A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein (link). A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen.
Kategória-archívum: Mai kép
Szabadszemes üstökös február elején? – Schmall Rafael, Csizmadia Szilárd
A C/2022 E3 (ZTF) névre hallgató üstököst 2022. március 2-án fedezték fel a Zwicky Transient Facility (ZTF; Zwicky svájci csillagászról elnevezett tranziens (hirtelen megjelenő) objektumok keresésére szolgáló projekt) 1,2 méteres távcsövével. Ez a távcső Kaliforniában, a Palomar Csillagvizsgálóban található. Felfedezésekor a Sas csillagképben járt és 17,3 magnitúdós volt, vagyis a szabad szemmel, nagyon sötét égbolt alól látható 6,5 magnitúdós csillagoknál majdnem 21 000-szer halványabb.
Felfedezéskori képein kisbolygóként azonosították a pontszerűnek tűnő égitestet. Későbbi képeken feltűnt egy nagyon pici és sűrű kóma, ami nyilvánvalóvá tette, hogy valójában üstökösről van szó.
Galaktikus cirruszfelhők és integrált fluxusködök – Csizmadia Szilárd
A galaktikus cirruszfelhő (ang.: galactic cirrus cloud) – más nevükön infravörös cirruszfelhők (ang.: infrared cirrus clouds) – a Galaxisunkban előforduló, szálas – filamentáris – szerkezetű, ritka eloszlású por. Legerősebben távoli infravörösben sugároz. (A távoli infravöröst egyes szerzők 25-350 mikrométeres, mások megengedőbben a 15 mikrométer – 1 mm hullámhosszú elektromágneses sugárzásként határozzák meg.) Először 1965-ben figyelte meg őket látható fényben B. T. Lynds a Palomar Observatory Sky Survey (POSS, Palomar Csillagvizsgáló Égboltfelmérés) fotografikus lemezein. Részletes tulajdonságaikat az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) holland-amerikai-egyesült királyságbeli műhold észlelte 1983-ban, 60 és 100 mikrométeren, és ekkor sikerült őket első alkalommal alaposabban feltérképezni. Nevüket kinézetükről kapták.
A 81P/Wild 2 üstökös kitörése – Csizmadia Szilárd
A 81P/Wild 2 üstökös jelenleg az Oroszlán (Leo) csillagképben jár, az éjszaka vége felé-hajnalban észlelhető.
A The Astronomer’s Telegram 15 694-ik számában (2022. okt. 19.) M. S. P. Kelley amerikai csillagász a Zwicky Transient Facility Consortium (ZTF) kutatócsoport nevében közölte, hogy a 81P/Wild 2 üstökös két kitörését is észlelték. (Az üstökösök kitörése azt jelenti, hogy fényességük, esetleg ezzel párhuzamosan a kómájuk mérete jelentősen megnő. A kitörések okai sokfélék lehetnek: egy új gejzír lép működésbe az üstökös felszínén, vagy egy meteoroid csapódik bele, vagy akár anyagleválás történik az üstökösről, netán szétesik az üstökös magja.) Az október 5-én és 7-én készített észlelések szerint az üstökös az 5-ei 14,05 (+/- 0,02) magnitúdóról 7-ére 13,90 (+/- 0,02) magnitúdóra fényesedett az üstökös; ez az üstökösök esetében két nap alatt jelentős fényességnövekedésnek mondható (15%), bár ez még a kisebb kitörések közé számít. Ezek után október 10-e és 14-e között is volt egy kitörés, amikor 13,96 (+/- 0,02) magnitúdóról 12,98 (+/- 0,02) magnitúdóra nőtt a fényessége, és ez már jelentős kitörésnek minősül. Egy magnitúdónyi fényességnövekedés ugyanis annyit jelent, hogy két és félszeresére nőtt az üstökös fénykibocsátási teljesítménye – vagyis a konkrét esetben a fénykibocsátási teljesítmény 246%-kal nőtt meg!
A jelentősen kifényesedett üstökös nyilván könnyebben észlelhető, mind fotografikusan (akár 5-7 cm-es műszerrel is), mind vizuálisan (azért vizuális észlelésekhez a jó, városoktól-falvaktól távoli égen is minimum 20 cm-es átmérő szükséges, városból pedig akár 35-40 cm-est is igényelhet, ha a kontrasztviszonyok miatt látszik egyáltalán vizuálisan).
Az NGC 6905 (Kék Ragyogás-köd) fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
2022. július 25-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6905 jelű planetáris ködről, más néven a Kék Ragyogás-ködről (Blue Flash Nebula irodalmibb jellegű magyarosításából született a neve). A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.