Az International Meteor Organization (IMO, Nemzetközi Meteoros Szervezet) 2018. évre szóló Meteor Shower Calendarium-a alapján ismertetjük, hogy derült időjárás esetén mit várhatunk a főbb meteorrajoktól 2018 hátralévő részére. Az alábbi rövidke ismertető természetszerűleg nem tartalmazza  a váratlan, nem előrejelzett és előrejelezhetetlen meteorraj-kitöréseket, fényes tűzgömböket.

Áprilisi Lyridák (LYR). A raj minden év április 14-30. között aktív, maximuma 2018-ban április 22-én, 18h UT-re van előrejelezve. Mint minden nagyobb raj esetében, a maximum jó pár órán, akár fél napon keresztül is elhúzódik, és az aktivitás kezdetétől a maximumig fokozatosan (többnyire exponenciálisan) nő az aktivitás, majd maximum után exponenciálisan csökken. A LYR-raj aktivitása maximumban általában ZHR=18 meteor/óra, de némely évben felmegy 90-ig is. Ekkora aktivitást legutóbb 1982-ben ért el a raj, tehát nem éppen gyakran bekövetkező jelenségről van szó. A maximum felénél nagyobb aktivitás periódusa évről-évre ingadozik, hol 15, hol 62 órán át ér el ekkora aktivitást. A modellek nem jeleznek előre semmilyen extrát a normálison túl a LYR-ekre 2018-ra, de az elmúlt évek videós tapasztalatai alapján az aktivitás esetleg árnyalatnyit az átlagos fölé mehet. Újhold éppen 2018. ápr. 22-én lesz, így a halvány meteorok megfigyelhetősége jó. Mivel a Lyridák radiánsa éjfél után emelkedik magasabbra, az éjfél utáni holdmentes órák ajánlottak a raj megfigyelésére.

Éta Aquaridák (ETA). Ez a raj az 1P/Halley-üstököstől származik. Április 19-től május 28-ig aktívak, maximumuk május 6-án van ZHR=50 meteor/órával. Ezt a rajt csak a hajnal kezdete előtti 1-2 órában lehet igazán jól megfigyelni (vagyis a napkelte előtti kb. 3-4 órában), előbb nem látszanak rajtagjai, mert a radiáns a horizont alatt van (vagyis a “talpunk alatt”, a meteorok pedig nem keresztezik a Földet…), de utolsó negyed május 8-án lesz: a hajnali erős holdfény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a vizuális megfigyelést, ám a videós és a fotografikus megfigyelések folyhatnak, azok elkapják a fényes meteorokat és tűzgömböket. A raj gyakori zöldes tűzgömbökben, ha valaki bírja a hajnalozást, fagyoskodást, akkor érdemes kimennie. Május 3-án 19h UT-kor érhet a Földhöz a Halley-üstökösből Kr. e. 164-ben kivált meteorfelhő-filamentum, de ez Európából nem látható ebben az időpontban (kivéve, ha az előrejelzés pontatlan, és előtte vagy a rákövetkező európai hajnalon ér el minket – ez a megjegyzés a többi hasonló esetre is vonatkozik). Ennek a filamentumnak a meteoroidjai kicsik, tehát halvány hullócsillagokat okoz (vö. utolsó negyedbeli Holddal). Május 5-én 6-8h UT között viszont a szülőüstökös Kr. u. 218-ban történt visszatérésekor kilökött meteorok érnek el minket, ezek is inkább sok, de halvány meteort jelentenek.

Perseidák (PER). A Perseida-raj történetéről bővebben írtunk korábbi cikkünkben. 2010-ben Bázakerettyén, 2013-ban Őrimagyarósdon, 2016-ban Zselickisfaludon észleltük nagyobb maximumait, utóbbi esetben egy kisebb kitörését is. A 2018-as nyári táborban is tervezzük a PER-maximum vizuális és fotografikus megfigyeléseit.

A Perseidák (magyarosabban írva: Perzeidák, de elterjedt mindkét írásmód; angolul Perseids néven kell rákeresni) július 24-től augusztus 24-ig aktívak a régi könyvek szerint, de az újabb keletű videometeoros megfigyelések alapján a kezdetük két héttel korábban, a végük jó egy héttel később van. (Nem tisztázott, hogy vajon a régi vizuális észlelésekből nem tűnt fel a hosszabb periódus, vagy újabban nyúlt meg.) A maximum általában augusztus 12/13-a éjszakáján van. Az IMO 2018 Meteor Shower Calendar szerint idén egy elnyúlt maximumot láthatunk majd aug. 12-e 20h UT-től augusztus 13-a 8h UT-ig, vagyis az egész aug. 12/13-i éjszakán. A várt aktivitás mértéke ZHR=110 meteor/óra. A rajtagok gyorsak, fényesek, sok a tűzgömb, bármikor az éjjel folyamán fellángolhatnak az aktivitás során. A legnépszerűbb hullócsillag-raj.

Peter Jenniskens holland-amerikai csillagász szerint 2018. aug. 12. 20h UT körül egy kisebb aktivitás-növekedés lesz, mert a nagybolygókkal középmozgás-rezonanciában lévő meteoroidok ekkor érnek el minket. Ez magyar idő szerint este 10 óra felé van, vagyis az éjszaka kezdetén erős PER-aktivitást láthatunk annak ellenére, hogy a radiáns még lent van. Ezután csökken az aktivitás, mélypontját éjfél-egy óra körül éri el, majd rohamosan elkezd nőni és egész hajnalig egyre több meteort láthatunk a 2018-as maximum éjszakáján.

Jérémie Vaubaillon francia csillagász, meteorkutató szerint aug. 13-án 01:37 UT körül egy másik, ősi filamentum ér el minket, ami így sok tűzgömböt kell hogy tartalmazzon. Ez magyar idő szerint 03:37-kor van.

A raj általában a hajnali egy óra utáni időkben produkál normálisan nagyobb aktivitást, ekkor emelkedik a radiáns magasra. A rajtagok gyorsak, fehérek, de a fényes tűzgömbök lehetnek narancsos, vöröses színűek (ritkán más színűek is).

Újhold aug. 11-én van, a maximum megfigyelését a Hold nem befolyásolja negatívan.

Capricornidák és Aquaridák (CAP, ill, AQR). 2018-ban nem lesz kedvező alkalom e két raj megfigyelésére (a Capricornidákat Konkoly Thege Miklós fedezte fel a 19. században). Mindkét raj július elejétől augusztus közepéig, ill. végéig aktív. A CAP-maximum július 30-án, az AQR-maximum ugyanaznap van idén, csakhogy ezek nagyon közel esnek a július 27-i teleholdhoz, így halvány rajtagjaik vizuálisan nem láthatók. Az Aquaridák maximuma ZHR=25, a Capricornidáké csak ZHR=5 meteor/óra. Az AQR-ek  valójában egy rajkomplexumot jelentenek, a Déli és Északi Delta Aquaridák, a Déli és Északi Iota Aquaridák együttesét, amelyek vizuálisan szétválaszthatatlanok. Mindkét raj, ill. rajkomplexum gazdag tűzgömbökben, maximum idején óránként 1-2 tűzgömb jön belőlük, de a maximum előtti és utáni napokban is előfordulhat pár óránként egy. A Cap-meteorok gyakran vörösek és mindig lassúak, hosszúak, az Aqr-meteorok gyorsak, zöldesek, de ezek is lehetnek hosszúak.

Kappa Cygnidák (KCG). Ez a raj kváziperiodikusan kitöréseket produkál és rendkívül gazdag fényes meteorokban, tűzgömbökben. A kitörések közti években azonban csak gyenge, pár meteor/óra nagyságú aktivitást mutat. Utolsó kitöréseik 2007-ben és 2014-ben voltak, utóbbit Magyarországról is észlelték fotografikus és videós meteorészlelők. Ha ez hétéves periodicitást jelent, akkor a következő nagy kitörés 2021-ben lesz, de sajnos ezt így, ilyen egyszerűen nem lehet kimondani. A meteorrajok nagyon bonyolultan viselkednek, és a KCG-k is tartalmazhatnak olyan filamentumokat, amikről még nem tudunk. Ezért megfigyelésük különösen fontos – a kis aktivitás feljegyzéséé is!

Aug. 3-25. között aktívak, a maximum aug. 18-án van ZHR=3 meteor/órával. Idén aug. 18-án lesz első negyed, fotografikus és videós megfigyelésük minden éjjel, egész éjjel ajánlott, vizuálisan éjfél után (a Hold miatt, de valójában egész éjszaka jól észlelhetők lennének, ha idén a növekvő Hold nem zavarna be).

Szeptemberi Epszilon Perseidák (SPE). Ez ugyan egy kis raj, kivétel ebben a listában, de Mikiya Sato japán kutató szerint 2018. szeptember 9-én, 19:12 UT körül kitörést fog produkálni, hasonlót a 2008. szept. 9-én és a 2013-ban észlelt fényes meteorokból álló, nagyobb aktivitáshoz. 2013-ban az óránkénti darabszám elérte a közel 100-at a mintegy két óra hosszú időintervallumban!

A normálisan szeptember 5-21. között jelentkező raj maximuma ZHR=5-tel szeptember 9-én van. A fenti becsléssel ellentétben Esko Lyytinen úgy véli, hogy a 2040-ik év előtt nem fogunk a 2008-as és a 2013-as meteorzáporhoz hasonlót látni az SPE-től. A megfigyelések tehát fontosak, hogy az ellentmondó jóslatok közül eldönthessük, melyik kutató számításai a helyesek.

Giacobinidák avagy Drakonidák (GIA vagy DRA). A két név egy és ugyanazon rajt jelöli. A 21P/Giacobini-Zinner üstökösből származnak. Normálisan csak okt. 6-10. között mutatkoznak ZHR=10-15 meteor/órával vagy kevesebbel. A 20. században azonban kétszer is, 1933-ban és 1946-ban kb. 500 meteor/óra ZHR-rel jelentkeztek! A szülőüstökös következő napközelsége 2018. szeptember 10-én lesz, ezért ismét megnövekedett aktivitásra számítunk, mert friss meteoranyag kerül az áramlatba, és mert a rajok legsűrűbb részei mindig közel vannak a szülőüstököshöz. Ennek jeleként 2011-ben ZHR ~ 300 meteor/órával tértek vissza. 2012. október 8-án rengeteg halvány meteor okozott egy kitörést, amit a kanadai CMOR meteorradar detektált.

Mikiya Sato az 1953-as üstökös-napközelségből származó meteorokat vár 2018. okt. 9-én 00:14 UT-re ZHR=20-50 meteor/órával, míg J. Vaubaillon okt. 8-án 23:31 UT-re 15-ös ZHR-rel.

Déli és Északi Tauridák (STA, ill. NTA). Mindkét raj a 2P/Encke-üstökösből származik. A Déli Tauridák szept. 10. – nov. 20. között aktívak okt. 10-i, ZHR=5-ös maximummal. Az Északi Tauridák megfelelő adatai: okt. 20. – dec. 10., nov. 12., ZHRmax=5.

Radiánsaik hatalmasak, 20×10 fok méretűek az égen.

Lassúak, de mindkét raj képes nagyon nagy tűzgömböket produkálni.

Újhold október 9-én lesz, tehát a Hold nem zavarja sem a DRA, sem az STA raj maximumának és maximumkörnyéki aktivitásának megfigyelését, de az NTA raj maximumát is csak egy első negyed előtti Hold befolyásolja alig pár órán át a hosszú novemberi éjszakákon (újhold nov. 7-én).

Orionidák (ORI). Az ETA-val együtt az 1P/Halley-üstökösből származó raj, de megfigyelhetősége általában is jobb az ETA-nál. Október 2. – november 7. között aktívak, egy elhúzódó, október 21-23. közti maximummal. A ZHR meghaladhatja a 20 meteor/órát. Kár, hogy az okt. 24-i telehold kissé bezavar, de a Hold a maximum első napján, okt. 21-én már lenyugszik a hajnali órákra, az Orionidák pedig inkább éjfél után jelentkező raj. Sokat mégsem várhatunk tőle idén, pedig 2006-2009 között a szokottnál nagyobb aktivitást produkált, 40-70 közötti ZHR-rel.

Leonidák (LEO). Noha minden év nov. 6-30. között láthatunk belőlük, igazán csak a nov. 17-i maximum környékén látványosak. Idén nov. 22. 22:30 UT-re helyezik a maximumot, a ZHR meghaladhatja a 20 meteor/órát, és első negyed után leszünk ekkor a holdfázist illetően. A Leo-meteorok rendkívül gyorsak, inkább csak éjfél után látni őket.

Geminidák (GEM). Az év második legnagyobb hullócsillag-záporát okozó meteorraja a Quadrantidák után (amelyek jan. 3/4-án mutatják be maximumokat); a PER-raj csak a harmadik. A GEM sok fényes meteort és tűzgömböt ad, közepesnél kissé kisebb sebességűek az égen.

2018-ban a dec. 14-én bekövetkező maximumot a dec. 15-i első negyed nem fogja túlzottan befolyásolni, csak az éjszaka első óráiban, éjfél előtt. A mintegy egynapos maximum közepe dec. 14-én 12:30 UT-re esik, így Magyarországról az előtte és az utána lévő éjszakán lehet a legtöbb GEM-meteort látni és rögzíteni majd. A ZHR elérheti, sőt meghaladhatja a 120 meteor/órát!

 

IMO Meteor Shower calendar 2018 alapján (szerk. J. Rendtel)

 

Szilveszteri-újévi tűzgömbparádé c. jegyzetünkben említettem egy egy 2017. szentestéjén (2017. dec. 24. 20:16:51 UT-kor) feltűnt tűzgömböt, amit a HUVCSE01 észlelt, de ebből az egy észlelésből pályát számolni nem lehet. Jónás Károly hívta fel figyelmem, hogy a tűzgömböt a HUHOD kamera is észlelte, így a pályaszámítás lehetséges. Igaz Antal, a hódmezővásárhelyi HUHOD kamera tulajdonosa és operátora kérésemre örömmel el is küldte a szükséges adatokat a tűzgömbről, így a pályaszámítás eredményét az alábbiakban ismertetem.

VCSE - A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán – Bánfalvi Péter

Ezen felül Kővágó Gábor is elküldte adatait ugyanerről a tűzgömbről, amelyet a HUMFM kamerával vett fel.

Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.
Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.

 

Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestról. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapturíével, de aza adatformátum konvertálása nem okozott gondot.
Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestről. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapture-ével, de az adatformátum konvertálása nem okozott gondot.

A pálya:

A meteor feltűnése 99  9 km magasságban volt egy Ravazd és Táp közötti pont felett, eltűnése pedig a földfelszín felett 81  7 km magasságban történt Nyúl felett. Mindhárom település Győr-Moson-Sopron megyében van, és egymáshoz való közelségük mutatja, hogy a tűzgömb meredeken, a helyi függőlegessel mintegy 12 fokot bezárva jött lefelé.

(A kamerák közötti időpont-eltérésre, amit a nem túl jól járó órák okoznak, az általam használt saját program korrigál.)

Radiánspontja a RA= 79,61  0,02°, DEC = 32,39  0,04° pontban volt, ami a Szekeres (Auriga) csillagképbe esik.

Légkörbeli sebessége 23,4  1,1, Naphoz képesti sebessége 39,7  1,0 km/s volt. Nem lehetett valami nagy test, talán csak deciméter körüli lehetett az átmérője.

Pályaelemei:

a (CSE): 4,52  1,21
i (fok): 5,1  0,3 (7,2)
e = 0,81  0,05
 (fok): 272,27700   1,4802531e-005 (270,0)
 (fok): 247,56  0,09 (257,7)
Napközelpont (q, CSE): 0,71  0,01 (0,668)

Az IAU MDC-ben történt keresés alapján ez egyértelműen egy Decemberi Alfa Aurigida volt (a fenti táblázatban zárójelben ennek a DAR-ral jelölt rajnak a pályaelemeit lehet megtalálni – az excentricitást az IAU MDC nem adja meg erre a rajra, a fél nagytengely pedig a legkevésbé jól meghatározható pályaelem, ezért az azonosításban nem használtuk). Az egyezés a DAR és e meteor pályaelemei között elég jó, a meteorrajok fejlődése (pályaperturbációk, a Nap fénynyomása stb.) szétszórhatják a rajokat annyira, hogy ennyi – vagy ennél jóval több – különbség lehetséges legyen.

A DAR-rajt csak 1994-ben fedezte fel 554 tűzgömb pályáját analizálva Porubcan és Gavajdova. A rajról kifejezetten keveset tudni, mindössze öt (5) rajtag pályája ismert. Egy rendkívül kevéssé ismert, pici meteorrajról van tehát szó, aminek a szülőégitestje sem ismert.

VCSE - A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. - Csizmadia Szilárd rajza.
VCSE – A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. – Csizmadia Szilárd rajza.

Ennek a tűzgömbnek a pályája nagyon messze esett a 2017. december 18-án esett norvégiai tűzgömbétől. Annak radiánspontja, a RA-DEC: 331°+62° pontban volt, ami kizárja az azonos rajtagságot ezzel a szentestei tűzgömbbel. Az évvégi tűzgömbparádé tehát csak véletlen egybeesések sorozata volt.

Izgalmas, ahogy az amatőrcsillagászok szép és pontos mérései hozzájárulnak naprendszerünk apró titkainak felderítéséhez.

Köszönet Jónás Károlynak, Igaz Antalnak, Kőváró Gábornak adataik megosztásáért és észlelőmunkájukért!

Szerző: Csizmadia Szilárd

Talán csak a napfogyatkozások látványosabbak a fényes, villanó tűzgömböknél. Ezek olyan meteorok, amelyek fényessége meghaladja a Vénuszét (vagyis a -4 magnitúdót). Néha csak pár tizedmásodpercig látszódnak, ritkán tart a jelenség 3-5 másodpercnél tovább. Gyakran elég fényesek, hogy árnyékot vessenek éjszaka, bevilágítsák a tájat. Színeik rendkívül változatosak. Évente 2-4 alkalommal előfordul, hogy a tűzgömb fényessége eléri a teleholdét (-12,7 mg), és 1-2 évente történik meg, hogy hangrobbanás kíséretében a Földre is leesik a maradványa, a meteorit (esetleg több apró darabban).

Valamikor február végétől április közepéig az átlagosnál gyakrabban lehet fényes tűzgömböket látni, ősszel, szeptember tájékán pedig sokkal ritkábban.

Az év vége, az új év eleje sem arról híres, hogy az átlagot meghaladóan lehetne sok-sok rendkívüli tűzgömböt látni.

Éppen ezért szokatlan a 2017/2018 fordulóján tapasztalt tűzgömbaktivitás, ami esetleg egy ismeretlen meteorrajnak tulajdonítható.

A tűzgömbok sora egy norvégiai eseménnyel kezdődött 2017. december 18-án. Az aznap 16:37:07 UT-kor feltűnt tűzgömb fényessége bizonyára meghaladta a teleholdét. 69 km magasságban kezdett el izzani a földfelszín felett és kb. 27 km magasságra jött le ferde pályáján, amin 17 km/s sebességgel haladt. (Forrás: https://www.imo.net/ és http://norskmeteornettverk.no/meteor/20171218/163707/.)

A norvégiai esemény fényképe és videója:

VCSE -- A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb egyik képkockája a videóról kivágva. -- Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.
VCSE – A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb egyik képkockája a videóról kivágva. – Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.

 

myhren-20171218

VCSE – A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb videófelvétele kivágva. – Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.

Szenteste a HUVCSE01 jelzésű meteorkamera fogott egy igen érdekes tűzgömböt Zalaegerszegről (Bánfalvi Péter):

 

VCSE - Szentestei tűzgömb a HUVCSE01-gyel, Zalaegerszegről - Bánfalvi Péter
VCSE – Szentestei tűzgömb a HUVCSE01-gyel, Zalaegerszegről – Bánfalvi Péter

Más elérhető felvétel hiányában ennek a tűzgömbnek a pályája még nem ismert.

2017. december 31-én Magyarországról láttak többen vizuálisan 16:24 KöZEI tájban egy tűzgömböt, ami akár -12 mg-s is lehetett. Kereszty Zsolt all-sky kamerája rögzítette a jelenséget (a napnyugta körüli terület felett látszik):

CBO - Kereszty Zsolt győrújbaráti all-sky (teljes-ég) meteorkamerájának felvétele a 2017. dec. 31-i tűzgömbről. Balra lenn a majdnem telehold látszik.
CBO – Kereszty Zsolt győrújbaráti all-sky (teljes-ég) meteorkamerájának felvétele a 2017. dec. 31-i tűzgömbről. Balra lenn a majdnem telehold látszik.

Ugyancsak szilveszter estéjén az Egyesült Királyság felett láttak egy fényes tűzgömböt, amelynek pályaszámítási eredménye nemsokára ismert lesz. Ez a tűzgömb 17:33 UT-kor, vagyis mintegy az előző után két órával tűnt fel (figyeljünk az UT és a KözEI közötti különbségre!):

VCSE - A 2017. dec. 31. 17:33 UT-kor az Egyesület Királyságból megfigyelt fényes tűzgömb képe. - Haylie Campbell képe.
VCSE – A 2017. dec. 31. 17:33 UT-kor az Egyesület Királyságból megfigyelt fényes tűzgömb képe. – Haylie Campbell képe.

Részletek az UK-beli tűzgömbről itt: https://www.imo.net/.  Aki ezt a linket meglátogatja, több videófelvételt is találhat róla.

2018. január 1-én pedig újabb fényes, teleholdnál alig halványabb tűzgömböt láttak Romániából. Erről képek és videók itt találhatók: http://stirileprotv.ro/stiri/actualitate/un-obiect-misterios-luminos-a-fost-reperat-pe-cerul-capitalei-video.html. Szabó M. Gyula kommentárja a romániai hírről: “Én sem tudok románul, de ez a cím mondja, hogy hétfő este tűnt föl a főváros fölött. Nyilván 19:44 [feltehetően romániai idő szerint, ami egy órával több a magyarnál – a szerk.] előtt még. Kiderült még, hogy sokan látták, többen beszámoltak zöld színről. … A “részletek” gomb a Tiangong-1 részleteire mutat, az alatta található hír egy márciusi tűzgömb-észlelés Temesvár fölött, az ottani csillagvizsgáló munkatársainak kommentelésével. Érzésre ez tisztességes forrás.” Várhatóan újabb felvételek is előkerülnek majd erről a tűzgömbről és akkor pályaszámítás is lehetségessé válik.

Amennyiben mindezen tűzgömbök naprendszerbeli pályája ismert lesz, érdemes lesz összehasonlítani őket: vajon különböző eredetűek-e vagy egy szülőégitestből származhatnak, amelynek fiatal meteorárama most érte el a Földet?

Nem hiszem, hogy csak a jó időjárás miatt szaporodtak meg újév környékén a fényes tűzgömbök. Az sem biztos, hogy véget is ért ez az érdekes, szokatlan tűzgömbszezon. Érdemes lenne a meteorészlelőknek – de bárki másnak is – kimenni derült esetén az ég alá, fotózni, lesni, hátha valamilyen új raj aktív most! A múlt években nem volt ilyen tapasztalat, hogy ennyi fényes tűzgömb legyen évfordulókor. A beszámolókat a vcse@vcse.hu email-címre várjuk.

VCSE - Egy hosszú, horizont alattról induló LMI fényes meteor - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Egy hosszú, horizont alól induló LMI fényes meteor – Ágoston Zsolt felvétele
A VCSE 2017. évi Őszi Észlelőhétvégéjén, 2017. október 21-én 20:01 UT-kor, a time-lapse felvételem készítése közben rögzítettem egy kb. -3 magnitúdós tűzgömböt. Iránya alapján úgy tűnik, hogy Epszilon Geminida volt: a radiáns ekkor 4° magasan volt a horizont felett, és a meteor iránya majdnem pontosan a radiánsra mutat. Vizuálisan is többen láttuk, ahogy a horizont irányából a zenit felé haladt; rendkívül hosszú látszó utat tett meg. Időtartama kb. 0,6-0,8 másodperc vagy több volt, színe enyhén vöröses, ahogy az a fényképről is látszik (a meteor vége leszaladt a képről, így az már nem került rá a felvételre, hogy még pukkant is egyet: a pukkanás rövid, tizedmásodperces fénye elérhette a -5…-6 mg-t).
A kép adatai: expozíciós idő 30 másodperc, Canon 6D típusú fényképezőgép, Samyang 14/2,8 objektív, ISO 6400 érzékenység.

Sokan lefényképezték, és a HUBEC, valamint a HUSOR2 meteorészlelő kamerák videón is rögzítették a 2017. július 29-én 23:35:25 UT világidőkor feltűnt többször villanó, fényes tűzgömböt. Jónás Károly (HUSOR2) és Perkó Zsolt (HUBEC) észlelők osztották meg velünk a Soroksáron, illetve Becsehelyen elhelyezett videokamerák képeit. Az alábbiakban a HUBEC összegképét és ugyanazon kamera által készített videóját mutatjuk be a jelenségről:

A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.
A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.

233525

 

Szokás szerint a halvány meteorok statisztikai vizsgálatára kifejlesztett MetRec alulmérte a fényességet, csak -3,7 mg-t adott meg rá. Ennek oka, hogy a metRec csak egy kb. 30×30 pixeles tartományban vizsgálja a fényességet, ha a meteor képe ennél többön terül el, a többletet figyelmen k jvül hagyja. A képekre tekintve ez a tűzgömb lehetett akár -8 mg fényességű is.

A két kamera méréseiből a SimMet programmal az alábbi meteorpályát lehetett kiszámolni a jelenségre:

Feltűnés földfelszín feletti magassága: 94,0  1,8 km

Eltűnés földfelszín feletti magassága: 71,7   0,2 km

Észlelt radiánspont: RA = 339,43°  0,03°, DEC = -14,89  0,05°

Észlelt sebesség: 45,572  0,006 km/s

Heliocentrikus (Naphoz képesti) sebesség: 39,49  0,03 km/s

Pályaelemek:

Fél nagytengely: a = 4,72  0,06 CSE
Inklináció: i = 31,88  0,05°
Excentricitás: e = 0,987  0,001

Felszálló csomó hossza:  306,08816  1,6480171e-006 fok
Napközelség helyzete (perihélium argumentuma):  153,95  0,14°
Napközelpont: q = 0,0575  0,0005 CSE

Megjegyezzük, hogy a pályaelemek hibái egy 3-5-ös faktorral alábecsültek lehetnek, ha csak két kamera adata áll rendelkezésre.

A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szagatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.
A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szaggatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.

Az IAU MDC (International Astronomical Union Meteor Data Center, Nemzetközi Csillagászati Unió Meteor-adatbázis) táblázata több pályameghatározást is közöl a Déli Delta Aquarida meteorrajra (Southern Delta Aquarids, SDA). Számos különböző tanulmányok alapján az MDC a pálya fél nagytengelyére 2,33-3,10 CSE-t, az inklinációra 25-33° -t, az excentricitásra 0,966-0,975-t, a felszálló csomó hosszára 306-312°-t (z MDC-ben idézett, egy régi, 1973-as publikációban szereplő 152°-os adat nyilvánvalóan tipográfiai hiba), a napközelség helyzetére 149-154°-t adnak meg. A napközelség ott 0,06-0,09 CSE között változik. Mivel ezek a raj sok ezer tagjának átlagos pályaelemei, amelytől az egyes rajtagok többé-kevésbbé eltérnek, az észlelt tűzgömb egy SDA meteor volt, mivel a pályaelemek feltűnően jó egyezést mutatnak. A radiáns is egzaktul az SDA meteoroké.

A kialvás olyan nagy magasságban történt, hogy hullás e tűzgömbből nem várható. A tűzgömb  fényessége is éppen csak elérte azt a határt, amiből hullhatna meteorit – amennyiben a kialvás jelentősebben alacsonyabban történt volna.

Érdemes megjegyezni, hogy az SDA meteorok napközelben a Merkúr közepes naptávolságának ötödére-hatodára járnak a Naptül, tehát igen sok hőt kapnak tőle. A hő általában a meteorok széteséséhez is vezethet. Ugyanakkor ilyenkor a Nap fénynyomása is nagyobb,tehát erősebb perturbációt szenvednek el, mint a messzebbre járó meteorok.

Az SDA meteorokat 65 meteor pályáinak hátrametszéséből G. L. Tupman fedezte fel 1870-ben. Maximumuk általában július 29-én van, tehát éppen a maximum éjszakáján tűnt fel ez a szép tűzgömb. 1952-ben Almond fedezte fel a kettős radiánst, azóta beszélünk Északi és Déli Delta Aquaridákról, noha ennek a kettősségnek a létezését Hoffmeister és német észlelők az 1930-as években is gyanították. A raj júl. 12-aug. 23. között akt-v, csúcsban 16 db meteor/óra ZHR-rel; az Északi Delta Aquaridák (NDA) maximuma csak 10 db/óra ZHR-rel következik be augusztus közepén (13/14-én, többnyire egy nappal a Perseidák maximuma után). Az NDA meteorok július 16-szeptember 10-e között aktívak. Az SDA meteorok szülőégitestje az angol nyelvű wikipédia szerint a 96P/Machholz üstökös, de ezt az oda belinkelt hivatkozáson nem lehet látni – honnét veszik tehát ezt az információt? Ennek az üstökösnek a pályája egyébként sem emlékeztet az SDA/NDA komplexumra (pl. az inklinációja 58° ellentétben az SDA-k 30° körüli pályahajlásával), így biztosan nem eza  szülőüstökös. Gery Kronk régebbi listája nem adja meg a szülőégitestet. Egy újabb keletű oldal a 2008 Y12 SOHO-üstököst nevezi meg szülőégitestnek, de biztos, hogy valamelyik napsúroló üstökösből származnak, amely a nap szoros megközelítése során egy, esetleg több keringés során dezintegrálódott.