Kategória-archívum: Egyéb

Tippek a Messier-maraton teljesítéséhez – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

John Barra, az USA Illinois államában működő Peoriai Csillagászati Egyesület tagja tanácsokat írt össze a Messier-maratont teljesíteni kívánó amatőrcsillagászoknak. Ezeket a tanácsokat ismertetjük az alábbiakban kivonatosan és némileg módosított formában:

 

1. LEGYÉL FELKÉSZÜLT. A Messier-maraton teljesítése során nincs idő keresgélni az okulárokat, az otthon hagyott csillagtérképet, és nincs alkalmad megtanulni a csillagképeket. Minden óra, perc ki van számolva, hogy láthasd az összes lehetséges Messier-objektumot ezen az éjszakán. Feltétlenül ellenőrizd otthonról való elindulás előtt kétszer is a felszerelésedet. Állíts össze saját listát, mit kell elhozni, pl.:

  • maga a távcső, állvány, keresőtávcső, szűrők, okulárok, összes alkatrész
  • csillagtérkép, Messier-objektumok keresőtérképei
  • vörös fényű zseblámpa
  • jegyzetfüzet, írószerszámok
  • az objektumok sorrendjét tartalmazó lista
  • hajszárító, termosz kávéval, teával
  • meleg ruha, sapka, sál, kesztyű stb.
  • összes csavar, állványdarab, kábel, kézivezérlő, hosszabbító, stb.
  • elemek, ha szükségesek zseblámpába, vörös pont-keresőbe stb.

Olvasd tovább →

Messier-maraton: észlelési sorrend – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során?

A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön.

VCSE - A Messier-katalógus objektumainak eloszlása az égbolton. Forrás: wikipedia
VCSE – A Messier-katalógus objektumainak eloszlása az égbolton. Forrás: Wikipedia

A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni.

A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában.

A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.

Olvasd tovább →

Egyesületi észlelőbázis Káváson – VCSE

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE – A kávási észlelő bázis építői: munka után Holdat is megfigyeltük – Balról jobbra: Németh Ferenc, Takács László (kávási lakos), Péter Attila, Ágoston Zsolt, Vizsi Csaba. Fotó: Jandó Attila, 2022.02.12

A Vega Csillagászati Egyesület megalakulása óta egyik álma egy saját amatőrcsillagászati észlelőbázis városi fényeken kívüli helyen. A helyzet megértével a VCSE 2020. évi közgyűlése az elnökség javaslatára elhatározta, hogy az elnökség állandó egyesületi észlelőbázis létrehozása céljából egy Zalaegerszeghez közeli telket (zalai szóhasználattal: hegyet) intézzen a VCSE számára. A 2020-as év folyamán egy kávási hegytetőn lévő telek lett kiválasztva.

A cél az, hogy tagtársaink kijárhassanak oda észlelni szabadon, bármikor használhassák amatőrcsillagászati egyéni vagy közös megfigyelésre a helyet. Idővel esetleg az észlelőhétvégéket is ott tartanánk. Az égbolt minősége jó, déli irányban, kb. 45 fok horizont feletti magasságban a szabadszemes határfényesség a 6,3 magnitúdót is eléri, sőt meghaladja.

VCSE - Már felavattuk a hegyet észlelésekkel! Csizmadia SZilárd 127/1500-as MC távcsöve EQ-3 GoTo-mechanikán Celestron Powertankkal, mint áramforrással, és Szalontai Tibor ugyanilyen távcsöve (hátul) 2021. augusztus 5-én, sötétedés előtt - Fotó: Csizmadia Szilárd
VCSE – Már felavattuk a hegyet észlelésekkel! Csizmadia Szilárd 127/1500-as MC távcsöve EQ-3 GoTo-mechanikán Celestron Powertankkal, mint áramforrással, és Szalontai Tibor ugyanilyen távcsöve (hátul) 2021. augusztus 5-én, sötétedés előtt – Fotó: Csizmadia Szilárd

Olvasd tovább →

23,5 órás holdsarló – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - 23,5 órás holdsarló 2022. március 3-án - Fotó: Schmall Rafael
VCSE – 23,5 órás holdsarló 2022. március 3-án – Fotó: Schmall Rafael
A felhőveszély ellenére napnyugta után azonnal látszódott távcsővel a Hold. Azért ez egy jó kis észlelés volt. Megnéztem binokulárral is, nagytávcsővel is. Vizuálisan is próbálkoztam, de úgy nem sikerült a vékonyka holdsarlót megpillantani. Mivel a képet megelőző újhold 2022. március 2-án reggel 18:34 KöZEI-kor volt, a holdsarló kora 23 óra 29 perc.
A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher Evostar ED 100/900

Időpont: 2022-03-03, 18:05 KöZEI

Helyszín: Zselici Csillagpark

Átlátszóság: 4

Nyugodtság: 6

Kamera: Canon EOS 6D

Expozíciós adatok: 1/60 sec, ISO1600, 900mm

Új hold születik a Szaturnusz gyűrűjéből? – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Egyes nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai elpusztítják a csillagukhoz közel keringő bolygókat. Ugyanakkor a szupernóva-robbanásban kidobott anyagból új bolygók is születhetnek (halál utáni bolygók (ang. after-death planets) vagy második generációs bolygók).

Hasonlóképpen születhet új hold egy már elpusztult, korábbi hold maradványaiból. Lehetséges, hogy a Cassini űrszonda egyes képein éppen ennek nyomait láthatjuk, bár magát a holdat nem.

Peggy
VCSE – A lehetséges születőben lévő új szaturnuszhold keltette sűrűsödés és a Prometheus nevű szaturnuszhold a Cassini felvételén – Forrás: NASA/JPL

19. századi elméleti számolásokból (Maxwell, 1859) tudjuk már és spektroszkópiai mérésekből (Keeler, 1895) bizonyíték is lett rá, hogy a Szaturnusz gyűrűrendszere apró, a mikrométerestől a méteresig, esetleg a nagyobb átmérőjű tartományba eső törmelékből áll. A Szaturnuszt meglátogató űrszondák képei ezt megerősítették. A törmelék úgy keletkezett, hogy az árapályerők és/vagy gravitációs perturbációk hatására egy vagy több szaturnuszhold túl közel került a Szaturnusz ún. Roche-határához, és az árapályerők darabokra tépték. A darabok törmelékként folytatják útjukat, és közel körpályára állva a Szaturnusz körül létrehozták a szinte mindenkit lenyűgőző szép gyűrűrendszert.

Olvasd tovább →