A világban sokfelé található állandó Naprendszer-sétány (pl. Berlinben); Magyarországon is van ilyen például Budapesten a Népligetben, Kecskeméten, vagy Alsómocsoládon. Egy ilyennek az a lényege, hogy méretarányosan bemutatja a Naprendszerben a bolygók közepes távolságát a Naptól. A séta során pl. a Naptól indulunk, és annyi méter távolságot kell megtenni, amennyi méretarányosan megfelel a Nap-bolygó közepes távolságnak. Pl. ha 1 Csillagászati Egységet (CSE) 100 méternek veszünk, akkor a Naptól indulva 39 méterre lesz a Merkúr, 72 méterre a Vénusz, 100 méterre a Föld, 152 méterre a Mars, 520 méterre a Jupiter, 957 méterre a Szaturnusz, 1917 méterre az Uránusz, és 3018 méterre a Neptunusz (kerekített értékek). Egyébként ilyen méretaránynál (1 CSE : 100 méter) a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri a Hold távolságának 104-szeresénél lenne! Ez tehát nem sétálható le ilyen méretarányban, de a Naprendszer igen.
Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd
Messier 39, a Hattyú Ékköve – Schmall Rafael, Fröhlich Viktória, Horváth Tamás, Kovács Marcell, Csizmadia Tamás, Csizmadia Szilárd
Ahhoz képest, hogy milyen nagy és milyen fényes a Messier 39 (M39 = NGC 7092) nyílthalmaz, igen kevésszer észlelik. Pedig nyaranta jól látszik kora este a zenitben, és az év nagyobb részében észlelhető. Jó látványosság binokulárral vagy keresőtávcsővel távcsöves bemutatók alkalmával, még városból is.
Csillagleső-sorozat következő állomása: augusztus 28. – VCSE
Folytatódik a „Csillagleső esték” sorozatunk Zalaegerszegen. A következő találkozás ideje:
2023. augusztus 28. 20:30 óra (az ÁMK plakátján 21 óra szerepel)
Helye: Apáczai ÁMK udvara, Zalaegerszeg
Esőnap: augusztus 30-a (szerda) Frissítés 2023. aug. 30. 20:15-kor: A várható rossz időjárás miatt az aug. 30-i alkalom is elmarad!
Aki teheti tartson velünk távcsővel, vagy anélkül! A rendezvényen távcsöveinkkel mindenkinek megmutatjuk a Holdat, a Szaturnuszt, fényesebb kettőscsillagokat, és lehet szakértőkkel csillagászatról beszélgetni, érdeklődni.
Tagtársunk sikere – VCSE
Gratulálunk az egész magyar csapatnak, és külön is tagtársunknak, Horváth Zsókának, aki a Lengyelországban rendezett 2023-as Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián a harmadik legjobb magyar lett. A csapattagok és eredményeik:
Elekes Dorottya: ezüstérem
Schmercz Blank: bronzérem
Horváth Zsóka: dicséret
Sarkadi Sándor
Vári Gergely Péter
Forrás: Athletica Galactica
Perseidákra fel! – Lakatos Csaba, Csizmadia Szilárd
A Nemzetközi Meteoros Szervezet 2023. évi meteor-naptára szerint idén augusztus 13-án 7-14 UT (magyar idő szerint 9-16 óra között) lesz a Perseidák maximuma. Az előrejelzés beválása esetén előtte és utána éjszakán (vagyis 12/13-án hajnalban és 13/14-én az éjszaka első felében) számíthatunk maximumközeli aktivitásra, ebből – a radiáns magassága és időbeli közelsége okán – az aug. 12/13-a éjszaka néz ki jobbnak. Perseidákat azonban július 17-e tájától augusztus 24-ig minden éjjel láthatunk, de minél távolabb vagyunk időben aug. 12/13-a fordulójától, annál kevesebbet.
Érdemes lenne 2023. augusztus 14-én 1-3 h UT (vagyis 13/14-e éjszakáján hajnali 3-5 óra magyar idő szerint) is észlelni a Perseidákat, mert J. Vaubaillon szerint egy, a szülőüstökösből Kr. e. 68-ban kidobott porcsomó (meteoroidfelhő) ekkor éri el a Földet, és a meteoraktivitás ismét megnő egy picit (hogy mennyivel, azt nem tudták előrejelezni).
Tartalom: Mik azok a meteorok, más néven hullócsillagok? – Mik azok a Perseidák? – Szent Lőrinc könnyei: mik azok? – Mik azok a meteoroidok? – Mik azok a meteoritok? – A Perseidákról részletesebben – Tippek a megfigyeléshez
MIK AZOK A METEOROK, MÁS NÉVEN HULLÓCSILLAGOK?
A világűrből a Föld légkörébe érkező apró, porszemnyitől a méteres darabig nagy sebességgel érkező kőzetdarabok a Föld légkörében lefékeződnek. A fékeződéskor elvesztett energia nagyobb része a kőzetdarab pályája mentén a légkör ionizálására fordítódik. Az ionizációkor az oxigén- és nitrogénatomokról és molekulákról elektron(ok) szakad(nak) le. Amikor ezt az atom gyorsan (század-, tizedmásodpercen belül) visszaszerzi, fényjelenséget bocsát ki. Úgy mondjuk, izzik az ioncsatorna: a kőzetdarab pályája mentén pár száz méteres átmérőjű területen, de sok-sok kilométeren (akár 10-30 km is lehet) fénylik pár tizedmásodpercig – pár másodpercig a légkörünk. Ezt a fénylést nevezzük meteornak, a belépő kőzetdarabot, ami a rövid időtartamú fénylést létrehozta, meteoroidnak. A meteor népi neve: hullócsillag.