A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak.
A Vega Csillagászati Egyesület, a TIT Öveges József Egyesület és az MCSE Zalaegerszegi Csoportja szervezésében a „Csillagászat Napja” zalaegerszegi programja a 2021. évi tavaszi Csillagászat Napján – tekintettel a kialakult járványügyi helyzetre – ezúttal egy online távcsöves bemutató lesz 2021. május 15-én (szombat) este 20:15 órai kezdettel (nyári időszámítás szerint).
Ennek keretében 20:15 órai kezdettel 21:30-ig online távcsöves Hold-bemutatót tartunk. A megfigyelőműszer a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában lévő 250/1200-as Newton távcső lesz, megfelelő kamerával ellátva. A közvetítést a www.galileowebcast.hu oldalon keresztül lehet nézni.
Derült idő esetén a Hold látványát és más csillagászati érdekességeket említünk meg és kommentálunk szakszerűen. Borult idő esetén a legfrissebb csillagászati híreket, eseményeket, felfedezéseket kommentáljuk beszélgetés keretében.
Az Egyesület tagjai – 100 főig – a tagtársaknak kiküldött zoom-linken vehetnek részt, mindenki más részére pedig a www.galileowebcast.hu oldalon, illetve a Galileowebcast facebook-oldalán közvetítjük az égitestek látványát. Szakszerű magyarázatot adnak Bánfalvi Péter nyug. tanár-igazgató és Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, valamint az Egyesület jelenlévő tagjai. A részvétel ingyenes!
Vas és Zala megyei tagtársainknak sikerült észlelni 2020. június 19-én, ahogy a Hold részlegesen elfedte a Vénuszt. Keszthelyi Sándor Bucsu, Péter Attila Zalaegerszeg, Fridrich János Ság-hegy, valamint Jandó Dániel és Jandó Attila Egervár területéről észlelte a jelenséget. Olvasd tovább →
2020. április 11/12-én készítettem ezt a felvételt Nagymágocsból, a fogyó Holdról 00:51 NYISZ-kor. 60/700-as refraktort (lencsés távcsövet; Skywatcher cég gyártmánya) használtam, ami AZ2 mechanikára votl feltéve. Egy 20 mm-es okulárral 35-szörös nagyítást kaptam, és ezt a képet egy Samsung Galaxy A40 mobiltelefonnal fotóztam le.
2020. január 10-én 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI) félárnyékos holdfogyatkozás vette kezdetét, melyet a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójával távoli eléréssel több tagtárssal közösen figyeltünk meg. Résztvevők voltak: Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna, Vámosi Flórián, Ágoston Zsolt, Péter Attila, Bánfalvi Péter. Szokás szerint, mindenki otthonában tartózkodott, és a csillagdai gépre, illetve skype-on keresztül követte az észlelés folyamatát, tett javaslatot expozíciós időre, érzékenységre stb.
Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk forduló oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást láthatna ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehetett látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat is megfigyeltük – már akinél derült volt.
Az észleléshez használt műszer a Teamviewer-rel távvezérelt, Zalaegerszegről működő csillagda 250/1200-as Newton távcsöve volt, ami el van látva kómakorrektorral, Canon 6D – nem átalakított – fényképezőgéppel, ami két percenként készített felvételeket. A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI). A maximum ideje előtti és utáni 10 – 10 felvételt – ISO100 érzékenységgel, 1/800 s záridővel – egyesítette Ágoston Zsolt Autostakkert 3 szoftverrel, Registaxszal élesítette, majd Photoshoppal emelte a fényességét és kontrasztját (alsó kép).
Egy másik variációt is kidolgozott Zsolt, melynél erősen megemelte a színtelítettséget, ezzel látványosnak mondható eredményt érve el, bár vizuálisan talán sosem néz ki így a Hold (felső kép).
A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI) volt, de a maximális fázist követően egyre több felhő takarta ki kísérőnket, a rögzített felvételek minősége jelentősen romlani kezdett. 21:46 KöZEI-kor, mintegy fél órával a fogytakozás vége előtt abba is kellett hagynunk a megfigyelést, a távcsövet parkolópozícióba küldtük, és a tetőt bezártuk. A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc volt. A következő félárnyékos holdfogyatkozás 2020. június 5-én lesz.
A jelenséget Szilárd Berlinből nem látta felhős időjárás miatt. Zalaegerszegről Zsolt, Péter és Attila, Gárdonyból Zsuzsa lakásuk ablakaiból vizuálisan, illetve kisebb binokulárokkal, távcsövekkel is figyelték. Flórián Hetesről vizuálisan és 1000 mm-es fókuszú, f/4 Newton-távcsővel (AZ-EQ6 GT, Canon EOS 600D 1/1250s ISO100) észlelt (fényképét lásd itt). Bognár Tamás vizuálisan hét óra körül észrevette szabad szemmel az árnyékot azzal a megjegyzéssel, hogy tudta, mit kell keresnie – de ha nem tudta volna, akkor nem vette volna észre, annyira nehéz és gyenge volt a látványa. A félárnyék vizuális észleléséről Flórián is beszámolt ekkortájt. Péter Attila megjegyezte, hogy sokkal jobb volt a látvány szabad szemmel, mint a 7 cm-es lencsés távcsövében.
Érdekes év lesz 2020 a holdfogyatkozások terén: egyetlen részlegest vagy teljeset sem láthatunk, helyette lesz viszont négy félárnyékos fogyatkozás is január 10-én, június 5-én, július 5-én és november 30-án. A lent megadott időpontok ugyan másodperc pontosságúak, de mert a földárnyék mérete változik a Föld légkörének aktuális állapota miatt, egy-két perc eltérés lehetséges (a félárnyék amúgy is olyan halvány, hogy a belépés és kilépés pontos időpontja nem látható).
Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk lévő oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást lát ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehet látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat érdemes megfigyelni.