2019. október 21-e este Zalaegerszeg kertvárosi részén, az erkélyemről készült felvételemet szeretném megosztani veletek az NGC 7293-ról, más nevén Csiga-ködről, vagy ahogy angol nyelvterületen nevezik: a Helix-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel, Castell UHC szűrő alkalmazásával és most először TS Maxfield kómakorrektorral készült, 28x240s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
VCSE – NGC 7293 Hélix-köd – Ágoston Zsolt
Ezúttal Zalaegerszeg-Kertvárosból, erkélyemről készítettem a felvételsorozatot az új, a 36 mm széles “fullframe” érzékelőfelületet csaknem teljesen korrigáló TS Maxfield kómakorrektor tesztjeként. A korrigált látómező mérete jelentősen növekedett, ugyanakkor a pára és fényszennyezés kijavítása komoly kihívás volt. Az erkélyes asztrofotózást némileg nehezítette, hogy nincs kilátásom északi irányban, így a pólusraállás nem lehetett igazán pontos: korábbi megfigyeléseim során kijelöltem a mechanika lábainak helyét, és ebbe a pozícióba állítottam fel ismét a távcsövemet. Az összesen készült 46 db nyers képből 28 volt csak használható, 4 perces expozíciós idő mellett.
A Csiga-köd egy planetáris köd, az egyik legnagyobb látszó kiterjedésű, amit belföldről láthatunk. A planetáris ködök közepes méretű csillagok maradványai: miután vörös óriássá váltak, külsejük folyamatosan rétegről-rétegre leszakad, és a csillagközi térben szóródik szét, oxigént és egyéb nehezebb elemeket juttatva több fényév távolságba, amíg csak az egykori csillag magja fehér törpeként marad. A felvételre nézve egyből szembetűnhet a ködösség körkörös szerkezete, kívül vöröses, ionizált hidrogénburok veszi körbe a középső zöldeskék, oxigénben gazdag térséget. A két terület határán, a képet kinagyítva “kometáris csomókat” figyelhetünk meg. Ezek az anyagcsomók a Naprendszer méretének felelnek meg. A köd közepén megfigyelhető a fehér törpe, az egykori csillag forró magja, ami még évmilliókig fényleni fog. Sugárzása ionizálja az őt körülvevő gázburkot.
A Csiga-ködöt Karl Ludwig Harding fedezte fel 1824-ben a Vízöntő (Aquarius) csillagképben. Távolsága a Földtől kb. 655 fényév; ezzel az egyik legközelebbi planetáris köd. Átmérője 2,5 fényév, korát 9 000 – 13 000 év közé becsülik.
„Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban” – szólított meg minket Jandó Attila Érdekes csillagászati vonatkozású helyek c. cikkében. Ezt olvasva eszembe is jutott két tavalyi emlék; elsőként Ágasvárról írok.
600 méteres átlagmagasságával a Mátra Magyarország második legmagasabb hegysége (a Bükk után). Kiemelkedő pontjai a legmagasabb magyarországi hegycsúcs, az 1014 méteres Kékes, és más 900 méter fölé nyúló hegytetők: például Galyatető, vagy a CSFK KTM Csillagászati Intézete távcsöveinek otthont adó Piszkéstető (964 m). Ismert csúcs a 789 méteres Ágasvár is a Nyugat-Mátrában. A csúcs alatt, 638 méteren áll az Ágasvári Turistaház. Eredetileg vadászház volt, báró Hatvany Endre 1929-ben bocsájtotta a turisták rendelkezésére. Itt, a turistaházban és a környező mezőn rendezte a Magyar Csillagászati Egyesület csaknem megszakítás nélkül, tizenöt egymást követő alkalommal nyári ifjúsági táborait 1994 és 2009 között – a napfogyatkozás évében, 1999-ben Szatymaz adott otthont az eseménynek. Méltán mondhatjuk hát, hogy az Ágasvári Turistaház a hazai amatőrcsillagászat egy korszakát fémjelzi.
2018. április 21/22-én jártunk itt, Ágasváron családommal és barátokkal. Mivel ebben az évben pont április 21-re esett a Csillagászat Napja, gondoltam, távcsöveket is viszek az ikonikus helyszínre. Végül csak a kis 70/750-es MC-t használtuk, amivel szürkülettől kb. este fél 10-ig nézegettük a Holdat, különböző nagyításokkal (25-75x).
Valamikor 21 óra (KöZEi) felé a hátunk mögött, keletre, kissé délre egy komoly felvillanást tapasztaltunk. Rövid gondolkodás után nyilvánvaló lett, hogy egy tűzgömb lehetett a kiváltó ok. Keresgéltem más észlelések után: úgy tűnt, az ország több részéről is észleltek 20:53-55 körül egy zöldes színű, 1-2 mp-es, többnyire -4, -6 mg-sra becsült tűzgömböt. Az biztos, hogy nagyon fényes lehetett, mert pár pillanatig tisztán láttuk egymást és a tárgyakat. Mikor VCSE-levelezőlistán érdeklődtem, vajon más is észlelte-e a jelenséget, Patak Ákos adott részletes beszámolót, miszerint a Baranya megyei Bóly mellől négyen is látták a tűzgömböt, ahogy pár perccel 21 óra előtt K-ÉK-re feltűnik, és kb. 40 fokos pályát befutva 2 másodperc alatt 2-3 darabra hullik szét. Hamarosan kiderült, hogy Benő Dávid Pécelről mozgóképen rögzítette is a felvillanást. Alább ebből a videóból kivágva egy kockát 20:55:43-kor láthatjuk a tűzgömböt. A felvétel ASI120 all-sky kamerával, Rasberry Pi Málna PC-vel készült:
VCSE – Pillanatkép a 2018. április 21-ei tűzgömbről, 20:55:43 KözEi időpillanatban – Kép: Benő Dávid
Ágasvári kirándulásunk így igazán csillagászatira sikerült a Csillagászat Napján. De lássunk néhány képet is a helyszínről. Balra, a tavaszi díszbe borult virágos fa mögött a turistaház, jobbra a kiszolgáló épület és a büfé:
VCSE – Balra az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos
A turistaház hátulról…
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos
… és belülről:
VCSE – Szoba a turistaházban – Kép: Csizmadia Ákos
Az Ágasvári Turistaház az Országos Kéktúra pecsételőhelye is. A pecsétet a büfében találjuk:
VCSE – Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje – Kép: Csizmadia Ákos
Valamelyes csillagászati vonatkozása van egy másik, Ágasvárhoz közeli turista célpontnak, a Newton-sziklának is, hiszen a névadó Isaac Newtonra nemcsak fizikusként, de matematikusként és csillagászként is tekintünk. És persze ő a Newton-rendszerű távcső megalkotója is. Szóval, Ágasvártól pár kilométerre könnyen elérhető ez a jellegzetes kilátópont: egy szikla, amire le lehet ülni, és csodálni az alant elterülő medencét. Itt állva valóban eszébe juthat az embernek a lefelé, mélybe húzó gravitáció. Valakit annyira megihletett ez az érzés, hogy a következő szöveget véste a sziklába: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” (ami egyébként egy, a helyszínre emlékeztető Kondor Béla-rézkarc címe, a cím pedig alighanem egy William Blake-versre utal). Érdekes, hogy először 2007-ben jártam itt, azóta még kétszer, és az évek múltával mintha kezdene kevésbé láthatóvá válni a felirat. Nem gondolkodom most arról, hogy vajon van-e annyira értékes a gondolat, hogy érdemes volna megmenteni. Mindenesetre a hely és a látvány kicsiknek és nagyoknak is élvezhető, csak vigyázzunk, hova lépünk.
VCSE – A Newton-szikla Csizmadia Lidával – Kép: Csizmadia Ákos
VCSE – 2019. őszi észlelőhétvége ege és helyszíne- Schmall Rafael felvétele
Egyre aktívabbak az egyesület tagjai, ennek köszönhetően a 2019-es év lesz az első, amikor megrendezésre kerül egy évben a tavaszi, nyári, őszi és téli észlelőhétvége is.
Észlelőhétvégi információk
A VCSE 2019. évi téli észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk november 23-24-e között. 16 főig lehet ott aludni a házban, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta. A házban lévő helyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel. Jelentkezni a vcse@vcse.hu email-címen lehet.
Program:
Szombat (november 23.):
15:00 órától: Érkezés a helyszínre, szálláshely elfoglalása, távcsövek felállítása, jusztírozás stb.
Az időpontok erősen függnek az időjárástól, a társaság fáradtságától.
A Hold vasárnap 4:04-kor kel, kb. 5%-os fázisú lesz. Szóval majdnem az egész éjszaka alkalmas lesz mélyegezésre. A megfelelő időjárásról már a résztvevőknek kell gondoskodni.
A részvétel VCSE-tagoknak és hozzátartozóiknak ingyenes, másoknak 500.- Ft/fő/éjszaka (ottalvás nélkül).
Szeretettel várunk!
Az észlelőhely minősége Dobronhegyen 21,34 magnitúdó/négyzetívmásodperc a zenitben (ez nem helyben mért érték, műholdas térképekről olvastuk le – ez azért fontos). A Bortle-skála 1-től kilencig osztályozza az ég minőségét, az egyes a legjobb. Zselickisfaludon határozottan hármas a falun belül (persze, nem egy közvilágítási lámpa alól-mellett, nem a templomkivilágításnál!), kinn a csillagparkban csak 0,04 mag/négyzetívmásodperccel jobb a műhold szerint. A Bortle-skálán a 3-as ég és a 4-es kategória között a határ 21,3 mag/négyzetívmásodpercnél van. Vagyis az ég 3/4-es kategóriájú Dobronhegy-Balázsfán, ahol leszünk, ez azért elég elfogadható Magyarországon.
Ha valakit a téma tovább is érdekel: A Zselici Csillagparknál az ég háttérfényessége a zenitben a műholdas térkép szerint 21,79 MNI, ahol MNI most a magnitúdó/négyzetívmásodperc rövidítése. Benn a zselickisfaludi táborhelyen észrevehetetlenül rosszabb, 21,75 MNI, ott inkább a közeli tóból, patakból felszálló pára rontja el az égboltot (feljebb kéne menni akár csak pár méterrel…). A magyar Alföldön találtunk kilenc század magnitúdóval jobbat is, 21,89 MNI-s helyeket. Közelünkben, az Alpokban vannak 21,93 MNI-s helyek is, ezek kb. 0,14 MNI-vel jobb helyek, mint a Zselici Csillagpark. Őrimagyarósdon a táborhelyszínen 21,70 MNI volt (az viszont fennsíkon van, a párásodás csak akkor gond, ha jön a felhőszakadás…). Ez azt jelenti, hogy az Alpokból az M33 extragalaxis abszolút szabadszemes kellene hogy legyen, az Alföldről már csak az észlelők többségének, Zselickisfaludról, a Csillagparkból és Őrimagyarósdról már csak az észlelők felének-kisebbségének, Dobronhegyről pedig csak akkor szabadszemes az észlelők kisebbségének az M33, ha jó magasan látszik, tehát delelés idején. Mindez persze felhőtlen, párátlan, holdmentes éjszakára vonatkozik.
Kérjük előre jelezni, ha valaki szeretné az észlelőhétvége után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. Érdeklődni lehet a 70/283 57 52-es telefonszámon, vagy szóban Csizmadia Szilárdnál.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét is lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…
VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen
Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 457/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) – és utána éjszakára kiderült…:
Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!
Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.
(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)
Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd Teskándon át kell haladni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni, majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél: egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot a 06-70/283-57-52-es telefonszámon.
Az odatalálást megkönnyítendő, mellékelünk térképeket, fotókat:
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.
A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz 2018 óta iható. Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondoskodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…
Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.
Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda-vissza másokat is szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?
Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.
VCSE – Írott-kői kilátó előtt, a háttérben analemma-rajzzal – Fotó: Jandó Attila
A napokban sikerült teljesíteni az Írottkő-túra 35 km-es távját. És hogy ez miért érdekes? A képen látható, hogy itt kapcsolódik össze két hobbim: a túrázás és a csillagászat. A fotó a háttérben az Írott-kői kilátó oldalán lévő analemma-rajzot mutatja be, és a magyarázó szöveg németül a napórához. A napóra hiányzik erről a képről. A jövő évi Írottkő-túrán szívesen megmutatom bármelyik amatőrcsillagász túrázónak. (2020-ban lesz 70 km-es táv is). A napórát a következő fényképen láthatjuk, melyet egy korábbi túrámon készítettem, a napóra szerint éppen délben. A telefon szerint 2019. 04. 19-én 13:50-kor.
Napóra az országhatár felett.
A napórát az ausztriai Rohonc városa állította fel 1999-ben. Erről az eseményről, és a napóra használatáról olvasható németül egy rövid szöveg fordított analemma rajzzal, mely segít a pontos idő leolvasásában. A tábla szövege nagy méretben az alábbi képen látható:
Magyarázó szöveg analemmával
Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban. Egy cikk keretében megjelentetjük itt a honlapon.
A Dobronhegyen megrendezett 2019. szept. 20-22-i őszi észlelőhétvégén rögzített “timelapse” felvételem, Fujifilm X-T1 fényképezőgépre csatlakoztatott Samyang 12mm f/2 objektívvel készült 300db 20 másodperc záridejű, ISO3200 felvételből, 15 frame/sec sebességgel. A képsorozaton jól látszik az ég forgása és az észlelők tevékenysége.
