelünkre, ami a VCSK sorozat név alatt fut:

Időpont: 2017. szeptember 25., 20:00 – 21:15 óra.

Helyszín: a virtuális tér www.galileowebcast.hu oldala, illetve a Galileowebcast nevű facebook felhasználó oldala, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió online nyomonkövethető.
Cím: Újabb exobolygók a K2-misszióból
Előadó: Csizmadia Szilárd
Az előadás témája: A K2 űrmisszió a nagyon sikeres Kepler műhold folytatása. Az előadó részben saját, részben mások legfrissebb, köztük tavalyi és idei kutatási eredményeit ismerteti, amelyek újabb érdekes exobolygók felfedezéséhez vezettek. Kiderül, hogy az exobolygók világa nagyon csodálatos, még mindig nagyon sok meglepetést és váratlan tényt tartalmaz, amiket teljes egészében még mindig nem derítettek fel a csillagászok.

Az előadásban sor kerül egy ún. ultra-rövid keringésidejű exobolygó felfedezésének ismertetésére is. Ezt a KESPRINT kutatócsoport találta, amelynek az előadó tagja. A szóban forgó bolygó mindössze 4,3 óra alatt kerüli meg M-törpék közé tartozó csillagát. Ezek a legkisebb csillagok az Univerzumban. Az új bolygó a második legrövidebb keringésidejű őlanéta osztályában. Úgy tűnik, hogy a bolygók egy teljesen új osztálya kerül elő az utóbbi hónapokban-években az M-törpék körül.

Szeretettel várunk!

A 2017. aug. 31-i észlelésünk után több nap borult következett, majd a második szerző angliai útja akadályozta a megfigyelést. Szeptember 5-én azonban ismét sikerült a kisbolygót felkeresni, az IAU Minor Planet Center efemerida-szolgáltatásának koordinátái tökéletesek voltak. Az alábbi felvételek a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével készültek, ami GoTo-s EQ-6 mechanikára van feltéve és Zalaegerszegen található. Kómakorrektor és átalakítatlan Canon 6D került alkalmazásra, az érzékenység ISO 800 volt, az expozíciós idő 15 sec és minden 65. másodpercben kezdődött egy új expozíció. A vezetőkamera a sietség miatt nem volt bekapcsolva, ezért lehet látni, hogy a látómező elmozdul az égen. A kisbolygó az animáció alján látható. Érdekesség, hogy az egyik észlelő (Cs. Sz.) a megfigyelés során az angliai Coventry-ben tartózkodott, és onnét vezérelte a távcsövet. A másik észlelő (Á. Zs.) nemcsak asszisztált az észleléshez, de a képfeldolgozást is ő végezte el Photoshoppal összeadogatva a képet. Így jött létre az alábbi, 29 egyedi képből álló animáció. A képek 2017. szept. 5-én 23:05 – 23:42 NYISZ között készültek. Az aug. 31-i 8,7 mg-ról kb. 10,1 mg-ra halványodott kisbolygó még mindig látványos, gyors látszó mozgása ezeken a képeken is jól nyomon követhető. Élesebb szeműek észrevehetik, hogy a kisbolygó látszó mozgása azért valamennyit már lelassult az aug. 31-i képekhez képest.

Az animáció 4 frame/sec sebességű.

Az animáción a csillagok ugrálását a mechanika (periodikus) hibája okozza, amire most nem korrigáltunk, mert a képeket minél hamarább meg akartuk osztani.

A megfigyelés jó átlátszóság, de közel telehold mellett történt (egy nappal voltunk telehold előtt).