Makár Dávid képe
A téli égbolt ura visszatért! A kedvenc régióm az égen az Orion csillagkép, ezért is már nagyon vártam, hogy újra feltűnjön az égen. Emlékszem, még 2016-ban az Orion csillagképről készítettem az első fotómat az éjszakai égen, még a Huawei p9 lite telefonommal. A képen a téli Tejút egy része, és benne az Orion csillagkép és a halvány ködösségei látszódnak. Az Orion-csillagképet körülvevő pirosas ív alakú folt az ún. Barnard-ív. Távolsága nem túl jól ismert, a becslések 518 és 1434 fényév között szórnak, ezért az átmérőjére nézve is csak annyit tudunk, hogy kb. 100 és 300 fényév között lehet talán. E. E. Barnard fedezte fel 1894-ben, és egy kb. 2 millió éve robbant szupernóva lökéshulláma alakíthatta ki az ívet, ahogy maga előtt söpörte a hidrogénanyagot. Ez a szupernóva-robbanás lökhetett innen ki három másik csillagot is. — A kép elkészülte is hasonlóan kalandos volt, mint a Barnard-ív létrejötte. Délutános műszakot lerakva csütörtökön az utolsó jó időt kihasználva kibicikliztem Bocfölde és Sárhida közé, mert nem tudtam kihagyni a jó eget. Sajnos a jó ég mégsem volt annyira jó, mert fátyolfelhők azért átsodródtak a képen és ezt látni is lehet a középső sávban. A sok csillaggal meggyűlt a bajom. A ködösség nagyon nehezen jött elő az erős csillagmező miatt. Sajnos a csillagmező csökkentésével valamit elronthattam, mert kissé fura lett a kép, amit lehet látni, ha ha belenagyítunk. Használt objektív: Sigma 20 mm, f/1.4. Időpont: 2021. november 5. Helyszín: Bocfölde (Zala megye). Kamera: Canon 6D. Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i. Expozíciós adatok: 11×150 sec ISO800-on.

Olvasd tovább

Egyesületünkben fontosnak tartjuk, hogy a hivatásos és amatőrcsillagászok kapcsolatra leljenek, találkozzanak egymással. E cél jegyében adott nagyon megtisztelő interjút a Dr. Kristine Wai Fun Lam csillagász a berlini Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrttól a VCSE-nek, valamint munkatársa, Dr. Csizmadia Szilárd a Vega Csillagászati Egyesület riporterének, Román Dávidnak. Az interjút az alábbi videólinken lehet megtekinteni, reméljük, érdekesnek találjátok.

Egy különleges, ultrakönnyű és nagyon kicsi exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, ami ráadásul szokatlan pályán mozog. A felfedezés ténye mutatja, hogy a rendkívül kis tömegű és a Földnél kisebb méretű exobolygók felfedezése is valósággá vált mára, miközben olyan alapvető tulajdonságaikat, mint tömegüket, sugarukat és csillagkörüli pályájukat nagy pontossággal tudják már mérni a kutatók. Az új bolygó a legkisebb exobolygók egyike.

VCSE - A GJ 367b (balra fenn) egy vörös törpecsillag körül kering. Művészi fantáziarajz az újonnan felfedezett bolygórendszerről. - Forrás: SPP/Patrizia Klein
VCSE – A GJ 367b bolygó (balra fenn) egy vörös törpecsillag körül kering. Művészi fantáziarajz az újonnan felfedezett bolygórendszerről. – Forrás: SPP/Patrizia Klein

Az exobolygók között egy pehelykönnyűt talált egy 78 kutatóból álló csillagászcsapat. Az újonnan felfedezett exobolygó neve GJ 367b, tömege a Földének kb. a fele, mérete a Földének a 71%-a. Mindezekkel az adatokkal a ma ismert mintegy 5000 exobolygó között ez a planéta az egyik legkönnyebb és legkisebb. Mindössze nyolc óra alatt – még pontosabban: 7 óra 43 perc alatt – kerüli meg a csillagát, ennyi ideig tart ott az év hossza. Átmérője mintegy 9100 km. Ezzel a mérettel kisebb a Földnél, de nagyobb a Marsnál. 31 fényévre van a Naprendszertől, közelsége okán ezért ideális célpont további részletes vizsgálatok céljaira. A GJ 367 bolygórendszer a Vela csillagképben található, amely a déli égbolt egyik konstellációja.

Olvasd tovább

A Vega Csillagászati Egyesülethez e-mailben és privát facebook-üzenetekben tucatnyi megkeresés érkezett az elmúlt három napban az 1994 WR12 jelű kisbolygó ügyében: vajon nekiütközik-e a Földnek? Letörli-e Indiát a Földről? Nagyobb robbanást idéz-e elő, mint az eddigi legnagyobb nukleáris bomba?

Mindegyik kérdésre nemleges a válasz:

    • az 1994 WR12 nem ütközik neki a Földnek 2021-ben sem,
    • ezért egyetlen települést, országot sem fenyeget a megsemmisülés veszélye,
    • és robbanást sem idéz ezért elő a Föld légkörében vagy felszínén.

Nehéz látni, milyen információforrásból, és az automata (félre)fordítók milyen ferdítéséből merültek fel ezek a kérdések. A valós képhez ezért az alábbi információkat adjuk.

Olvasd tovább

Kappa Cygnida tűzgömb - kivágat (Pető Zsolt felvétele)
Kappa Cygnida tűzgömb – kivágat a teljes látómezőből. Időpont: 2021. aug. 13. 01:20:35 UT, helyszín: Nagyrada. Canon 1200D, Sigma 10 mm, f/2.8 fotóállványon, vezetés nélküli 45 másodperces kép, ISO 1600 érzékenység. Figyeljük meg a jelenség végén történő többszörös fényfelvillanásokat. Az észlelő ezeket vizuálisan is látta, és egyenként -7 magnitúdó körüli fényességűre becsülte. A jelenség nyoma kb. fél percig volt látható. A vezetés nélküli 45 másodperces képen a csillagok rövid csíkokat húznak az égbolt forgása következtében. (Pető Zsolt felvétele)

Pető Zsolt aktív meteorészlelő az 1990-es évek eleje óta. Vizuálisan és fotografikusan is gyűjti a meteorok, vagyis a hullócsillagok, valamint az általa látott fényes tűzgömbök és bolidák adatait. Időnként meteorokról is ír cikkeket a VEGA-ba (itt, 15-16-ik oldalon), vagy éppen a saját honlapjára, ahol rengeteg meteorcsillagászati érdekességet találhatunk. MetVis címmel egy remek, vizuális és videokamerás észleléseket vizualizáló-analizáló szoftvert is írt. 2013-ban Hettyei János Díjat kapott több évtizedes meteormegfigyelő tevékenységéért. Most az ő, többnyire idei meteorfotóit mutatjuk be. Külön erénye munkájának, hogy vizuálisan is észlelte a megfigyelt égterületet, így a szabad szemes látványról és a fényességekről is érdekes észleléseket végzett. (Csizmadia Szilárd, oldal-főszerkesztő). Pető Zsolt beszámolója:

 

2021. augusztus 7/8. napjának éjszakájától kezdve 2021. augusztus 14/15-e éjszakájáig egymást követő nyolc éjszaka mindegyikén meteorfotóztam Nagyradáról. Erre a hétre szabadságot vettem ki, már jó előre elterveztem a fotós munkát, illetve napközben a munkákat a birtokokon. Ez a hét meglehetősen sűrűre sikerült így, kellőképpen el is fáradtam. Hogy a két tevékenység párhuzamosan folyhasson, a meteorfotós munkát elsősorban a hajnali időszakra időzítettem. A Perseidák radiánsa amúgy is akkor emelkedik magasabbra, így akkor várható több meteor tőlük.

Volt olyan éjszaka, amikor csak egy, volt olyan, amikor két fényképezőgéppel dolgoztam. Az említett időszakban 38,78 óra alatt 3059 fotó készült, ezek közül 96 képen van meteor. Meglepően sok fényes van köztük!

Természetesen a Perseidák dominálnak, ám az időszak különlegességét a Kappa Cygnidák okozták: több fényes tűzgömböt láttam a rajból, fotózni egyet (vagy kettőt) sikerült. 2021. augusztus 13-án 01:20 UT-kor egy parádés KCG tűzgömb húzott át magasan, szinte zenitközelben, többszörös felvillanást produkálva, ezek becslésem szerint -7-es fényességűek voltak. Ez a fotó látszik legfelül. A jelenség nyoma legalább fél percig látható volt, a robbanások helyén különösen erősen. Tíz éves meteorfotós tevékenységem egyik legszerencsésebb képe született meg, mert a halszemoptikás felvétel sarkába épp bepottyant a tűzgömb!

A korábbi évek tapasztalataival összehasonlítva úgy érzem, hogy a Perseidák idén különösen kitettek magukért, az elméleti maximum után érezhető volt a további napok erősebb aktivitása.

Olvasd tovább