A Nap 2016. július folyamán 20:46 és 20:20 között egyre korábban nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. Újhold július 4-én, első negyed 12-én, telihold 20-án, utolsó negyed 27-én lesz. (forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/)

A Mars és a Szaturnusz déli irányban megfigyelhető napnyugtától, utána magassága csökken. A Jupiter este tizenegy óráig figyelhető meg az ég nyugati részén.

Látványosabb események:

07. 02. 3:20 A holdkorong peremétől 5′-el északra látható az Aldebaran.

07. 04. 21:34 9P/Tempel üstökös 40′-cel északnyugatra látható az NGC 4666 galaxistól.

07. 14. 22:09 Mars 6,8°-ra a Holdtól

07. 15. 19:15 Szaturnusz 5,8°-ra a Holdtól

07. 16. 19:14 Merkúr-Vénusz távolság: 31′

07. 29. A Capricornidák meteorraj maximuma. lassúak, vörösek, kevés, de annál fényesebb tűzgömbbel.

07. 30. A Déli Aquaridák meteorraj maximuma. Gyakran zöldes tűzgömbök.

Napnyugtától folyamatosan emelkedve észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M10, M12, M14).

Olvasd tovább

2016. május 9-én Pécsen a Természettudományi Egyetem bejáratánál, az Ifjúság útja 6. c. alatt, Póth Sándor szaktársam társaságában tartottunk bemutatót egy 70/900 as lencsés távcsővel az Albireo színeiben.

VCSE - Merkúr-átvonulás - Horváth István
VCSE – Merkúr-átvonulás – Horváth István

Már 11:00-kor kivonultunk és megmutattuk több érdeklődőnek a napfoltokat. Az elején viszonylag kedvező volt az időjárás, bár a felhők egyre fenyegetőbbek voltak és időnként pár percre eltűnt szemünk elől a Nap. Végül a beérkezés pillanatát nem tekinthettük meg a felhők takarása miatt. Ezt követően 13:14-től viszonylag tiszta egünk volt és sok látogatónak megmutathattuk a Merkúr nap előtti átvonulását. A bemutató közben az érdeklődök lapozgathatták a régi Albireós kiadványokat és VEGA folyóiratokat. A távcső állványára egy plakátot helyeztünk a VCSE-táborról. Többen is érdeklődést mutattak iránta, reméljük, ez majd a jelentkezők számában is megmutatkozik. 4 óra magasságában beborult az ég, és elkezdett esni az eső. Eredeti tervünk az volt hogy 5 óra körül csatlakozunk Gyenizse Péter tanár úrhoz és más pécsi amatőrökhöz a Zsolnay-negyedben. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az esős időjárás alatt vonulunk át a Zsolnay-negyedbe, remélve, hogy később majd ismét kiderül. 5 óra magasságában rövid buszutazással kicipeltem a távcsövemet a Zsolnayba és szerencsénkre addigra ki is derült, így csatlakozhattunk ottani kollégákhoz. Rengeteg további érdeklődő érkezett, jó számmal gyerekek is, akiknek megmutathattuk ezt a ritka jelenséget. A Nap valamivel 7 óra után lebukott a felhők mögé így összepakoltunk és befejeztük az észlelést-bemutatót.

Az észlelés közben egy 25mm-es okulárt használtam (a 10mm-es okulárom nagy képhibákat mutat, illetve nagyon kicsi a látómezeje), így a közönség 36-szoros nagyításban figyelhette meg a Napot. Az egyetem elől csak egy nagyobb napfoltcsoportot vettünk észre körülbelül a napkorong közepén, de a Zsolnay-negyedben már sokkal tisztább egünk volt, és jobb távcsövekben is megfigyelhettük, hogy a napkorongnak szinte pontosan a közepén egy kisebb csoport is található, illetve később a napkorong szélén egy egészen apró napfolt is felbukkant.

Ma délután figyelhettük meg a Merkúr átvonulását a Nap előtt. Danival délután Egerváron kezdtük a megfigyelést derült időben. Vizuálisan észleltünk 150/750-es Newtonnal, 75x-ös nagyítással.
VCSE - Merkúr-átvonulás
VCSE – Merkúr-átvonulás
Igazából nagyobb Merkúrra számítottam. Valahogy még élénk volt a Vénusz emléke. De így is sikerült megbarátkozni a látvánnyal. A 2. kontaktus jól megfigyelhető volt, utána még fél órán át kísérhettük figyelemmel, ahogy a Merkúr egyre beljebb hatol a Nap fehérségébe.
VCSE - Merkúr-átvonulás - Jandó Attila
VCSE – Merkúr-átvonulás – Jandó Attila
Aztán összecsomagoltunk és irány Zalaegerszeg,  Dísz tér. Megígértem Péternek, hogy segítünk a bemutatón. Mire odaértünk Péter már az egyik távcsövet fel is állította. Miután elkészült  a másodikkal, kipakoltuk mi is a Newtont.
Az emberek pedig egyre bátrabban jöttek és kérdeztek és megfigyeltek. Voltak lelkesebbek, akik sokat kérdeztek, volt, aki nem mert belenézni a távcsőbe.
A délután folyamán 5-10 perc megfigyelés majd felhőszünet váltakozott. Péter lelkesen magyarázott a látogatóknak, közben egyre több ismerős és tagtársunk is megérkezett: Cseh Ferenc, Ágoston Zsolt, Csizmadia István, Szente Hajnalka… (ha valakit kifelejtettem elnézést kérek).
A múlt heti Keménfa melletti Dózsa-hegyi észlelésemet szeretném kiegészíteni a Messier 10 katalógusszámú gömbhalmazról készült asztrofotómmal.
VCSE - Messier 10 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 10 – Ágoston Zsolt

Pólusraállási, vagy egyensúlyozási hiba miatt csak 60 másodperces expozíciókat tudtam készíteni erről az objektumról, amely valamiért kevésbé népszerű célpont a gömbhalmazok között, legalábbis az asztrofoto.hu galériájában alig találtam róla képet.

Az eddigi tapasztalatok szerint a gömbhalmaz-fotók érzékenyebbek a pontos követésre, mint például a galaxisok, vagy nyílthalmazok, a rengeteg apró csillag nagyon kis pontatlanság esetén is “csíkot húz”. A helyzetet az sem könnyítette, hogy a pólussal bezárt szöge csaknem 90°, így a pólusraállás során egy kisebb tökéletlenség is jelentősen csökkenti az alkalmazható záridőt.

A nyers képek készítésének a főtükör teljes lepárásodása vetett véget, emiatt nem tudtam annyi képet készíteni, mint szerettem volna.

ISO 800 érzékenységet és 20×60 másodperces záridőt választottam, a light képek mellett 10 flat képet, 10 dark képet, 10 bias képet dolgoztam fel.

Feldolgozáshoz IRISt, Startoolst, végül Photoshopot használtam.

Az M10-et 1764-ben fedezte fel Charles Messier. William Herschelnek sikerült először csillagokra bontania. A Kígyótartó csillagképben található, látszólag az M 12 közelében, egymástól mért valós távolságuk viszont mintegy 2 000 fényév

12 milliárd éves korával a Tejúttal közel egyidős, a Tejút síkját övező haloban helyezkedik el, a magtól “mindössze” 16 000 fényévre. Átmérője 84 fényév, körülbelül 100 000 csillagot foglal magába, a Földtől pedig 14 300 fényévre található. Magjában számos kettőscsillag található, melyek nagyobb tömegüknek köszönhetően vándoroltak oda. Négy ismert változócsillagot is tartalmaz a halmaz.

Merkúr átvonulás 2016. május 9.

A program előkészítése a propagandával kezdődött. A Zalai Hírlapban kb. 10 nappal korábban és a hetedikei lapszámban is megjelent felhívásunk a leendő távcsöves bemutatóról. A Zalaegerszegi Rádió a megelőző napokban többször is bemondta a bemutató tervezett programját. Kilencedikén délelőtt felhívtak a Zalaegerszegi Televízióból, hogy vállalnám-e a helyszíni kapcsolást az MTV1 csatornáján. A Facebookon és a levelezőlistán is informáltuk az ismerősöket.

Az előkészítés része és eredménye volt az is, hogy felajánlotta a segítségét és közreműködését az egerszegi helyszínre dr. Cseh Ferenc, Jandó Attila és Jandó Dániel is.

A használatra szánt műszerek a TIT Egyesület tulajdonát képezik: 100/1000-es Zeiss-refraktor Ib óragépes mechanikán, 127/1500 MC katadioptrikus távcső EQ-3 Goto mechanikára szerelve. A refraktort egy 40 mm fókuszú okulárral kivetítéssel használtam. A „vetítő ernyő” egy fénymásolópapír tárolásra gyártott papírdoboz, amelynek az aljára egy fehér lapot ragasztottam. A kedvező pozícióba állíthatóság érdekében egy kottatartó állványra rögzítettem, hogy az okulár optikai tengelyére merőleges lehessen. Az MC-távcsövet objektívszűrővel alkalmaztam 60-szoros nagyítással.

Az átvonuló felhőzet miatt csökkenni láttam az esélyeket a zavartalan bemutatóra, de az egyik műszert felállítottam a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvarán. Azért éppen itt, mert az ide járó gyerekek a tanítványaim. (Ebben az iskolában dolgozom.) Az idő gyors múlása és a gyakori borultság miatt csak mintegy 100 gyerek nézte meg a jelenséget.

14.45-re Zalaegerszegre értem, ahol a közterület felügyelőkkel folytatott rövid beszélgetést követően megálltam a tilosban, az észlelési helyszín közelében. Olvasd tovább