2016. május 9-én Pécsen a Természettudományi Egyetem bejáratánál, az Ifjúság útja 6. c. alatt, Póth Sándor szaktársam társaságában tartottunk bemutatót egy 70/900 as lencsés távcsővel az Albireo színeiben.

VCSE - Merkúr-átvonulás - Horváth István
VCSE – Merkúr-átvonulás – Horváth István

Már 11:00-kor kivonultunk és megmutattuk több érdeklődőnek a napfoltokat. Az elején viszonylag kedvező volt az időjárás, bár a felhők egyre fenyegetőbbek voltak és időnként pár percre eltűnt szemünk elől a Nap. Végül a beérkezés pillanatát nem tekinthettük meg a felhők takarása miatt. Ezt követően 13:14-től viszonylag tiszta egünk volt és sok látogatónak megmutathattuk a Merkúr nap előtti átvonulását. A bemutató közben az érdeklődök lapozgathatták a régi Albireós kiadványokat és VEGA folyóiratokat. A távcső állványára egy plakátot helyeztünk a VCSE-táborról. Többen is érdeklődést mutattak iránta, reméljük, ez majd a jelentkezők számában is megmutatkozik. 4 óra magasságában beborult az ég, és elkezdett esni az eső. Eredeti tervünk az volt hogy 5 óra körül csatlakozunk Gyenizse Péter tanár úrhoz és más pécsi amatőrökhöz a Zsolnay-negyedben. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az esős időjárás alatt vonulunk át a Zsolnay-negyedbe, remélve, hogy később majd ismét kiderül. 5 óra magasságában rövid buszutazással kicipeltem a távcsövemet a Zsolnayba és szerencsénkre addigra ki is derült, így csatlakozhattunk ottani kollégákhoz. Rengeteg további érdeklődő érkezett, jó számmal gyerekek is, akiknek megmutathattuk ezt a ritka jelenséget. A Nap valamivel 7 óra után lebukott a felhők mögé így összepakoltunk és befejeztük az észlelést-bemutatót.

Az észlelés közben egy 25mm-es okulárt használtam (a 10mm-es okulárom nagy képhibákat mutat, illetve nagyon kicsi a látómezeje), így a közönség 36-szoros nagyításban figyelhette meg a Napot. Az egyetem elől csak egy nagyobb napfoltcsoportot vettünk észre körülbelül a napkorong közepén, de a Zsolnay-negyedben már sokkal tisztább egünk volt, és jobb távcsövekben is megfigyelhettük, hogy a napkorongnak szinte pontosan a közepén egy kisebb csoport is található, illetve később a napkorong szélén egy egészen apró napfolt is felbukkant.

Ma délután figyelhettük meg a Merkúr átvonulását a Nap előtt. Danival délután Egerváron kezdtük a megfigyelést derült időben. Vizuálisan észleltünk 150/750-es Newtonnal, 75x-ös nagyítással.
VCSE - Merkúr-átvonulás
VCSE – Merkúr-átvonulás
Igazából nagyobb Merkúrra számítottam. Valahogy még élénk volt a Vénusz emléke. De így is sikerült megbarátkozni a látvánnyal. A 2. kontaktus jól megfigyelhető volt, utána még fél órán át kísérhettük figyelemmel, ahogy a Merkúr egyre beljebb hatol a Nap fehérségébe.
VCSE - Merkúr-átvonulás - Jandó Attila
VCSE – Merkúr-átvonulás – Jandó Attila
Aztán összecsomagoltunk és irány Zalaegerszeg,  Dísz tér. Megígértem Péternek, hogy segítünk a bemutatón. Mire odaértünk Péter már az egyik távcsövet fel is állította. Miután elkészült  a másodikkal, kipakoltuk mi is a Newtont.
Az emberek pedig egyre bátrabban jöttek és kérdeztek és megfigyeltek. Voltak lelkesebbek, akik sokat kérdeztek, volt, aki nem mert belenézni a távcsőbe.
A délután folyamán 5-10 perc megfigyelés majd felhőszünet váltakozott. Péter lelkesen magyarázott a látogatóknak, közben egyre több ismerős és tagtársunk is megérkezett: Cseh Ferenc, Ágoston Zsolt, Csizmadia István, Szente Hajnalka… (ha valakit kifelejtettem elnézést kérek).
A múlt heti Keménfa melletti Dózsa-hegyi észlelésemet szeretném kiegészíteni a Messier 10 katalógusszámú gömbhalmazról készült asztrofotómmal.
VCSE - Messier 10 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 10 – Ágoston Zsolt

Pólusraállási, vagy egyensúlyozási hiba miatt csak 60 másodperces expozíciókat tudtam készíteni erről az objektumról, amely valamiért kevésbé népszerű célpont a gömbhalmazok között, legalábbis az asztrofoto.hu galériájában alig találtam róla képet.

Az eddigi tapasztalatok szerint a gömbhalmaz-fotók érzékenyebbek a pontos követésre, mint például a galaxisok, vagy nyílthalmazok, a rengeteg apró csillag nagyon kis pontatlanság esetén is “csíkot húz”. A helyzetet az sem könnyítette, hogy a pólussal bezárt szöge csaknem 90°, így a pólusraállás során egy kisebb tökéletlenség is jelentősen csökkenti az alkalmazható záridőt.

A nyers képek készítésének a főtükör teljes lepárásodása vetett véget, emiatt nem tudtam annyi képet készíteni, mint szerettem volna.

ISO 800 érzékenységet és 20×60 másodperces záridőt választottam, a light képek mellett 10 flat képet, 10 dark képet, 10 bias képet dolgoztam fel.

Feldolgozáshoz IRISt, Startoolst, végül Photoshopot használtam.

Az M10-et 1764-ben fedezte fel Charles Messier. William Herschelnek sikerült először csillagokra bontania. A Kígyótartó csillagképben található, látszólag az M 12 közelében, egymástól mért valós távolságuk viszont mintegy 2 000 fényév

12 milliárd éves korával a Tejúttal közel egyidős, a Tejút síkját övező haloban helyezkedik el, a magtól “mindössze” 16 000 fényévre. Átmérője 84 fényév, körülbelül 100 000 csillagot foglal magába, a Földtől pedig 14 300 fényévre található. Magjában számos kettőscsillag található, melyek nagyobb tömegüknek köszönhetően vándoroltak oda. Négy ismert változócsillagot is tartalmaz a halmaz.

Merkúr átvonulás 2016. május 9.

A program előkészítése a propagandával kezdődött. A Zalai Hírlapban kb. 10 nappal korábban és a hetedikei lapszámban is megjelent felhívásunk a leendő távcsöves bemutatóról. A Zalaegerszegi Rádió a megelőző napokban többször is bemondta a bemutató tervezett programját. Kilencedikén délelőtt felhívtak a Zalaegerszegi Televízióból, hogy vállalnám-e a helyszíni kapcsolást az MTV1 csatornáján. A Facebookon és a levelezőlistán is informáltuk az ismerősöket.

Az előkészítés része és eredménye volt az is, hogy felajánlotta a segítségét és közreműködését az egerszegi helyszínre dr. Cseh Ferenc, Jandó Attila és Jandó Dániel is.

A használatra szánt műszerek a TIT Egyesület tulajdonát képezik: 100/1000-es Zeiss-refraktor Ib óragépes mechanikán, 127/1500 MC katadioptrikus távcső EQ-3 Goto mechanikára szerelve. A refraktort egy 40 mm fókuszú okulárral kivetítéssel használtam. A „vetítő ernyő” egy fénymásolópapír tárolásra gyártott papírdoboz, amelynek az aljára egy fehér lapot ragasztottam. A kedvező pozícióba állíthatóság érdekében egy kottatartó állványra rögzítettem, hogy az okulár optikai tengelyére merőleges lehessen. Az MC-távcsövet objektívszűrővel alkalmaztam 60-szoros nagyítással.

Az átvonuló felhőzet miatt csökkenni láttam az esélyeket a zavartalan bemutatóra, de az egyik műszert felállítottam a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvarán. Azért éppen itt, mert az ide járó gyerekek a tanítványaim. (Ebben az iskolában dolgozom.) Az idő gyors múlása és a gyakori borultság miatt csak mintegy 100 gyerek nézte meg a jelenséget.

14.45-re Zalaegerszegre értem, ahol a közterület felügyelőkkel folytatott rövid beszélgetést követően megálltam a tilosban, az észlelési helyszín közelében. Olvasd tovább

A Nap május hó folyamán 20:00 és 20:30 között nyugszik, az észlelés körülbelül ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – fél órával már elkezdhető. Újhold május 6-án, első negyed 13-án, telihold 21-én, utolsó negyed 29-én lesz. (forrás: VCSE – holdfázisok)

M3_Finder_Chart

A Merkúr a hónap elején figyelhető meg legkönnyebben, egy órával nyugszik a Nap után, 9-én délután már átvonul a napkorong előtt.

A Mars szembenállásban lesz a Nappal 22-én, és a hónap folyamán közeledik a Földhöz, 22:00 körül kel fel a Szaturnusszal, az este során hajnali kettőig emelkedik a déli égbolton.

05. 06-án az Éta Aquaridák meteorraj maximuma lesz.

05. 07-én a Marstól 1,2°-ra található az  NGC 6093 gömbhalmaz

05. 09-én a Merkúr átvonul a Nap előtt, a délutáni órákban

05. 22-én a Mars oppozícióban a Skorpió csillagképben

05. 23-án a Mars eléri legnagyobb fényességét

05. 22-23-án Hold-Mars-Szaturnusz együttállás

05.30-án földközelben a Mars

Napnyugtától hajnalig folyamatosan emelkedve látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5). Ezek keresőtérképeit alább közöljük.