A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap szeptemberben 6:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed szeptember 3-án, újhold szeptember 9-én, első negyed szeptember 17-én, telehold szeptember 25-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban; a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz napnyugtától figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz éjszaka 11 óra körül látható. A Mars továbbra is nagyon fényes és nagy átmérőjű, érdemes megfigyelni, amíg még földközelben van.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

09.07. 18:17 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő (Aquarius) csillagképben.
09.09. 03:42 A Merkúr 3,6°-kal az 1%-os fázisú Holdtól.
09.16. 12:53 A Mars napközelben (1,38 CSE).
09.17. 16:37 A Szaturnusz 1°-ra az 57%-os Holdtól.
09.18. 18:33 A Szaturnusz gyűrűjének legjobb láthatósága, a gyűrűk síkjának legnagyobb dőlése (26,63°).
09.21. 05:24 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
09.23. 01:54 Őszi napéjegyenlőség.
09.25. 0:33 A Vénusz eléri legnagyobb fényességét, -4,8 magnitúdót.
09.30. 03:35 A 74%-os Hold a Hyadok nyílthalmazban, a Bika (Taurus) csillagképben.

Szeptemberben a Szekeres, az Ikrek és az Egyszarvú csillagképekben (Auriga, Gemini és Monoceros) megfigyelhető lesz a 21P/Giacobini-Zinner üstökös, megközelítőleg 7 magnitúdós fényességgel.

 

Olvasd tovább

2018. augusztus 10-én hajnalban, a kiválóan sikerült VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort előkészítő “mínusz egyedik” éjszakán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet az akkoriban 8 magnitúdósra fényesedő és látványos csóvát kibocsátó 21P/Giacobinni-Zinner üstökösről készítettem, 36x90s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.

A felvétel Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

VCSE - A 21P/Giacobbini-Zinner üstökös - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – A 21P/Giacobbini-Zinner üstökös – Ágoston Zsolt felvétele
A felvételen jól elkülöníthető az üstökös magja a zöldes színű kómától és a fehéres színű elnyúlt csóvától. A felvételeket  az üstökösmagra illesztettem, ezért a környező csillagok megnyúltnak látszanak.
Az üstököst vizuálisan is megfigyeltük különböző méretű távcsövekkel, a magot övező kóma és csóva könnyen észrevehető volt.
Ezt a kométát először Michel Giacobini figyelte meg 1900. december 20-án, majd Ernst Zinner 1913. október 23-ai megfigyelésével bizonyította, hogy üstökösről van szó. Hat és fél évente tér vissza napközelbe.

2018. augusztus 11-én 23:30 NYISZ-kor, a kiválóan sikerült VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Marsról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével és Castell IR-Pass szűrővel. A rögzítés Sharpcap, a feldolgozás Autostakkert 3 és Registax szoftverekkel történt.

VCSE - Mars - Ágoston Zsolt
VCSE – Mars – Ágoston Zsolt
A felvételen a globális porvihar megszűnése után felszíni részletek is megfigyelhetővé váltak, a látható fény nagy részét kiszűrő, de az infravöröst átengedő filter a nyugtalan légkör képromboló hatását csökkentette, viszont a kapott kép monokróm lett.
37 166 db képkockát rögzítettem, Gain 250 érzékenységgel, ennek 5%-át stackeltem Autostackert 3 szoftver segítségével. A kapott összegképet Registax segítségével élesítettem.
VCSE - A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak - Kapiller Zoltán felvétele
VCSE – A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak – Kapiller Zoltán felvétele
A képen látható Perseida-meteorokat 2018. augusztus 12-én 21:48, 22:04 és 22:38-kor ((NYISZ mindegyik) fotóztam Zala megyében, Pókaszepetk település közelében. Előre kinéztem a helyszínt, a radiánst terveztem nagyjából a kép közepére komponálni. A terepre a fotózás napján (éjszakáján) még az úgynevezett navigációs szürkület közepén, 21 h NYISZ-kor kivonultam, előkészületek végett. A vizuális megfigyelésemet nem nagyon kötötte le a fotózás, mivel a gépet sorozatmódba állítottam, a többi a szerencse dolga volt… A halszemobjektív párásodása miatt, illetve mivel 13-án már dolgoztam, a fotózást még 12-e éjszakáján befejeztem.
Természetesen a közeli éjszakákon is végeztem vizuális megfigyelést az udvaromból. Régebben is néztem már meteorokat, de csak most tűntek fel a tűzgömbök vöröses, zöldes színei! A táborozás lehetősége is felvetődött bennem, talán majd jövőre ott leszek én is.
A kép természetesen montázs, egy tájkép és a meteorok fotóinak összekombinálása. A végeredmény jól mutatja, hogy ha a meteorok pályáit hátrafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy pontból, a raj radiánspontjából jönnek.
Eszközök: Canon 700D, Samyang 8 mm F/3.5, állvány, távkioldó.
Expozíciós adatok tájképre: 8 mm F5.6 8×38 s, ISO3200
Expozíciós adatok meteorokra: 8 mm F/5.6 5 s-sorozat módban, ISO6400 – 3 kép kiválasztva, amelyeken tűzgömb vagy meteor van
Szoftverek: Siril, RawTherapee, Gimp (Linux alatt).
VCSE - A Deimos vizuális észlelése - Kocsis Antal és társai
VCSE – A Deimos vizuális észlelése – Kocsis Antal és társai

Örömmel számolhatok be róla, hogy 2018. augusztus 4/5-én sikeresen észleltük a Deimos holdacskát a Mars fényes korongja mellett, a bolygótól nyugatra. A megfigyelést az MCSE Balatonfűzfői Csoport (Fücsop) tagjai Farkasréti György amatőrcsillagász társunk új, 508 mm átmérőjű Newton-rendszerű távcsövével végezték (SkyWatcher). Részletek az alábbiakban:

Észlelő neve: Kocsis Antal
Észlelés helye: Szentgál mellett DNy-ra, erdei úton
Észlelés időpontja: 2018-08-04 21:10:00 UT
Észlelés vége: 21:17 UT
Objektum neve: Mars Deimos holdja
Műszer típusa: Newton
Műszer átmérő (mm): 508
Műszer fókusz (mm): 2000
Eredő fókusz (mm): 2000
Okulár típusa: Plössl, Meade, kitakaró szállemez a fókuszsíkban
Okulár fókusza (mm): 9,7
Nagyítás: 206x
Leírás: Mars – (M2) Deimos
Látómező: kb. 8-9 ívperc
S: 6-7/10, T: 4-3,5/5, hmg: 6,5
Mars – Deimos távolság: 70-71 ívmásodperc (a bolygóperemtől)
Észlelő: Kocsis Antal
Látták még:
Farkasréti György
Dominek Anna
Schné Attila
Novák András
Németh Csaba
Presits Péter
Póta László

508/2000 T/206x: A Deimos viszonylag könnyen észlelhető, észrevehető a kitakaró szállemeznek köszönhetően. A segédtükör tartólábak diffrakciós tüskéje közelében, a bolygótól nyugatra (balra) található a Deimos (M2), fényessége 11,6 magnitúdó a Guide9 szerint, de csak alig 16 fok magasan látszik, így a légkör erősen befolyásolja, rontja a látványt. A kitakaró szállemezen egy kicsit világosabb körrel jelöltem a Mars korongját. Keletre, a látómező szélén a TYC 6910 27 katalógusszámú, 9,245 magnitúdós csillag látható, délre, de már a látómezőn kívül két csillag, a TYC 6914 40 és 42 jelűek (9,992 és 11,113 magnitúdósak). Sajnos a Phobos (M1) nem volt látható, mire kiértem és emberibb magasságba emelkedett a bolygó, addigra már túlságosan közel került a bolygóhoz. Nagy élmény és öröm 15 év után újra látni ezt a kis holdacskát, ugyanazokkal az észlelőtársakkal, akikkel akkor elsőnek sikerült megpillantani a bolygó két holdacskáját a 342 mm-es közös távcsövünkkel.