Mai kép Archives - Page 31 of 81 - Vega Csillagászati Egyesület

Egy kép a C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről fentebb, és az üstökös mozgása animált gifen lejjebb:

VCSE - C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja - Fridrich János képe — VCSE – C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja – Fridrich János képe

VCSE - A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a kép közepétől balra és felfelé mozog. - Fridrich János — VCSE – A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a diffúz és nagyon halvány kométa a kép közepétől balra és felfelé mozog. – Fridrich János

Még 2020. február 29-én csináltam egy kisebb sorozatot C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről. Az idő tájt próbáltam ki a nemrég beszerzett Lacerta MGen vezetőkamerát. Az üstökös akkor kb. 12-13 magnitúdó fényességű volt. E sorok írásakor, 2020 áprilisában a Szekeres csillagképben jár és olyan 19-20 magnitúdós. Az üstököst 2020. január 8-án fedezték fel 12 magnitúdó körüli fényességnél. Retrográd pályán mozog a Naprendszerben (inklinációja 121 fok), excentricitása nagy (0,999-nél is nagyobb), keringésideje 1106 év körüli lehet.

Készítés időpontja és helye: 2020. február 29., Boba.
Műszer: 200/1000 Newton-távcső (SkyWatcher gyártmány).
Állvány: EQ-5, GoTo-funkcióval.
Kamera: átalakítatlan Canon EOS 1300D.
Expozíciós idő: 35 db 1 perces fotó.

A képeket külön-külön Photoshop Express programmal javítottam, majd on-line elérhető szolgáltatással animált gif formátumba szerkesztettem.

A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökösről itt írtunk korábban és efemeriszeit is ott közöltük. Fényes, nulla magnitúdó körüli üstökösnek várták kezdetben, de voltak intő jelek, hogy nem biztos, hogy az előrejelzett nagy fényességét eléri. Az egyik ilyen intő jel volt, hogy fényessége már korábban is elmaradt az előrejelzettől (lásd itt és az ott közölt további linkeket, ahol már óvatosságra intettünk mi is, mások is). Az üstökös mozgásáról animáció pl. itt látható.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, röv. IAU) 4734-es számú, 2020. március 19-i (!) elektronikus táviratában már lehetett találni figyelmeztetéseket, hogy ennek az üstökösnek a fényesség-előrejelzései is bizonytalanok. Ott az IAU illetékesei felhívták a figyelmet, hogy bár az üstökös szokatlanul gyorsan fényesedik, az ilyen hosszú, több ezer éves periódusidejű kométák – mint amilyen ez az üstökös is -, a Naptól mért távolság -3-ik hatványával szoktak fényesedni, ez pedig kb. ennek az ütemnek a négyszeresét produkálta. Számos korábbi hasonló esetben az ilyen hosszúperiódusú üstökösök jóval a perihélium elérése előtt befejezték a fényesedésüket, és többé-kevésbé állandó fényességet tartva kerülték meg a Napot. Ezt talán az okozta, hogy kezdetben túl gyorsan eltávozott szublimációval az üstökös felszínéről a könnyen olvadó jég, ami a felső rétegeket alkothatta. Az ez alatt található, laza szerkezető anyag azonban sokszor szétesett alkotóelemeire. A szétesés igen gyakran történt 1 CSE körüli távolságban a Naptól. A széteső üstökösök gyakran teljesen eltűntek aztán az észlelők elől, olyan apró kis darabokra porladt az égitest. (Egy ilyen példa volt, amikor az ISON-üstökös perihéliumakor teljesen dezintegrálódott, szétesett, csak porfelhő maradt utána – és szegényebbek lettünk egy szép látvánnyal, mert perihélium után lett volna igazán látványos a Földről nézve az az üstökös.) Érdemes felfigyelni rá, hogy az IAU már március 19-én figyelmeztette az észlelőket és a felfokozott hangulatban lévőket, hogy kevés hosszúperiódusú üstökös tudja szétesés nélkül túlélni a forró Nap felé vezető utat.

A 4744-es, április 5-i IAU Electronic Telegramban nem-gravitációs eredetű, szokatlan pályamódosulásokat jelentettek be. Az üstökösök mozgását elsősorban a Nap gravitációs ereje szabja meg, másodsorban pedig a nagybolygók, elsősorban a Jupiter gravitációs perturbációi. Harmadsorban azonban figyelembe kell venni – és ezek nagyon jelentősek is lehetnek! -, hogy az üstökösökből anyag áramlik ki nagy sebességgel a felszínükön lévő gejzírekből, amik szinte rakétaszerűen módosítják ezeknek az égitesteknek a pályáit. Ha pedig szétesnek laza szerkezetük miatt, akkor is pályamódosuláshoz vezethet.

VCSE - A bulgáriai Rozseny Obszervatórium 2 méteres távcsövével készült felvétel a C/2019 Y4 üstökösről (ez volt a 2020. árpilis 16-i APOD egyben). A kép 2020. április 12-én készült. Az obszervatórium 2 méteres és 30,5 cm-es távcsöveinek képeit kombinálták össze. A teljes expozíciós idő 22,5 perc volt. A felvételen kiválóan láthatók az üstökös fragmentálódott darabjai. - Forrás: APOD, Rozhen Observatory — VCSE – A bulgáriai Rozseny Obszervatórium 2 méteres távcsövével készült felvétel a C/2019 Y4 üstökösről (ez volt a 2020. április 16-i APOD egyben). A kép 2020. április 12-én készült. Az obszervatórium 2 méteres és 30,5 cm-es távcsöveinek képeit kombinálták össze. A teljes expozíciós idő 22,5 perc volt. A felvételen kiválóan láthatók az üstökös fragmentálódott darabjai. A hosszú csíkok csilagok csíkjai, mert a vezetés a csillagokhoz képest mozgó üstökösre történt. – Forrás: APOD, Rozhen Observatory

S. Nakamo japán kutató arra mutatott rá ebben a közleményben, hogy a pályamódosulások március 31-e körül kezdődtek (a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában készült szép kép március 28-i). A pályaelemek közül a fél nagytengely sokat változott, most olyan 79-80 CSE körül van.

C. Hergenrother (USA) 10,6 és 25 cm-es távcsövével készült észlelései szerint az üstökös fényessége pl. feb. 17-én 15,4 magnitúdó volt, ami március 5-re 12,2 mag-ra, 20-ára 10,7 magnitúdóra nőtt. 10,1-10,3 magnitúdós volt március 30-ig több éjszakán is, de április 5-én már csak 11,5 magnitúdós. (Ezek az értékek az üstökös magjától számított 40 000 km-ig kiterjedő kóma fényességét veszik csak figyelembe. Vizuálisan észlelték 8 magnitúdósnak is március 19-én és utána.)

A fényességbecsléseket a www.aerith.com ábrája mutatja (szürke a korábbi becslés, a vörös az újabb előrejelzés):

VCSE - A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös érdekes fényességváltozásai. fekete pöttyök: észlelések, piros vonal: aktuális fényességelőrejelzés, szürke vonal: korábbi előrejelzés. - Forrás: www.aerith.net — VCSE – A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös érdekes fényességváltozásai. Fekete pöttyök: észlelések, piros vonal: aktuális fényesség-előrejelzés, szürke vonal: korábbi előrejelzés. – Forrás: www.aerith.net

Ezen az ábrán igen jól látható, hogy ennek az üstökösnek a viselkedése nem előrejelezhető, csak a megfigyelések mondhatnak ítéletet felette… Szinte előrejelezhetetlen, mit csinál.

Ezek a fényességváltozások ugyanakkor nem meglepőek, mert, ahogy az IAU fenti telegrammja várta és figyelmeztetett rá, illetve ahogy mi is írtuk, az üstökös szétesőben van. Erre utaltak – fotóval – kínai és Kanári-szigeteki megfigyelések, amikről itt lehet olvasni. A bulgáriai Rozseny Obszervatóriumból készült fenti, április 12-i kép pedig félreértelmezhetetlenül mutatja a szétesést.

A 4751-es IAU ET április 13-án jelent meg. Erre az időre már számos megfigyelés összegyűlt arról, hogy a C/2019 Y4 fragmentálódott, vagyis több darabra tört szét. Eltűnt a szép, körszimmetrikus, a magtól kifelé egyenletesen halványuló kóma, a központi sűrűsödés (centrális kondenzáció). Nagyobb műszerekkel készült képeken láthatóvá lett, hogy diffúz fénycsomók távoznak az üstökösről, ami a szétesés biztos jele. Z. Sekanina (JPL, USA) előzetes véleménye szerint legalább öt különálló darabra szakadt az égitest, ezek mérete természetesen nem egyforma. A legnyugatabbi (C1-gyel jelölt) darab lehet a legnagyobb tömegű darab. Az, hogy ez a fő darab túléli a május végén esedékes napközelséget, az nem zárható ki, de nem is biztos. Sekanina egyébként is úgy véli, hogy majdnem teljesen biztos, hogy a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös a C/1844 Y1 üstökösből kiszakadt üstökösdarab. Szerinte néhány ezer évvel ezelőtt szakadhatott ki belőle, és most még tovább töredezett. Sekanina szerint a töredezés talán már március közepén elkezdődött.

(A C/1844 Y1 üstököst 1844. december 18-án fedezték fel a Jóreménység fokáról. A következő nap Wilmot és MacLear is látta, ezért abban az időben Wilmot-üstökösnek is nevezték – ma csak az 1844. évi Nagy Üstökösnek hívják. Szabad szemmel a következő év januárjának végéig, távcsővel 1845. március 12-ig követték. Szabad szemmel hét fokos csóváját is látták, de mert nagyon déli deklinációkon mozgott és az északi félteke téli időszakában mutatkozott, inkább csak a déli féltekéről figyelték meg. Fényességadat nem sok maradt fenn róla. Korabeli, róla szóló beszámolókat lásd pl. itt.)

A töredezésről számos megfigyelés készült, fentebb a Bolgár Nemzeti Csillagvizsgáló 2 méteres és 30,5 cm-es távcsövével készült kép mutatja be nagyon szépen azt, hogy milyen darabokra töredezett az üstökös. További, az üstökös szétesését bemutató képekre mutató linkek találhatók itt és itt.

(Az IAU ET-khez az MCSE szívességéből jutunk hozzá.)

Az utóbbi napokban több helyen is közölték (pl. itt), hogy fényes, akár félhold fényességű üstökös lesz látható a nyáron, mások óvatosságra intettek (pl. itt).

VCSE - A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével 2020. március 28-án. 45x25 sec expozíció 180 felvételből kiválogatva, csak sötétkép-korrekcióval. A kép készítését flat-field problémák zavarták meg és Zalaegerszeg erős fényszennyezése nehezítette. Detektor: Canon 6D (nem átalakított), kómakorrektorral, érzékenység: ISO 1600. Az üstököstől balra látható elmosódott folt az UGC 4326 galaxis csíkja. Az üstökös és a galaxis ekkor kb. 18 ívpercre voltak egymástól, ezért az üstökös kómájának méretét 12 ívpercesre becsülhetjük. Gyenge, rövid, 1-2 ívperces csóva is sejthető a képen balra lefelé (délkeletre). Észak felfelé, balra kelet.- Csizmadia Szilárd és Ágoston Zsolt felvétele. — VCSE – A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével 2020. március 28-án. Kb. 80×25 sec expozíció 180 felvételből kiválogatva, csak sötétkép-korrekcióval és az intenzitások átskálázásával. A kép készítését flat-field problémák zavarták meg és Zalaegerszeg erős fényszennyezése nehezítette. Detektor: Canon 6D (nem átalakított), kómakorrektorral, érzékenység: ISO 1600. Az üstököstől balra látható elmosódott folt az UGC 4326 galaxis csíkja. Az üstökös és a galaxis ekkor kb. 18 ívpercre voltak egymástól, ezért az üstökös kómájának méretét 12 ívpercesre becsülhetjük. Gyenge, rövid, 1-2 ívperces csóva is sejthető a képen balra lefelé (délkeletre). Észak felfelé, balra kelet.- Csizmadia Szilárd és Ágoston Zsolt felvétele.

A szóban forgó kométa jelölése a C/2019 Y4 (ATLAS). Néha csak Atlas-üstökösként emlegetik (kiejtése: atlasz). 2019. december 28-án fedezték fel az Asteroidal Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS, Földbe-csapódó Aszteroidákra Végső Figyelmeztetést adó Rendszer) keretében, innen a neve. A Hawaii Egyetem Csillagászati Intézetének két, egyenként 0,5 méteres távcsöve alkotja e rendszer alapjait, amelyek Hawaii-on vannak elhelyezve, egymástól 160 km-re. 2015, illetve 2017 óta működnek. A NASA 5 millió dollárral támogatta a projektet. A rendszer két éjszaka alatt végigfényképezi a távcsövek által látott égterületet, új, Földre veszélyes kisbolygók után kutatva. A folyamat kétnaponta ismétlődik. Eközben természetesen rengeteg más kisbolygó és üstökös is távcsővégre akad, nem is beszélve a szupernóvákról. Ezek egyike a szóban forgó üstökös.

Az üstökös felfedezésekor még csak 19,6 magnitúdós volt a vizuális sávban – ekkor még jó három csillagászati egységre (CSE-re) járt a Naptól. Az első pályaszámítások 4400 év körüli keringésidőt és 0,25 CSE-s napközelpontot mutattak. Felvetették, hogy az 1844-ik évi nagy üstökössel a pályája nagyfokú hasonlóságot mutat (annak az üstökösnek a jelölése C/1844 Y1), így talán annak egy leszakadt darabja is lehetne. A későbbi, további és több megfigyelésre alapuló pályaszámítások azt mutatják, hogy mielőtt ismét a Naprendszer belsőbb részeibe jött volna, keringésideje 4800 év lett volna, de miután elhagyja a Naprendszer belső térségeit, ez 5200 évre fog nőni a bolygók okozta gravitációs perturbációk miatt. A pályaperturbációk olyan nagyok, hogy ha jelenlegi pályáján mozogna tovább mindenféle további perturbáció nélkül, akkor 6026 év lenne a keringésideje. Jelenleg, amíg ilyen közel jár a Naphoz, a pálya gyakorlatilag folyamatos pályaelem-változásoknak van kitéve! Emiatt a legtöbb planetáriumprogram nem fog jó pozíciókat adni az üstökösre, használjuk felkereséséhez inkább a lenti, IAU Minor Planet Ephemeris-ből származó efemeridákat.

A 2020. február 18-i pályaszámítás szerint – ami 82 napra kiterjedő pályaíven, 949 darab pozíciómegfigyelésen alapszik – naptávolpontja a Naptól 662 CSE-re van, napközelpontja viszont csak 0,25284 CSE-re. A Merkúr napkörüli pályájának fél nagytengelye 0,39 CSE, tehát a Merkúr-pályán belül éri el napközelpontját az Atlas-üstökös.

Az üstökös pályaelemei a következők:

Fél nagytengely: a = 331 CSE.

Excentricitás: e = 0,99923.

Keringésidő: 6026 CSE.

Inklináció: 45,38 fok.

Felszálló csomó hossza: 120,57 fok.

Perihélium argumentuma: 177,41 fok.

A Földhöz legközelebb 0,63 CSE-re lesz (lásd lejjebb). Összehasonlításul: a Nap-Vénusz átlagos távolság 0,72 CSE.

Felfedezése óta 2020. márciusig 19,6-ról 8 magnitúdóra fényesedett, mert közeledett a Naphoz és a Földhöz is. Egyes előrejelzések szerint akár -1 magnitúdó fényességet is elérhet(ne) 2020. május végén. Ezeket az előrejelzéseket azonban két okból is célszerű óvatosan kezelni. Egyfelől, az üstökösök fényesség-előrejelzése általában véve is a csillagászat legbizonytalanabb területei közé tartozik. Egyszerűen hiányzik hozzá az üstökös szerkezetének és gejzírjei számának, elhelyezkedésének, aktivitásának előzetes ismerete (az üstökösök porkibocsátásának mértékét éppen hogy utólag, a megfigyelésekből szokás meghatározni). Másodszor, mint az alábbi, az Aerith-ről származó ábra mutatja, már eddig is elmaradt időről-időre az ott használt előrejelzésektől a fényessége (fekete pontok a megfigyelések, piros vonal az előrejelzés).

VCSE – A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös előrejelzett fényessége (piros vonal) és megfigyelt fényességei (fekete pöttyök). Figyeljük meg, hogy bizonyos időszakokban a megfigyelt fényesség nem érte el az előrejelzettet. – Forrás: www.aerith.net

Fontos megjegyezni, hogy az üstökös előrejelzett legnagyobb fényességét 2020. május 30-31-e körül éri el, ez az IAU MPC alábbi táblázata szerint (április 7-i számítás alapján) -0,3 magnitúdó körül lesz. (Az előrejelzett fényességeket bármikor frissíthetik újabb adatok alapján.) Az üstökös elongációja a Naptól ekkor 11-12 fok lesz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. (A híres C/2006 P1 jelű McNaught-üstökös -5,5 magnitúdós volt, amikor kb. 5 fokra látszódott a Naptól, és még tudtuk észlelni. Akkor azonban az január közepi észlelést jelentett és az üstökös a Naptól délkeletre volt, most viszont északkeletre lesz.) A május végén a Fiastyúktól nem messze járó üstökös észlelése – ha tényleg nulla magnitúdó körül lesz – igen jó nyugati horizontot, dombtetőn vagy hegycsúcson lévő észlelőhelyet igényel, és nem sokkal a Nap után le fog nyugodni…

Magyarázat a lenti táblázathoz:

Date: dátum, UT: világidő (NYISZ-2 óra), R.A.: rektaszcenzió, Decl: deklináció, a koordináták 2000-es epochára vonatkoznak; Delta: földtávolság, r: naptávolság, mindkettő CSE-ben, El: Naptól való elongáció (kitérés, látszó szögtávolság) fokokban, Ph: fázisszög fokokban (ilyen szög alatt látszik a Nap és a Föld az üstökösből nézve), m1: előrejelzett vizuális fényesség magnitúdóban, Sky-motion: égi mozgás “/percben (ívmásodperc/percben) és iránya (PA) fokokban. A PA-t az égi északi iránytól (PA=0°) kelet felé (PA=90°) mérjük.

C/2019 Y4 (ATLAS) efemeridák:

Date       UT      R.A. (J2000) Decl.    Delta     r     El.    Ph.   m1     Sky Motion
            h m s                                                            "/min    P.A.
2020 04 04 000000 07 33 18.1 +68 16 50   1.035   1.419   88.4  44.8   7.6    1.61    260.0
2020 04 05 000000 07 26 30.2 +68 09 31   1.032   1.401   87.1  45.5   7.5    1.60    258.1
2020 04 06 000000 07 19 51.0 +68 01 02   1.029   1.382   85.8  46.2   7.5    1.58    256.2
2020 04 07 000000 07 13 20.9 +67 51 27   1.025   1.363   84.6  47.0   7.4    1.57    254.4
2020 04 08 000000 07 07 00.1 +67 40 48   1.022   1.345   83.3  47.7   7.3    1.56    252.6
2020 04 09 000000 07 00 48.9 +67 29 09   1.019   1.326   82.0  48.4   7.3    1.55    250.9
2020 04 10 000000 06 54 47.4 +67 16 33   1.016   1.307   80.7  49.2   7.2    1.53    249.2
2020 04 11 000000 06 48 55.5 +67 03 04   1.012   1.287   79.5  49.9   7.1    1.52    247.6
2020 04 12 000000 06 43 13.2 +66 48 43   1.009   1.268   78.2  50.7   7.1    1.51    246.1
2020 04 13 000000 06 37 40.4 +66 33 34   1.005   1.249   76.9  51.5   7.0    1.51    244.5
2020 04 14 000000 06 32 16.9 +66 17 39   1.002   1.229   75.6  52.2   6.9    1.50    243.1
2020 04 15 000000 06 27 02.3 +66 01 01   0.998   1.210   74.4  53.0   6.8    1.49    241.7
2020 04 16 000000 06 21 56.4 +65 43 41   0.994   1.190   73.1  53.8   6.7    1.49    240.3
2020 04 17 000000 06 16 58.8 +65 25 40   0.991   1.170   71.8  54.6   6.7    1.48    239.0
2020 04 18 000000 06 12 09.1 +65 07 01   0.987   1.150   70.6  55.4   6.6    1.48    237.8
2020 04 19 000000 06 07 26.9 +64 47 44   0.983   1.130   69.3  56.2   6.5    1.48    236.6
2020 04 20 000000 06 02 51.6 +64 27 50   0.978   1.110   68.1  57.1   6.4    1.48    235.4
2020 04 21 000000 05 58 23.0 +64 07 19   0.974   1.090   66.8  58.0   6.3    1.49    234.3
2020 04 22 000000 05 54 00.3 +63 46 11   0.970   1.069   65.5  58.8   6.2    1.49    233.2
2020 04 23 000000 05 49 43.2 +63 24 26   0.965   1.049   64.3  59.7   6.1    1.50    232.2
2020 04 24 000000 05 45 31.1 +63 02 02   0.960   1.028   63.0  60.7   6.0    1.51    231.3
2020 04 25 000000 05 41 23.4 +62 39 00   0.955   1.007   61.7  61.6   5.9    1.53    230.3
2020 04 26 000000 05 37 19.7 +62 15 15   0.950   0.986   60.4  62.6   5.8    1.54    229.5
2020 04 27 000000 05 33 19.3 +61 50 48   0.945   0.965   59.1  63.6   5.7    1.57    228.6
2020 04 28 000000 05 29 21.8 +61 25 33   0.940   0.943   57.9  64.6   5.6    1.59    227.8
2020 04 29 000000 05 25 26.6 +60 59 29   0.934   0.922   56.6  65.7   5.5    1.62    227.0
2020 04 30 000000 05 21 33.2 +60 32 30   0.928   0.900   55.3  66.8   5.4    1.65    226.2
2020 05 01 000000 05 17 41.1 +60 04 33   0.922   0.878   53.9  68.0   5.3    1.69    225.4
2020 05 02 000000 05 13 49.7 +59 35 31   0.916   0.856   52.6  69.2   5.1    1.73    224.7
2020 05 03 000000 05 09 58.6 +59 05 18   0.910   0.834   51.3  70.5   5.0    1.78    223.9
2020 05 04 000000 05 06 07.3 +58 33 47   0.903   0.812   49.9  71.8   4.9    1.84    223.1
2020 05 05 000000 05 02 15.3 +58 00 49   0.896   0.790   48.5  73.2   4.7    1.90    222.4
2020 05 06 000000 04 58 22.2 +57 26 15   0.889   0.767   47.1  74.6   4.6    1.97    221.6
2020 05 07 000000 04 54 27.5 +56 49 54   0.882   0.744   45.7  76.2   4.4    2.05    220.8
2020 05 08 000000 04 50 31.1 +56 11 34   0.875   0.721   44.3  77.8   4.3    2.14    220.0
2020 05 09 000000 04 46 32.5 +55 31 01   0.868   0.698   42.8  79.5   4.1    2.24    219.1
2020 05 10 000000 04 42 31.5 +54 48 00   0.860   0.675   41.3  81.3   4.0    2.35    218.2
2020 05 11 000000 04 38 28.0 +54 02 13   0.853   0.651   39.8  83.2   3.8    2.47    217.3
2020 05 12 000000 04 34 21.8 +53 13 22   0.845   0.628   38.2  85.3   3.6    2.61    216.3
2020 05 13 000000 04 30 12.9 +52 21 05   0.838   0.604   36.6  87.4   3.4    2.76    215.2
2020 05 14 000000 04 26 01.6 +51 24 58   0.830   0.580   35.0  89.8   3.2    2.93    214.1
2020 05 15 000000 04 21 48.1 +50 24 35   0.823   0.556   33.3  92.3   3.0    3.11    212.9
2020 05 16 000000 04 17 33.0 +49 19 25   0.815   0.532   31.6  95.0   2.8    3.31    211.6
2020 05 17 000000 04 13 16.9 +48 08 59   0.808   0.507   29.8  97.8   2.6    3.53    210.3
2020 05 18 000000 04 09 00.9 +46 52 42   0.802   0.483   28.0 100.9   2.4    3.78    208.8
2020 05 19 000000 04 04 46.5 +45 29 58   0.796   0.459   26.1 104.2   2.1    4.04    207.2
2020 05 20 000000 04 00 35.5 +44 00 13   0.790   0.435   24.2 107.8   1.9    4.32    205.6
2020 05 21 000000 03 56 30.3 +42 22 50   0.786   0.412   22.2 111.5   1.6    4.61    203.7
2020 05 22 000000 03 52 34.0 +40 37 20   0.783   0.388   20.3 115.5   1.4    4.92    201.7
2020 05 23 000000 03 48 50.5 +38 43 21   0.781   0.366   18.3 119.5   1.1    5.23    199.6
2020 05 24 000000 03 45 24.5 +36 40 43   0.781   0.344   16.4 123.6   0.8    5.53    197.2
2020 05 25 000000 03 42 21.6 +34 29 43   0.784   0.323   14.7 127.4   0.6    5.81    194.5
2020 05 26 000000 03 39 48.6 +32 11 06   0.789   0.304   13.2 130.5   0.3    6.04    191.4
2020 05 27 000000 03 37 52.9 +29 46 21   0.797   0.287   12.1 132.4   0.1    6.19    187.9
2020 05 28 000000 03 36 42.2 +27 17 48   0.809   0.273   11.5 132.4  -0.1    6.24    183.9
2020 05 29 000000 03 36 23.4 +24 48 39   0.825   0.262   11.4 129.9  -0.2    6.18    179.2
2020 05 30 000000 03 37 01.3 +22 22 43   0.845   0.255   11.9 125.1  -0.3    5.99    173.8
2020 05 31 000000 03 38 37.5 +20 03 58   0.869   0.253   12.7 118.4  -0.3    5.71    167.7
2020 06 01 000000 03 41 08.7 +17 55 49   0.896   0.255   13.6 110.6  -0.2    5.38    161.0
2020 06 02 000000 03 44 28.0 +16 00 35   0.925   0.262   14.6 102.4   0.0    5.02    154.0
2020 06 03 000000 03 48 25.7 +14 19 12   0.957   0.272   15.5  94.3   0.3    4.69    147.0
2020 06 04 000000 03 52 51.5 +12 51 26   0.989   0.286   16.4  86.8   0.5    4.40    140.3
2020 06 05 000000 03 57 35.9 +11 36 10   1.022   0.303   17.1  80.1   0.9    4.15    134.3
2020 06 06 000000 04 02 30.9 +10 31 57   1.055   0.322   17.8  74.0   1.2    3.93    128.9
2020 06 07 000000 04 07 30.7 +09 37 13   1.088   0.343   18.4  68.7   1.5    3.74    124.3
2020 06 08 000000 04 12 30.7 +08 50 28   1.120   0.365   18.9  64.1   1.9    3.57    120.3
2020 06 09 000000 04 17 28.0 +08 10 25   1.152   0.387   19.3  60.0   2.2    3.41    116.9
2020 06 10 000000 04 22 20.5 +07 35 56   1.183   0.411   19.7  56.5   2.5    3.27    114.0
2020 06 11 000000 04 27 07.0 +07 06 06   1.213   0.434   20.1  53.3   2.8    3.15    111.6
2020 06 12 000000 04 31 46.6 +06 40 09   1.243   0.458   20.4  50.6   3.1    3.03    109.5
2020 06 13 000000 04 36 18.9 +06 17 26   1.272   0.482   20.7  48.1   3.4    2.92    107.7
2020 06 14 000000 04 40 43.8 +05 57 27   1.301   0.507   21.0  45.9   3.6    2.82    106.1
2020 06 15 000000 04 45 01.3 +05 39 46   1.329   0.531   21.3  43.9   3.9    2.72    104.8
2020 06 16 000000 04 49 11.5 +05 24 01   1.356   0.555   21.5  42.2   4.1    2.63    103.6
2020 06 17 000000 04 53 14.4 +05 09 56   1.383   0.579   21.7  40.6   4.3    2.55    102.6
2020 06 18 000000 04 57 10.5 +04 57 16   1.410   0.603   22.0  39.1   4.5    2.47    101.7
2020 06 19 000000 05 00 59.8 +04 45 48   1.436   0.627   22.2  37.8   4.8    2.39    101.0
2020 06 20 000000 05 04 42.6 +04 35 23   1.462   0.650   22.4  36.6   5.0    2.32    100.3
2020 06 21 000000 05 08 19.3 +04 25 51   1.487   0.674   22.6  35.5   5.1    2.25    099.7
2020 06 22 000000 05 11 50.0 +04 17 05   1.511   0.697   22.8  34.5   5.3    2.19    099.2
2020 06 23 000000 05 15 15.0 +04 08 59   1.536   0.720   23.0  33.5   5.5    2.13    098.8
2020 06 24 000000 05 18 34.5 +04 01 28   1.560   0.743   23.2  32.7   5.7    2.07    098.4
2020 06 25 000000 05 21 48.9 +03 54 26   1.583   0.766   23.4  31.9   5.8    2.01    098.1
2020 06 26 000000 05 24 58.2 +03 47 51   1.606   0.789   23.6  31.1   6.0    1.96    097.8
2020 06 27 000000 05 28 02.7 +03 41 38   1.629   0.811   23.9  30.5   6.2    1.91    097.6
2020 06 28 000000 05 31 02.7 +03 35 45   1.651   0.833   24.1  29.8   6.3    1.86    097.4
2020 06 29 000000 05 33 58.3 +03 30 08   1.673   0.856   24.3  29.2   6.4    1.82    097.2
2020 06 30 000000 05 36 49.7 +03 24 47   1.695   0.878   24.5  28.7   6.6    1.77    097.1
2020 07 01 000000 05 39 37.0 +03 19 38   1.716   0.899   24.7  28.2   6.7    1.73    097.0
2020 07 02 000000 05 42 20.4 +03 14 40   1.737   0.921   24.9  27.7   6.8    1.69    096.9
2020 07 03 000000 05 45 00.2 +03 09 51   1.758   0.942   25.1  27.3   7.0    1.65    096.8
2020 07 04 000000 05 47 36.3 +03 05 11   1.779   0.964   25.4  26.9   7.1    1.62    096.8
2020 07 05 000000 05 50 09.1 +03 00 38   1.799   0.985   25.6  26.5   7.2    1.58    096.8
2020 07 06 000000 05 52 38.5 +02 56 10   1.818   1.006   25.8  26.1   7.3    1.55    096.8
2020 07 07 000000 05 55 04.7 +02 51 48   1.838   1.027   26.1  25.8   7.4    1.52    096.8
2020 07 08 000000 05 57 27.9 +02 47 29   1.857   1.048   26.3  25.5   7.5    1.48    096.9
2020 07 09 000000 05 59 48.1 +02 43 14   1.876   1.068   26.6  25.2   7.7    1.45    097.0
2020 07 10 000000 06 02 05.5 +02 39 02   1.894   1.089   26.8  24.9   7.8    1.43    097.0
2020 07 11 000000 06 04 20.1 +02 34 51   1.913   1.109   27.1  24.7   7.9    1.40    097.1
2020 07 12 000000 06 06 32.0 +02 30 42   1.931   1.129   27.4  24.5   8.0    1.37    097.2

These calculations have been performed on the Tamkin Foundation Computing Network.

Foucault francia fizikus a világon először, 1851. március 26-án, a párizsi Pantheonban szemléltette a nyilvánosság előtt a Föld forgását. Amíg ugyanis a felfüggesztett inga megtartotta lengési irányát, a Föld elfordult, az alatta lévő területtel együtt.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szombathelyen tartották országos nagygyűlésüket 1880 nyarán. Ebből az alkalomból Kunc Adolf megszervezett egy Foucault-inga-bemutatást. A Gothard fivérek műszaki segítségével a székesegyház kupolájának közepéhez rögzített egy 30 méter hosszú fémhuzalt. Annak alsó végére egy 30 kilogrammos fémgömb került. Az így létrehozott ingát 1880. augusztus 25-én ünnepélyesen elindították. Az inga a padló felett lengve lassan megközelítette, majd eldöntötte a padlóra tett jelzéseket, jelezve utóbbiak elfordulását az inga lengési síkjához képest.

60 évvel később, 1940. december 10-én, Szombathelyen megismételték az ingabemutatót, de azt nem itt, hanem a Premontrei Gimnázium tornatermében.

Ismét Szombathely székesegyháza volt a helyszín 1991. november 28-án, amikor újra Foucault-inga felszerelésére és elindítására került sor. 2010. október 19-21-én, majd 2014. május 15-én is sor került a neves ingakísérleti bemutatóra ugyanitt. Nemcsak a hely volt ugyanaz, de a 30 kg-os gömb is megegyezett az eredeti 1880-assal. További bemutatóra 2017. május 25-én is sor került a székesegyházban.

Szombathely nem szűkölködik a Foucault-ingákban. A Savaria Egyetemi Központ C épületének aulájában is tartottak bemutatókat a hallgatóknak 2016. december 21-én és 2019. november 27-én. Ott egy 10 méter magas szálra szereltek gömböt, egy másikat. Ezeket a kísérleteket Molnár László fizikatanár és kollégái szervezték meg.

Aztán eljött 2020. március 2-a délelőttje és Szombathelyen a Sarlós Boldogasszony-székesegyház közepén ismét ott volt a Foucault-inga. Még nem lengett, hanem északkeleti irányban egy fonálhoz kikötve várta indulását.

A város és a püspökség neves személyiségei, valamint tanárok, újságírók, rádiós és televíziós riporterek mellett a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos munkatársai (Jankovics István, Kovács József, Vincze Ildikó) várták a 10 órás kezdést. Erre az időpontra megtelt a székesegyház, mert a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium diákjainak százai elfoglalták az ülőhelyeket. Következhettek az ünnepi beszédek.

Koltay Ferenc, a Székesegyházért Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megemlítette Foucault fizikust, az 1880-as bemutatót megszervező Kunc Adolfot, a premontrei gimnázium fizikatanárát és segítőiket, a Gothard fivéreket.

Majd Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke lépett a mikrofonhoz, aki a hit és a tudomány kapcsolatáról beszélt. Szép szavai között Kopernikusz, Galilei és Lemaitre (belga katolikus pap, fizikus, a táguló Világegyetem és az Ősrobbanás elméletének egyik kidolgozója) nevét is megemlítette. (A szerkesztő megjegyzése: Kopernikusz kanonokként szolgálta a katolikus egyházat és így volt bevétele.)

Ezt követően László Győző szombathelyi alpolgármester szólt, akinek 9 éves gyermekként nagy élménye volt az 1991-es ingabemutató. Ő most az ingát szimbólumként értelmezte, a világ mozgásának, az élet előrehaladásának, fejlődésének jelképeként. Beszélt Umberto Eco híres regényéről, melynek címe “A Foucault-inga“, és ahol a tudomány és a misztérium együttállásáról olvashatunk.

Végül Puskás Tivadar, a város 2010 és 2019 közötti polgármestere szólt. Megemlékezett az 1880-as másik nagy jelentőségű kísérletről, mármint a herényi kastély és a premontrei iskola közötti telefonbeszélgetésről, amelyet szintén Kunc Adolf és Gothard Jenő szervezett. Felsorolta az összes eddigi szombathelyi ingabemutatót. Ő pár napja volt frissen megválasztott polgármester a 2010-es Foucault-inga bemutatója idején, neki ez már a negyedik ilyen esemény.

Székely János, Puskás Tivadar és László Győző fogták közre az inga gömbjét, amelyet egy oszlophoz kötött fonál tartott. Gyertyát gyújtottak. A lángját a fonál alá vitték, és ahogy a fonál elégett: útjára indult az inga! 10:25 volt. Az inga több méteres, jó nagy kitérésekkel lengett. A közönség csöndesen figyelte a mozgását. Az északkeleti oldalra és a délnyugati oldalra felállított 7-7 kis rudacska mellett és között haladt az inga. Percek teltek el, de nem történt semmi. 10:30-kor végre az inga alsó hegyes csúcsa elütött egy bábut, amely azonnal eldöntötte a mellette állót. A tömeg nagy ovációval és tapssal fogadta a történéseket! Hiszen így bizonyítva láthatta, hogy a lengés síkját ugyan megtartotta az inga, de valami okból az alatt lévő terület elfordult – azaz forog a Föld!

Péntek Kálmán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnöke mellé ülhettem, aki sok információval szolgált az inga felszerelésének műszaki részleteiről. Elmesélte, hogy 1945. március 4-én lebombázták a székesegyházat, és akkor a kupola is beomlott. Amikor pár évvel később újjáépítették, akkor nagyjából fél méterrel alacsonyabbra sikerült a kupola magassága, így a későbbi bemutatóknál ennyivel rövidebb Foucault-ingát alkalmaznak. Elmondta, hogy a felfüggesztett inga csak a sarkokon fordul körbe 24 óra alatt. Az északi sarktól délebbre egyre hosszabb ideig tart a teljes köre. Szombathelyen (a 47 fok 15 ívperces földrajzi szélességen) 33 óra lenne az időtartama. Azonban az inga nem képes ennyi ideig lengeni, mert fékezi a levegő közegellenállása és a felfüggesztésnél fellépő súrlódás. A közegellenállást a nagyon vékony huzallal mérsékelik, ez most 1,8 milliméter átmérőjű húzott acélszálat jelent. A felső felfüggesztés súrlódását (az általa is tervezett) különleges mechanikamegoldással minimalizálják. Még így is csak nagyjából egy órán át leng nagy kitéréssel az inga. Ezért minden órában megállítják, oldalra kikötik és újra elindítják.

A Foucault-inga-bemutatóra érkezett tömeg fényképezett, közelebb jött a lengő ingához. Eközben felvételről előadások hangzottak el, amelyet Jankovics István, Kovács József és Fűzfa Balázs tartott a csillagászati fényképezésről, a tudománytörténetről, a Gothardokról, a Foucault-ingákról. Az előadók hangja jól hallatszott. A Nap besütött a templom belsejébe: világos volt, így a kivetítőn a képek alig látszottak.

Az inga március 2-án, 3-án és 4-én lengett, minden nap 9-től 17 óráig. A tudományos háttérmunkához az ELTE Savaria Egyetemi Központ és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont nyújtott segítséget. Még három tablót is készítettek és kiállítottak a templomban. Ezeken mindazt ismertették a nagyközönséggel, ami a Foucault-ingával kapcsolatos.

Az eddig leírtak a 2020. március 2-i történések élményeiről szóltak és a régmúltra vonatkozóan sok újdonságot nem tartalmaztak. Ugyanis a világszerte tartott első Foucault-inga-bemutatók és a szombathelyi első ingakísérlet viszonyával kapcsolatos adatok kerültek elő.

1./ Hányadik volt a világon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga-bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, a korábbi és a mostani előadók is gyakran hangoztatták: a harmadik. Nekem mindig nagyon hosszúnak tűnt az 1851 és 1880 közötti csaknem három évtizedes idődilatáció. Viszont most a székesegyházi tabló egyikére nyomtatva ezt olvashattam: “Foucault 1851. évi, a párizsi Pantheonban tartott bemutatóját még ugyanabban az esztendőben több helyszínen – Liverpool, Oxford, Bristol, Dublin, Reims, Köln, Genf, Rio de Janeiro, New York – megismételték. Rómában Angelo Secchi olasz csillagász irányításával a Szent Ignác templomban került sor a bizonyításra.”

Habár nem derült ki a tablóra írt szöveg szerzője, és így nem az én érdemem: mégis örömmel teszem közzé, hogy Foucault 1851-es kísérleteit világszerte gyorsan követték más bemutatók. Az internet segítségével ellenőrizhetők az említett helyszínek. Dublinban (Joseph Galbraith és Samuel Haughton szervezésében) 1851. április 17-től, Reimsben (a székesegyházban) 1851. május elején, Liverpoolban 1851. május 22-én, Rómában Foucault-ot követően “néhány hónapon belül megismételte a kísérletet” (Angelo Secchi a vatikáni Szent Ignác templomban egy 105 láb hosszú ingával) azaz 1851 közepén, Rio de Janeiróban 1851 szeptember és október havában, New Yorkban 1851 végén, emellett még az említett Oxfordban, Bristolban és Genfben egyaránt 1851-ben. Ezután Kölnben (a dómban, Caspar Garthe szervezésében, August Toepler segédletével egy 50 méteres ingával) 1852-ben is bemutatták a Foucault-féle ingát. Kutakodásom közben még az angliai York, a németországi Speyer is előjött 1851-ben és 1852-ben ilyesféle helyszínként.

Mindezek azt jelentik, hogy az 1851-es párizsi és az 1880-as szombathelyi ingakísérlet között legalább tucatnyi helyen készítettek és mutattak be Foucault-féle ingát.

2./ Hányadik volt Magyarországon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, az első. A helyes válasz: a második. Ugyanis Magyarországon a Foucault-féle ingakísérletet először 1872 márciusában mutatták be a fővárosban, vagyis Budán, éspedig a budavári Mátyás-templomban. Olvassuk erről az általam talált híradást: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül. – Hogy a fölvilágosodás is halad, ez alkalommal szintén bebizonyult, mert a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s míg a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt, a fölvilágosodott tisztelendő úr nyugodt lélekkel keresztelt egy újon szülött polgárt, az oldalsekrestyében. – írta a Kolozsváron megjelenő “Magyar Polgár” napilap 6. évf. 1872. március 21-i 66. számában.

Ugyanez a hír máshol is megjelent, valamivel rövidebben: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár úr Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül; a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt. – írta a “Nefelejts” című hetilap 14. évf. 1872. március 24-i 12. számának 143. oldalán.

Mindkét közlésben szerepel az “először” szó, így ez volt az első hazai Foucault-inga bemutató.

Kinek köszönhető ez? Munkásságáról a Wikipédia ezt írja: “Abt Antal (Rézbánya, 1828. november 4. – Kolozsvár, 1902. április 2.) fizikus, egyetemi tanár, a földmágnesesség kutatója. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte a premontreieknél, majd Szegeden fejezte be a piaristáknál. 1850 és 1856 között mérnöki tanulmányokat folytatott, majd fizikát tanult a bécsi egyetemen, majd 1860-ig Ungváron tanított. 1860-tól Budán, az egyetem főgimnáziumában tanított. 1870-ben Budapesten doktorált fizikából Jedlik Ányos irányításával. 1871–1872-ben a pesti tudományegyetem kísérleti fizika tanszékén magántanár. 1872-től az újonnan alapított kolozsvári egyetemen a kísérleti fizika első nyilvános, rendes tanára. …”

Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítése: az 1990-es években az ELTE D. épületében (Bp. Múzeum körút) egy kb. 10 méteres Foucault-ingával hatásosan szemlélteték az I. éves fizikus és fizika-tanár hallgatóknak a négy féléves “Kísérleti fizika” órák egyikén a Föld forgását. Nekünk Skrapits Lajos tanár úr és – akkor még – tanársegédje, Borbély András mutatták be az egyik másfél órás előadás során az eszközt és működését. A fenti cikk is rámutat, hogy már pár perc elegendő a letett bábuk eldöntéséhez. Ahogy néhány percenként dőltek a bábuk, úgy haladt előre Skrapits tanár úr előadása. Feltételezem, mi sem voltunk kivételezett évfolyam, ezért másoknak is bemutatták a kísérletet évről – évre – így a magyarországi bemutatók száma sokkal több lehet, mint amennyit a wikipédia listája mutat.

Régóta izgatott az asztrofotózás, de az időm és a munkám nemigen engedi, hogy egy átvirrasztott éjszaka után másnap nem sokra használható az ember. Sötét ég alá ritkán jutok el, legfeljebb évi néhány éjszaka jön össze.

Az utóbbi években azonban elérhetők ingyenes, vagy “filléres” programok, amikkel megvalósítható a robottávcsöves fotózás: én alszom, a műszer dolgozik. Elvileg.

Távcsőmechanikát már korábban beszereztem, soha nem volt azelőtt használható mechanikám. A vizuális mélyég-megfigyelés a kertünkből elég kiábrándító. A fényképezőgép többet lát. Ki is próbáltam a MILC gépemmel, de nem igazán jött be. Inkább észlelés-szerű élményt várok ettől a dologtól.

A témáról szóló rengeteg internetes anyag olvasása (Craig Stark írásait ajánlanám) után találtam egy nagyon jó vételnek tőnő monokróm kamerát és belevágtam. Ezzel a keskenysáv is jól fotózható, ami fényszennyezett észlelőhelyemről nem utolsó szempont.

A távcsőpark a régi: a 220/1500 newtonom (245 milliméterről peremkopás miatt kisebbre blendézve) és a 127/1200 apokromát. Egyik sem igazán fotós műszer, a Newton cserébe dögnehéz, de legalább nem kell kómakorrektor.

Az első esték után teljesen le voltam döbbenve: néhány perces expozícióval galaxisok spirálkarjai látszanak, ködök részletei jönnek elő. Mostanra már pólusraállás, vezetés stb. szinte rutinszerű, este intézem a családi teendőket, a ketyere kint a kertben meg fotóz.

Nagyjából… Ugyanis az 1500 mm-es fókusz vezetése nem egyszerű, off-axis guidert használok (a lencsés műszer + 0,6x reduktor = 710 mm fókusz ehhez képest felüdülés). Nem véletlenül nem található kevés mélyég-fotó 1500 mm-rel.

Most itt tartok: mély-ég fotografikus észlelés városból, de jóval több alkalommal, mintha mindig ki kellene települni. A képeken a legnagyobb küzdelem a fényszennyezés eltüntetése, kíváncsi lennék, sötét helyről mi jöhet össze majd. A luminanciaréteghez CLS szűrőt használok, az eddigi tapasztalatok szerint f/7-es Newtonnál inkább ront, az f/5,6 -os távcsőnél jobban beválik.