Egy generációformáló nyári tábor képei és történetei – Csizmadia Szilárd
A Jupiter és a Szaturnusz szoros közelsége a Nagy Együttállás után – Schmall Rafael, Fridrich János, Lakatos Csaba, Keszthelyi Sándor, Péter Attila, Naszvadi István, Mezei Balázs, Nagy Balázs, Szalontai Tibor, Jandó Attila
Korábbi cikkünkben már olvashattunk a Nagy Együttállásról, valamint a Jupiter és a Szaturnusz közeledési fázisában végzett együttállás észleléseiről. Simon-Zsók Anett cikkében pedig láthattuk, milyen volt a legnagyobb közelség idején a Nagy Együttállás. Ebben az írásban a VCSE-tagok észleléseiből készült válogatás, amit pár nappal később, a bolygók távolodása során figyeltek meg.
2021. januári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna
A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz.
A Nagy Együttállás – Simon-Zsók Anett
Sajnálattal olvastam, hogy szinte senkinek sem sikerült megfigyelnie az együttállást dec. 21-én Magyarországról. Az én észlelésem nagyon kalandos volt.
Ahol én lakom, Sepsiszentgyörgyön, az időjárás-előrejelzés alacsony légköri felhőket jósolt 21-ére. Ekkor jött az ötlet, hogy valami igazán magas helyről talán lehetne észlelni a jelenséget. Olvasd tovább
A Fiastyúk (M45) nyílthalmaz fotografikus megfigyelése – Paragi Zsolt és Budai Beáta
Kép készítésének dátuma: 2020. december 19.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 150 x 1 perc
Érzékenység: Gain 101
Kamera: ZWO ASI533 MC-Pro színes hűtött kamera
Távcső: William Optics GT81 Triplet APO 81 mm/384 mm
Mechanika: iOptron CEM40 mechanika
Feldolgozás: ASTAP / Photoshop, kalibrálás nem volt
Vezetés: 50/200 mm ASI120MMmini, ASIAIR vezérlő
Szűrő: Optolong L-Pro
A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabadszemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legnagyobb csillagot 20-30 valamivel kisebb csillag veszi körül.
Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legnagyobb, fiatal csillagok által kibocsátott kék fényt visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a nagyobb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.
425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz kb. 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.
A fenti képünk egy pár hete beszerzett távcsővel készült.