VCSE – Tunc Tezel és Onur Durma képe a Jupiter és a Szaturnusz 2020. év június 19 – aug. 28. közti mozgását mutatja a csillagos égi háttér előtt. – Forrás: APOD, 2020. december 12.
A Jupiter Nap körüli keringésideje mintegy 12 év, a Szaturnuszé 30 év, ebből következik, hogy kb. 5:2 arányú középmozgás-rezonanciában állnak egymással: kb. 60 évente ismétlődik az, ahogy állnak a Naphoz képest. A Földről nézve az égre vetített mozgásukat látjuk. Ha az égen a csillagokhoz képest a Szaturnusz egy helyben állna, akkor a Jupiter, amelyik jó tucatnyi év alatt ugyanoda jut az égi körmozgása révén, ennyi időközönként együttállásban lenne vele. Valójában a Szaturnusz szintén lassan odébb megy az égbolton. Így a Jupiternek a mintegy 12 évnyi teljes keringésidő után még egy kicsit mozognia kell, hogy utolérje a Szaturnuszt, és ismét együttállásban legyen vele. A keringésidők pontos figyelembevételével azt kapjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ismétlődő együttállásaira mintegy 19,86 évenként kerül sor. Míg a Mars földközelben bekövetkező szembenállásait a csillagászatban a Mars Nagy Oppozíciójának, addig a Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. A fenti kép azt mutatja, hogy 2020 nyarán látszólag hogyan közelített egymáshoz a két égitest.
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 8-án, újhold december 14-én, első negyed december 22-én, telehold december 30-án lesz.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. december 20-án este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
A C/2020 M3 (ATLAS) üstököst 2020. június 27-én fedezte fel az Asteroid Terrestrial-Impact Last Alert System (ATLAS) Földre veszélyes kisbolygókat kereső program. Pályája jól ismert, napközelpontja 1,26 Csillagászati Egységre (CSE) van a Naptól. Mivel a Nap-Föld távolság átlagosan 1,0 CSE és soha nem több, mint kb. 1,02 CSE, ez az üstökös nem veszélyes a Földre nézve. A kométa periodikus, 139 év alatt kerüli meg a Napot nagyon erősen elnyújtott, e=0,95-os excentricitású pályán. Pályahajlása 23,5 fok az ekliptikához képest. 2020. október 25-én volt legközelebb a Naphoz, és november 14-én volt földközelben, 53,6 millió km-re tőlünk. Most már távolodik mind a Naptól, mind a Földtől, így az előrejelzés szerint halványodik. A pályát 554 eddig történt mérésből határozták meg. Az üstökös 2159-ben tér vissza legközelebb.
Fényességmenete nagyon érdekes, amit az alábbi ábra illusztrál:
A C/2020 M3 üstökös fénygörbéje a www.aerith.net oldal nyomán. A fekete pöttyök az észlelések, a piros vonal az illesztett fénygörbe, illetve előrejelzés.
Ha a felfedezéskori paramétereiből meghatározott fénygörbét követte volna, akkor kb. 13,5 magnitúdós legnagyobb fényességet ért volna el, amivel az amatőrök által nehezebben észlelhető üstökösök közé tartozott volna. 2020. augusztus 24-én azonban kitörésen esett át, és mintegy öt magnitúdót fényesedett nagyon hirtelen. Emiatt válhatott földközelsége táján kb. 8 magnitúdós objektummá. Legnagyobb fényessége után sikerült kifognunk egy derült éjszakát, és a VCSE zalaegerszegi Távvezérelt Csillagvizsgálójából 67 db 1 perces képet készítettünk róla 250/1200-as Newton-távcsővel, SW kómakorrektorral és Canon 6D fényképezőgéppel. A fényképezőgépet ISO 1600 érzékenységre állítottuk. A távcsőmechanika EQ-6 GoTo volt, a vezetést egy Lacerta MGEN biztosította. A kép mérete függőlegesen (észak-déli irányban) mintegy 34 ívperc, az eredeti képméretnek kb. a fele. A képek 2020. november 21-én 20:30 és 23:12 KöZEI között készültek nem teljesen egyenletes időbeosztással, emiatt vannak néha ugrások az üstökös látszó mozgásában. A 47%-os fázisú, majdnem első negyedbeli Hold erősen zavarta az megfigyelést. Az észlelést akkor kezdtük el, amikor már 12 fok horizont feletti magasságban járt az égitest. Kényelmes helyen, az Orion és a Bika határvidékén mozgott. A videó tetején lévő legfényesebb csillag a HD 35711 (V=8,33 magnitúdó). Az észlelők voltak: Csizmadia Szilárd, Román Dávid, Szalontai Tibor, Ágoston Zsolt, Bánfalvi Péter, Jandó Attila, Kopeczny Zsuzsanna, Péter Attila.
A képeket Román Dávid fűzte össze. A jobb láthatóság miatt negatívba átfordította, és a fenti videóvá alakította. Az üstökös mozgása látványos. Pontosan északi irányba percenként 3,25 ívmásodpercet mozdult el (egy pixel mérete a képen kb. 1″). Így a képen lefelé van észak.
Az üstökös az M1 Rák-köd mellett elhaladt, és könnyen észlelhető marad a következő hetekben, de az előrejelzés szerint halványodik:
A C/2020 M3 (ATLAS) üstökös mozgása a következő napokban. A kép alján az M1, jobbra az NGC 1746 nyílthalmaz található, ezekhez képest lehet elkezdeni az egyre halványuló üstökös keresését. A keresőtérkép tetején lévő fényes csillag a Béta Aurigae. Forrás: http://astro.vanbuitenen.nl/comet/2020M3
Nyári táboraink néhány évente visszatérő eleme a Naprendszer-túra. Léptékül általában 100 lépést veszünk egy csillagászati egységnek. A tábor bejáratához képzeljük a Napot, és 39 lépés után elértünk a Merkúrhoz, 72 lépés után a Vénuszhoz, 100 lépés után a Földhöz… (Egy lépés átlagos hossza magyar felnőtt férfiaknál 75 cm körüli, lásd itt). Mivel a Plútó Nap körüli pályájának fél nagytengelye 39,5 CSE, a Plútóig már 3950 lépést kell megtenni, ez már 2962,5 méterre, közel 3 km-re van a tábor bejáratától, tehát szép hosszú sétát lehet tenni, míg a Naprendszer szélére “jutunk”! Amikor egy bolygó így leképezett fél nagytengelytávolságára érünk, akkor ott megállunk, és az illető bolygó adatait ismertetjük. Ilyen módon a naprendszerbeli távolságok méretarányait igen jól meg lehet ismerni, jól lehet érzékeltetni diákokkal, laikusokkal, kezdő amatőrcsillagászokkal is.
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 7:00 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed november 8-án, újhold november 15-én, első negyed november 22-én, telehold november 30-án lesz.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. november 20-án este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
11.05. 04:07 A Hold súrolva fedi az 5 Geminorumot
11.08. 14:40 A Merkúr dichotómiája (dichotómia: 50%-os fázist mutat, ez most 19°-os nyugati elongációnál, 7″ látszó átmérőnél következik be)
11.10. 05:07 A Merkúr hajnali legjobb láthatósága: 11° horizont feletti magasság szürkületkor, 57% fázis
11.14. 05:27 24 órás holdsarló 9° magasan, 5°-ra a Merkúrtól
11.19. 17:21 A Szaturnusz és Jupiter 4°-ra és 5°-ra a 25%-os fázisú Holdtól
11.26. 19:03 A Hold mögé belép a ν Piscium (4,5 magni, 90% holdfázis) kilépés: 20:06
A Merkúr a hónap során jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. A hónap elején egy órával kel a Nap előtt, 10-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.
A Vénusz keleten, 3 órával napkelte előtt kereshető. -3,9 magnitúdós, 88%-ra nő a fázisa, átmérője 12″-re csökken.
A Mars az éjszaka nagyobbik részében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége -1,2 magnitúdóra, látszó átmérője 14,7″-re csökken.
A Jupiter megfigyelhető a Nyilas csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,1 magnitúdós.
A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,6 magnitúdó.
Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
